A biztosjelölteknek tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást

Csak olyan biztosjelöltet tudunk támogatni, aki maradéktalanul tiszteletben tartja valamennyi európai uniós tagállam nemzeti szuverenitását - szögezte le kedden Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Brüsszelben.

Mindemellett Deutsch Tamás rámutatott arra is, hogy a jelölteknek be kell tartaniuk a tevékenységüket meghatározó alapszerződési rendelkezéseket, illetve arra, hogy politikai és ideológiai alapon nem tehetnek különbségeket. "Elfogadhatatlan számunkra az a gyakorlat az új Európai Bizottság részéről, hogy az EP antidemokratikus gyakorlatát folytatva az elhíresült cordon sanitaire elvét képviselve különböző politikai frakciók között antidemokratikus módon különbséget tesznek és egyik politikai frakcióval együttműködnek, míg másokkal nem" - jelentette ki. Mint mondta, az új Bizottságnak "azt az irányvonalat kell követnie, amelyet a júniusi EP-választáson az európai választópolgárok elsöprő többsége megfogalmazott, ez pedig nem más, minthogy az EU ügyeiben gyökeres fordulatra van szükség". Figyelmeztetett továbbá az európai versenyképesség gyengülésére, és a tagállamok nemzetgazdaságainak megerősítését sürgette. "A biztosoknak a gyökeres fordulat politikáját és irányvonalát kell képviselnie" - jelentette ki. 

Deutsch Tamás méltatta Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt felkészültségét és szakmai tudását, kiemelve, hogy Várhelyi Olivér az egyik legfontosabb európai bizottsági szakterülettel, a valamennyi európai állampolgár számára fontos egészségügyi szakterülettel "hozzáértően és kiválóan fog foglalkozni". Mindazonáltal leszögezte: számítanak támadásokra a biztosjelölt szerda estére tervezett meghallgatásán, ám - mint mondta - Várhelyi Olivért ideológiai alapon támadják, mert "egy olyan kormány jelöltje, amely kormány patrióta elkötelezettsége, a nemzetek Európája gondolata melletti elkötelezettsége közismert, így a jelölt +kiérdemli+ az EP háború- és migrációpárti többségének a támadását"

 Az amerikai elnökválasztásra kitérve a fideszes politikus elmondta, bíznak Donald Trump republikánus elnökjelölt választási sikerében, amely szerinte európai szempontból gyökeres fordulatot jelentene. "Donald Trump az az ember, aki talán egyedül képes nagyon rövid időn belül tűzszünetet elérni az ukrajnai háborúban, a tűzszünet megteremtése pedig a béke irányába tett első döntő lépés" - szögezte le. Mint mondta, ez nem pusztán ígéret, hiszen az utóbbi csaknem 80 évben Trump volt az egyetlen amerikai elnök, aki egyetlen új háborút nem indított, "és meglévő háborús konfliktusokat le tudott zárni".

 Dömötör Csaba a sajtótájékoztató során kitért Christophe Hansen luxemburgi uniós biztosjelölt hétfői meghallgatására, leszögezve: "nagy politikai csatákra kell felkészülni a közös uniós agrárpolitika ügyében". Figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosjelöltje irányadónak tekinti a közös agrárpolitika jövőjéről szóló stratégiai dokumentum nevű állásfoglalást, "amelynek értelmében jelenlegi formájában megszüntetnék a területalapú támogatásokat". Dömötör Csaba kiemelte: ezen támogatások biztonsági hálót jelentenek a magyar gazdák számára, emellett pedig külön, hozzáadott támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságoknak is, valamint környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek. Rámutatott: az agrárpolitika átalakítása során leginkább az EU jövőbeni bővítésével érvelnek, elsősorban Ukrajnát illetően, azt vetve a Bizottság szemére, hogy nem azt nézi, mi lenne elsősorban jó az európai gazdáknak. "Ukrajna annyi termőterülettel rendelkezik, amennyi az uniós termőterületek egyharmada, a földek jelentős része pedig nem ukrán tulajdonú" - tette hozzá. A politikus szintén rámutatott arra, hogy Magyar Péter nem vett részt Hansen meghallgatásán, ám felhívta a figyelmet arra, hogy korábban Magyar is "az uniós agrártámogatások átalakítása mellett érvelt", azt vetve a Tisza párt elnökének szemére, hogy "igazodik az Európai Néppárt álláspontjához".

A jelenlegi uniós szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerén belül tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy megvizsgálja, miként lehet pótolni ezeket a hiányosságokat – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, egy nemzetközi konferencián.

A jogállamisággal kapcsolatos eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az EU számára. Ahelyett, hogy megerősítették volna az unió alapvető értékeit, átpolitizálták azokat – értékelt Bóka János a Transparency International és a Connect Europe által szervezett rendezvényen.

Az „Európai uniós értékek és források védelme – Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei” című tanácskozáson a miniszter kiemelte: az unióban mély és kölcsönös bizalmatlanságot szítottak a tagállamok és az intézmények között, ami rendkívül megnehezíti az őszinte együttműködést.

A miniszter arról beszélt előadásában, hogy Magyarországot azért támadják, ahogy szuverén és demokratikus országként a jogállamiságot értelmezi, rámutat a kettős mércére, a következetlenségekre, a rejtett politikai napirendekre. Bóka János kitért arra, hogy az uniós elnökség keretében a magyar kormány számos kezdeményezéssel élt a meglévő viták megoldására.

Bóka János elmondta, hogy a tanács jogállamisági párbeszéde az elmúlt intézményi ciklusban mélyrehatóan átalakult. „A bizottság jogállamisági jelentése nagyrészt olyan területekkel foglalkozik, amelyek elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A többéves pénzügyi keretből származó finanszírozást olyasmihez kötni, ami kívül esik az EU hatáskörén, egyértelműen átlépi a vörös vonalat” – mondta.

Megjegyezte, hogy a jogállamiság fogalmának nemzetek felettivé tétele beágyazódik az európai alkotmányos föderalizmus létrehozásának folyamatába. Bóka János hangsúlyozta, hogy az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek mélyen gyökereznek a tagállamok alkotmányos hagyományaiban. „A viták első csoportja azzal a célkitűzéssel kapcsolatos, hogy az uniós jog természetét szabályrendszerből értékrenddé változtassák. Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Unió értékközösség. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az uniós jogot értékrenddé kell átalakítani” – fejtette ki.

Úgy vélte, jól értjük a jogállamiságot ahhoz, hogy párbeszédet folytassunk róla, de rendkívül messze vagyunk egy olyan normától, amely jogsértés esetén lehetővé tenné büntető intézkedések kiszabását. „A szabályok egyre szorosabb uniója alapvetően különbözik az értékek egyre szorosabb uniójától. Egyrészt egyértelmű politikai felhatalmazásra, másrészt az uniós és tagállami hatáskörök rendszerének teljes átalakítására van szükség. Ebben az összefüggésben a hangsúly már nem az uniós hatáskörök érvényesítésén, hanem a tagállami hatáskörök védelmén van” – közölte.

Mint elhangzott, az európai uniós ügyekért felelős miniszterek szeptember eleji budapesti informális találkozóján eszmecserét tartottak arról, hogy az uniós intézmények miként javíthatnák az uniós jogszabályok minőségét a jogalkotás minőségének javításával – úgy, hogy az egyszerre erősítse a jogállamiságot és fokozza az unió versenyképességét.

„A delegációk egyetértettek abban, hogy ezeket a célkitűzéseket szolgálja egyrészt a tagállami sajátosságok jobb figyelembevétele, másrészt az érintett gazdasági szereplők véleményének jobb feltérképezése és tükrözése az uniós jogszabályokban. Ugyanakkor sem az uniós intézmények, sem a tagállamok többsége nem támogatta azt az elképzelést, hogy elkezdjünk dolgozni azon, hogy az uniós intézmények betartsák a jogállamisági normákat” – fejtette ki a miniszter.

Bóka János példaként említette, hogy a vagyonnyilatkozatok, azok átláthatósága és ellenőrzése egyértelműen jogállamisági kérdés, ha a tagállamokról van szó, miközben az uniós intézményekben a normáknak való megfelelés hiánya nem minősül jogállamisággal kapcsolatos kérdésnek.

A konferencián Bóka János egy kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány továbbra is az Európai Bizottság rendelkezésére áll, hogy folytatódjon a párbeszéd a befagyasztott uniós forrásokról.

Egy másik felvetésre arról beszélt, hogy a migráció kapcsán született magyarországi bírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban is zajlanak a tárgyalások a bizottsággal a megállapodás szándékával. „Az Európai Tanács legutóbbi következtetései alapvetően új fejezetet nyitottak a migrációval kapcsolatos európai megközelítésben. Számomra az tűnik ki, hogy a tagállamok sok területen oda tartanak, ahol jelenleg Magyarország a migráció szabályozásában áll. Ezért a politikai folyamat hitelességét kérdőjelezi meg, hogy azt a tagállamot, amely ezt alkalmazza, szankcionálják” – mondta.

Szintén újságírói kérdésre Bóka János azt mondta, az uniós értékekkel kapcsolatos vitákat a tagállamok alkotmánybíróságai közötti viták során kellene lefolytatni.

Az egész nap zajló tanácskozáson online szólalt fel Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.