Magyar Péter trágár szavakkal gyalázta a gyermekotthon vezetőjét

POLITIK
POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.11.11.

Trump máris hadat üzent a cenzúrának

Elég volt!

Donald Trump az az Amerikai Egyesült Államok újraválasztott elnöke elmondta, hogy első intézkedése lesz megvédeni a szólásszabadságot. A terv érinti a közösségi hálón is terjedő információkat. A témával kapcsolatban Lovas Miklós, a Századvég vezető kutatója adott interjút a MAGYAR NEMZETNEK.

 

 

Donald Trump egy  közösségi médiafelület illusztrált fotóján.

Donald Trump egy közösségi médiafelület illusztrált fotóján. Fotó: NurPhoto via AFP Forrás: AFP

Lovas Miklós szerint az elnök lehetőségei szűkösek hiszen a közösségi felületek, cégek magántulajdonban vannak. Ennek ellenére a mindenkori kormányzat és a médiacégek együttműködésén képes lehet lazítani, esetenként fel is számolhatja azokat Trump. A megválasztott elnök ezzel kapcsolatban elmondta:

Beiktatásom után néhány órával aláírok egy rendeletet, amely megtiltja, hogy bármely szövetségi minisztérium vagy ügynökség összejátsszon bármilyen szervezettel, vállalkozással vagy személlyel, hogy cenzúrázza, korlátozza, kategorizálja vagy akadályozza az amerikai állampolgárok szólásszabadságát. 

Azzal kapcsolatban hogy a szólásszabadság a korábban mennyire sérült, a szakértő kifejtette, hogy a média és a politikai elit között mindig is jelen volt egyfajta összefonódás. A demokrata párti médiatúlsúly azonban szintet lépett az Obama-kormányzat alatt, majd Biden elnöksége idején stabilizálódott. Az akadémiai intézményrendszer Obama idején megkezdett elfoglalása az elmúlt négy évben kiteljesedett – hangsúlyozta a kutató.

 

A közösségi média platformok közül a Facebook volt az, amelyik leginkább balra tolódott az elmúlt években. Az FB AI alapú cenzúrát alkalmaz, ezáltal minősíti a felkerülő tartalmakat, sokat pedig önkényesen „álhírként” címkéz. Egyebek között ennek a gyakorlatnak üzent hadat Trump. 

A szakértő felidézte azt is, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök szerint a nagy platformokra beszivárogtak a korábbi mélyállami és hírszerzési tisztviselők. Úgy véli ezért, hogy 7 éves türelmi időt kell bevezetni: mielőtt az FBI, a CIA, az NSA, a DNI, a DHS vagy a Védelmi Minisztérium bármely alkalmazottja munkát vállalhat egy olyan vállalatnál, amely nagy mennyiségű amerikai felhasználói adatot birtokol. 

A leendő elnök ezen kívül kilátásba helyezte, hogy azon egyetemek, amelyek együttműködtek a cezúrakartell működtetésében, el fogják veszíteni a szövetségi támogatásukat. 

„Jelentések igazolták, hogy a mélyállam bürokratáinak, a Szilícium-völgy zsarnokainak, baloldali aktivistáknak és a romlott vállalati hírmédiának egy baljós csoportja összeesküdött az amerikai nép manipulálására és elhallgattatására. Együttműködtek, hogy elhallgattassák a létfontosságú információkat a választásoktól kezdve a közegészségügyig” – emelte ki Donald Trump megválasztott amerikai elnök legutóbbi videóüzenetében.

Azonosítok és kirúgok minden olyan szövetségi bürokratát, aki közvetlenül vagy közvetve részt vett a belföldi cenzúrában, legyen szó a Belbiztonsági Minisztériumról, az Egészségügyi Minisztériumról, az Emberi Szolgálatok Minisztériumáról, az FBI-ról, mindegy, hogy ki az illető”

– szögezte le az Egyesült Államok következő elnöke.

„Ezen erőfeszítések segítése érdekében arra kérem a képviselőházi republikánusokat, hogy haladéktalanul küldjenek felszólító leveleket a Biden-kormányzatnak, a Biden-kampánynak és minden szilícium-völgyi technológiai óriásnak, felszólítva őket, hogy ne semmisítsék meg a cenzúrára vonatkozó bizonyítékokat”.

„Ha például bármelyik amerikai egyetemről kiderül, hogy a múltban cenzúrázási tevékenységet vagy választási beavatkozást folytatott, például közösségi médiatartalmakat jelölt meg eltávolítás vagy feketelistára helyezés céljából, akkor ezeknek az egyetemeknek öt évre, de lehet, hogy többre is, el kell veszíteniük a szövetségi támogatásokat” – fejtette ki.

„Egyértelmű büntetőjogi szankciókat kell előírni, azon szövetségi bürokraták számára is, akik magánszervezetekkel együttműködve megkerülik az alkotmányt, és megfosztják az amerikaiakat a jogaiktól” – húzta alá.

(Az amerikai elnök többek között szavatolni akarja, hogy a közösségi médiát kapják vissza a felhasználók, azok felületeiről tűnjön el a politikai cenzúra és minden 18. életévét betöltött felnőtt manipuláció nélkül juthasson hozzá az objektív információkhoz. Az egyértelműen tiltandó tartalmakon (pl.: terorrizmus) túl minden tiltott, vagy korlátozott tartalom kapcsán szeretné, hogy az érintett felület részletes magyarázatot adjon a tiltásról/korlátozásról, valamint annak időtartalmáról, stb. – a szerk.)

„Ha nincs szólásszabadság, nincs szabad ország”

A szólásszabadságért folytatott küzdelem győzelem vagy halál kérdése Amerika és a nyugati civilizáció túlélése szempontjából. Ha én leszek az elnök, a cenzúra és az információszabályozás egész rohadt rendszerét ki fogjuk tépni a rendszerből”

– szögezte le Donald Trump.

„Ha nincs szólásszabadság, akkor nincs szabad ország. Ez ilyen egyszerű. Ha hagyjuk, hogy ez a legalapvetőbb jog elpusztuljon, akkor a többi jogunk és szabadságjogunk is megdől. Mint a dominó, úgy dőlnek le egymás után” – fogalmazott a megválasztott amerikai elnök, akinek videója futótűzként terjed az interneten. 

Telefonon egyeztetett egymással Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A beszélgetésre még csütörtökön került sor, de az erről szóló híreket csak most hozták nyilvánosságra.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta meg a The Wasington Post nyomán a Magyar Nemzet.

A lap – egy informátorra hivatkozva – azt írta, hogy a hívás során, amelyet Trump floridai birtokáról bonyolított le, azt tanácsolta az orosz elnöknek, hogy

ne fokozza az ukrajnai háborús helyzetet, és emlékeztette őt Washington jelentős katonai jelenlétére Európában.

A két politikus megvitatta az európai kontinens békéjének célját, és Trump kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a jövőben is egyeztetne az orosz elnökkel, annak érdekében, hogy az ukrajnai háború mielőbbi megoldásáról tárgyaljanak.

Donald Trump Putyinnal való egyeztetése során azt is jelezte, hogy támogatna egy olyan megállapodást, amelyben Oroszország megtartja az elfoglalt területek egy részét

– állította a The Washington Post informátora.

Az újraválasztott amerikai elnök és Putyin esetleges egyeztetéséről napok óta folytak találgatások.

Trump csütörtökön az NBC-nek elmondta, hogy a választások óta mintegy hetven világvezetővel beszélt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – ehhez a híváshoz Elon Musk is csatlakozott.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral is beszélt.

A magyar kormányfőt elsők között hívta fel.

Elnökválasztási kampánya során Trump kijelentette, hogy megválasztása esetén azonnal véget vetne az ukrajnai háborúnak, bár nem árult el részleteket arról, hogyan akarja ezt megvalósítani.

A Kreml idegességet tapasztal Európában, miután Donald Trumpot ismét amerikai elnökké választották – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője hétfőn újságíróknak.

„Bizonyos idegességet, az európaiak mindenféle aggodalmát látjuk azzal kapcsolatban, hogy Trump urat az Egyesült Államok elnökévé választották” – mondta a szóvivő, kilátásba helyezve, hogy a Kreml figyelemmel fogja kísérni a kapcsolatok alakulását.

Peszkov valótlannak minősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump telefonon beszélt egymással.

„Nem volt semmilyen beszélgetés. Ez teljességgel nem felel meg a valóságnak, ez tiszta kitaláció” – nyilatkozott, hozzátéve, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy megszervezzék a felek közötti telefonbeszélgetést.

A szóvivő az orosz elnök és az Olaf Scholz német kancellár közötti esetleges telefonbeszélgetés lehetőségére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Kreml nem kapott semmilyen erre vonatkozó jelzést. Azt mondta, hogy Putyin továbbra is mindenkivel kész a kapcsolatfelvételre, ha a Nyugat erre vonatkozó jelzést ad.

Azokkal a sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Emmanuel Marcon francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő meg akarja győzni a távozó amerikai elnököt, Joe Bident arról, hogy az ukrajnai háborúban Strom Shadow robotrepülőgépek mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe, Peszkov kijelentette: Moszkva folytatja a „különleges hadműveletet”, törekszik céljai elérésére, és „semmilyen fegyvertípus sem változtathatja meg többé ezt a dinamikát”.
 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek