kulcsár edina
Csapdába esett a nemzetközi intézmény?
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tisztviselői ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt – írja a Neokohn izraeli sajtóértesülésekre hivatkozva. A lap szerint, a tervezett szankciók nemcsak a testületet vagy az eljáró ügyészt, hanem azokat a bírákat is érintheti, akik a parancsokat kiadták, de akár a családtagokra is kiterjeszthetik.
A Trump-csapat tagjai közül többen is reagáltak az izraeli kormányfő és védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsokra. Mike Walz, nemzetbiztonsági tanácsadó-jelölt szerint az ICC teljesen elveszítette a szavahihetőségét, Lindsey Graham arról írt a közösségi médiában:
Mike Johnson az amerikai képviselőház republikánus elnöke pedig antiszemitának nevezte az ICC döntését, ami szerinte elítélendő és teljesen nevetséges.
– tette hozzá.
A nyugati világ fősodrába illik Orbán Viktor miniszterelnök lépése, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának dacára meghívta Magyarországra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. Lapunk kérdésére Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke mindezt értékelhető politikai gesztusnak nevezte.
„Ez a gesztus a nyugati világ fő sodrát képviseli: ugyanez Trump elnök, az angolok, a németek, a hollandok vagy a csehek álláspontja” – így értékelte a hirado.hu megkeresésére Kiszelly Zoltán, hogy magyarországi látogatásra hívja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Orbán Viktor.
Mint ismert, Netanjahu, valamint Joáv Gallant nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki. A hágai bíróság közleménye szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere legalább 2023. október 8. és legalább 2024. május 20. között követett el.
A kormányfőnek a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzott, pénteki bejelentése kapcsán Kiszelly emlékeztetett: Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, így az izraeli miniszterelnök meghívása nemcsak a magyar kormányfő, de a soros elnökséget betöltő ország részéről is történt.
„Az ügyben az első politikai nyilatkozatot hallottuk nyugati részről Orbán Viktortól” – emelte ki Kiszelly.
A hirado.hu-nak a Századvég elemzője egy törésvonalról beszélt, amely „nyilván ott mutatkozik meg, ahol vagy kevesebb a muszlim bevándorló, vagy történelmi okokból erős az Izrael iránti szimpátia. Ezekben az országokban Izrael önvédelmi jogát tartják fontosabbnak. Ahol viszont erős a muszlim bevándorlás vagy a baloldal, ott inkább a palesztinokkal szimpatizálnak”.
Kiszelly szerint az elfogatóparancsban új, hogy azt eddig az afrikai térségben élő politikusokra adták ki – illetve, a Nyugat „tapsikolása” közben Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is adtak ki körözési parancsot. „Igazából ez azt mutatja, hogy ez a jelenlegi nemzetközi rend is.” Hozzátette: most viszont „ugyanazt a jogot alkalmazzák akár az amerikaiakra, akár Putyinra vagy akár a nyugati politikusokra. A nyugatiak pedig ehhez nem voltak hozzászokva.”
Azonfelül tehát, hogy a miniszterelnök ezt a gesztust gyakorolja, azt láthatjuk, hogy „a hágai nemzetközi büntetőtörvényszék komolyan veszi a feladatát, mindenkire egyformán akarja alkalmazni a jogot – ez a másik része a történetnek” – húzta alá Kiszelly.
Az elemző hangsúlyozta:
A világ most egy új hidegháború felé sodródik, „ezért igazából egy válságjelenség, ahogy Putyin ellen körözést adtak ki – és most a büntető törvényszék azt is demonstrálni akarta, hogy üt egyet nyugat felé is, így pont abból a szerepből akar kitörni, amit a Nyugat szánt nekik” – tette hozzá Kiszelly.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy miképpen ítéli meg a Netanjahuval szembeni fellépés erkölcsi szempontjait, tekintettel a rengeteg civil áldozatra, Kiszelly leszögezte, tény, hogy több tízezer ember meghalt, és tény, hogy nem engedik be az élelmiszert, a segélyszállítmányokat az izraeliek a nélkülöző civil lakosság számára. „Azt mondják, hogy azért, mert fegyvert is becsempésznek – ami biztosan igaz is” – mondta Kiszelly.
Úgy fogalmazott: „Nyilván azt lehet látni, hogy ez mediatizált világ. Tehát a TikTokon két különböző mozi van. Egyrészt a Hamász terrortámadása, a brutális gyilkosságok, hogy 1400 zsidót megöltek két nap alatt; másrészt ott a palesztinpárti mozi, a folyamatos bombázás, amit a világ nagy része figyelemmel kísér.”
A nyugati világon belül a politikában többségben vannak, akik Izraelt támogatják, a társadalomban viszont ugyanezek kisebbségbe szorulnak. A nyugati társadalom nagy része a palesztinokkal érez együtt, nem az izraeliekkel – szögezte le Kiszelly.
Az elemző nem látta reálisnak azt a kockázatot, hogy Magyarország elszigetelődik Netanjahu melletti kiállása miatt: „Ebben a kérdésben a magyar kormány olyan nagy európai országokkal, mint Németország, Anglia vagy éppen az amerikai politikával van egy platformon, tehát nem elszigetelt. Magyarország igenis számíthat a németekre, lengyelekre, csehekre, angolokra, Trumpra meg Bidenre is” – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
Horn Gábor a hirado.hu kérdésére elfogadhatatlannak nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát. Értékelése szerint Izrael népét megtámadták, az ország tehát jogos védelmi harcot vív. Hozzátette: a fegyveres összecsapások során alkalmazott módszerekről lehet vitatkozni, de arról nem, hogy minden népnek jogában áll megvédeni saját magát. A bíróság elfogatóparancsa Horn Gábor szerint olyan, mintha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen azért adnának ki háborús bűnök elkövetésének vádjával nemzetközi körözést, mert országát háború árán is megvédi az agresszortól.
Az elemzőt arról is kérdeztük, hogy mi a véleménye Orbán Viktor meghívójáról. Horn Gábor ezt értékelhető politikai gesztusnak nevezte. Mint fogalmazott: a meghívó ellenére az izraeli miniszterelnök valószínűleg nem utazik Magyarországra, hiszen hazájában nagyon sok dolga van, s a vizitre most vélhetően nincs ideje. Magyarország azonban ezzel is jelezte, hogy a zsidóság számára megbízható és biztonságos ország.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken megköszönte Orbán Viktornak, hogy meghívta magyarországi látogatásra, hogy erkölcsi világosságról tett tanúbizonyságot, és kiállt az igazság mellett.
„Köszönöm Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy szívélyesen támogat engem és Izraelt. Szemben azok szégyenletes gyengeségével, akik támogatják az Izrael önvédelmi joga elleni felháborító döntést, Magyarország – amerikai barátainkhoz hasonlóan – erkölcsi tisztaságot mutat, kiáll az igazságosság és az igazság mellett” – válaszolta a magyar miniszterelnök meghívólevelére az izraeli miniszterelnök.