kulcsár edina
Létrehozva: 2024.11.07. 12:41
Trump tárgyalóasztalhoz ültetné az oroszokat és az ukránokat
Ez lenne az első lépés.
Donald Trump egyik fő ígérete a béke Európában, a háborús felek tárgyalóasztalhoz kényszerítése és az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás csökkentése. Dr. Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, szerint Trump terve a tárgyalások beindítására épül, amivel véget vetne az orosz-ukrán háborúnak.
Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök és a republikánus elnökjelölt, Donald Trump volt amerikai elnök 2024. szeptember 27-én New Yorkban tárgyaltak. Fotó: Getty Images via AFP
Az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump világosan kifejezte, hogy elnökként az orosz-ukrán háborút tárgyalások útján szeretné lezárni, és megválasztása esetén akár már a hivatalos beiktatása előtt elindítaná a békefolyamatot.
Trump számtalanszor mondta, hogy ha ő lenne az elnök, akkor Vlagyimir Putyin soha nem merte volna megtámadni Ukrajnát.
– hangsúlyozta Dr. Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője. Szerinte Trump egyik legfontosabb üzenete az, hogy elnökké választása esetén véget vetne a háborúnak, amely jelenleg patthelyzetbe került a csatatéren.
Veres szerint a békekötés előfeltétele, hogy mindkét fél tárgyalóasztalhoz legyen kényszerítve. Az ukrán kormány esetében Trump a pénzügyi és katonai támogatások felfüggesztését használná nyomásgyakorlásként.
Trump többször felrótta a demokrata Fehér Háznak, hogy egy olyan háborút finanszíroz amerikai adófizető milliárdokból, amelynek a végkimenetelével kapcsolatban nincs egyértelműen meghatározott terve vagy célja azon túl, hogy Ukrajnát addig támogatja „ameddig csak kell”, illetve, hogy Putyin „nem nyerhet”.
A szakértő azonban kiemelte, hogy Trump adminisztrációja nem kívánja Ukrajnát teljes megadásra kényszeríteni.
Egy esetleges második Trump adminisztráció nem érdekelt abban, hogy Ukrajna teljesen elveszítse a háborút, és megadással felérő békét kössön Oroszországgal
– mondta Veres. Emlékeztetett arra is, hogy áprilisban a republikánus vezetésű amerikai képviselőház – Trump hallgatólagos jóváhagyásával – elfogadott egy több tíz milliárd dolláros segélycsomagot, éppen azért, hogy Ukrajna kitartson, amíg Trump lehetőséget kap a konfliktus diplomáciai megoldására.
A jövőbeli támogatási politika kapcsán Veres úgy látja, hogy Trump a támogatások megvonásával való fenyegetéssel fogja Ukrajnát tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, és hogy középtávon mindenképp csökkenni fog az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás. Trump egyik központi ígérete, hogy nem küld külföldre segélyként amerikai milliárdokat, így a békepárti álláspont nem zárja ki Ukrajna további, de csökkentett mértékű támogatását sem.
Az orosz tárgyalási szándékot azonban Trumpnak még kérdéses eszközökkel kellene biztosítania. Veres szerint a legérdekesebb kérdés az, hogy Trump milyen eszközökkel fogja tudni a csatatéren fölénybe került Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.
A nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően.
Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.
„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek”
– írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van. Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.
A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.
A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.
A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.
Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
„
Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat” – mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz-észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra, és közvetlenül a terepen irányítja ezt a háborút”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában, abban a helyzetben, amikor majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere megbukik. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Kifogásolta, hogy NATO-tagállamai a területüktől távol, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban úgynevezett „védelmi harcok” megvívására készülnek. Ezt „a semmibe vezető útnak” nevezte.
„Az amerikaiak azonban céltudatosan vezetik a NATO katonai infrastruktúráját a Csendes-óceán vizeire, nem titkolva, hogy a feladat a Kínára, Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt nyomás növelése”
– hangoztatta az orosz külügyminiszter, aki szerint ez aláássa Délkelet-Ázsiában a regionális biztonság és együttműködés ASEAN-centrikus architektúráját, amelyet évtizedek alatt az egyenlőség, a kölcsönös érdekek és a konszenzus alapján építettek ki.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az ASEAN körül kialakított nyílt mechanizmusok helyett „úgynevezett kis geometriájú szövetségeket hoznak létre, mint például az AUKUS, a QUAD, különböző négyes és hármas szövetségek Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland részvételével”. Ezekbe, mint mondta, az ASEAN egyes tagjait is megkísérlik belevonni.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
