Teljes áramszünet Ukrajnában

Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.

Csütörtökre virradó éjjel az orosz hadsereg drónokat indított, kora reggel pedig hét Tu-95MSZ stratégiai bombázóról, illetve a Fekete-tengerről rakétákkal támadta Ukrajnát – közölték egybehangzóan ukrán illetékesek és hírforrások.

Herman Haluscsenko a Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy országszerte támadások érik az energetikai létesítményeket. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, tisztázni fogjuk a következményeket” – közölte.

A rakétatámadás Ukrajna nyugati régióit is érintette. Ihor Poliscsuk lucki polgármester a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Luckban leállt a trolibuszok közlekedése, a víz- és fűtési rendszereket pedig alternatív energiaforrásokra kapcsolják – közölte Ihor Poliscsuk polgármester. A városban november 28-án távoktatást vezettek be.

Lviv térségében több mint félmillió fogyasztó maradt áram nélkül – közölte Makszim Kozickij kormányzó. Az Unian hírügynökség jelentése szerint Zsitomirban és Rivnében is súlyos gondok keletkeztek az áramellátási rendszerben.

Az Ukrenerho nemzeti energetikai vállalat előrejelzése szerint a vészhelyzeti áramszünetek 20 óráig tarthatnak.

A légierő Telegram-csatornáján közzétett jelentés szerint a légvédelem 188 célpontot – 88 rakétát, valamint 100 drónt – azonosított a csütörtökre virradó orosz légitámadás során. A délelőtti hivatalos adatok szerint 79 rakétát és 35 drónt sikerült lelőni, további 62 drón pedig eltűnt a radarokról. A légicsapás az ukrán energetikai létesítmények ellen irányult – erősítette meg a légvédelem.

Hírszerzési adatok szerint a „Kedr” rakétakomplexumból származó, Oresnyik típusú rakétát lőhetett ki a múlt csütörtökön Oroszország. Az először interkontinentális ballisztikus rakétának vélt fegyvert az RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára fejleszthették ki. Ez volt Moszkva legelső válasza a Brjanszki területen becsapódott ATACMS ballisztikus rakétával végrehajtott támadásra.

Oroszország hagyományos fegyverzetű, többszörösen önállóan célba juttatható rakétával (MIRV) felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának (IRBM) ukrajnai bevetése jelentős eszkalációt jelez és a NATO-t feszült helyzetbe hozza – idézi az Asia Times a The Warzone című védelmi szaklapot, amely a Twz.com oldalon közölte információit.

Felveti a nukleáris hazardírozás veszélyét az, hogy a Dnyiprót ért november 21-i rakétatámadást követően az ukrán légierő és

több fajsúlyos nemzetközi orgánum is arról számolt be, hogy Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadott

– a bevetett fegyver tulajdonságai ugyanis erre engedtek következtetni.

15 perc alatt célba ért

Amerikai és nyugati tisztviselők viszont már az első órákban kijelentették, hogy

Moszkva egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát használt fel.

Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója és alapítója a BBC-nek elmondta, hogy Moszkva valószínűleg figyelmeztetésként indította ezt a rakétacsapást, és megjegyezte, hogy a rakéta – amely gyorsabb és fejlettebb, mint az arzenáljában lévő többi – képes komoly kihívást jelenteni Ukrajna légvédelmének.

A Dnyipro városánál becsapódó orosz rakéta több mint 13 000 km/h végsebességet ért el, és körülbelül 15 percbe telt, amíg elérte célját a kilövésétől számítva – közölte a Reuters brit hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva. A rakétát valószínűleg Asztrahán térségéből indították.

Hat robbanófejjel ellátva

Vlagyimir Putyin orosz elnök a támadás után kijelentette: Moszkva egy új, közepes hatótávolságú, hiperszonikus ballisztikus rakétával mért csapást egy ukrán katonai létesítményre. A Putyin által Oresnyik néven emlegetett rakéta becsapódása után az orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne támogassa Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Az orosz elnök a CNN által idézett televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert.

Szergej Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese pedig az Izvesztyija című orosz lapban hétfőn közölt nyilatkozatában aláhúzta:

„Oroszország katonai választ fog találni a Nyugat és Ukrajna részéről érkező kihívásokra és provokációkra”.

A rakéta az ukrán hírszerzés (HUR) adatai szerint

hat robbanófejjel volt ellátva. Sebessége a pálya utolsó szakaszában 11 Mach felett volt.

A Mach a szuperszonikus sebesség mérése. A 11 Mach körülbelül 13 600 km/h.

A Reuters két magas rangú ukrán kormánytisztviselőre hivatkozva hozzáfűzte: a robbanófejek nem tartalmaztak robbanóanyagot, így a becsapódó rakéta „csak korlátozott károkat okozott”.

A HUR hozzátette, hogy a fegyver valószínűleg a „Kedr” rakétakomplexumból származik. Vadim Szkibitszkij, az ukrán hírszerzés vezetője szerint az Oresnyik rakétarendszert 2021 júniusában tesztelték először.

Új hadászati képességek

Az ellentmondásos állítások közül, hogy pontosan milyen rakétát használtak, úgy tűnik igazolható, hogy többszörösen önállóan célozható visszatérő rakéta (MIRV) képességgel rendelkező ballisztikus rakétáról van szó. A közösségi médiában felbukkanó videókon látszik, hogy a jelek szerint hat robbanófej száguld a föld felé, majd többszörös becsapódás történik.

Ettől függetlenül egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a támadásra használt rakéta egy hagyományos fegyverzetű, az

RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára kifejlesztett orosz ballisztikus rakéta volt

– írta később a Twz.com.

Karnyújtásnyira az interkontinentális rakétától

Az RSZ–26 Rubezs (fejlesztési kódneve Avangard; oroszul: РС–26 Рубеж; NATO-kódja: SS–X–31) mobil indítóállásból kilőhető, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet a Moszkvai Hőtechnikai Intézet fejlesztett ki.

Ez a rakéta az RSZ–24 Jarsz továbbfejlesztett változata, emiatt időnként Jarsz-M-ként is hivatkoznak rá. Hatótávolsága 2000–6000 kilométer közötti. A Dnyipróra kilőtt orosz rakéta is hasonló típusú fegyverzet lehetett.

Legfőbb újdonsága az RSZ–24-hez képes az

irányítható, nagy manőverezőképességű, a légkörbe hiperszonikus sebességgel visszatérő alkatrész.

Ha akarom, ballisztikus

Az RS–26-ot egyébként széles körben közepes hatótávolságú ballisztikus rakétának (IRBM) tekintik, egy olyan fegyverosztálynak , amelynek hatótávolsága körülbelül 1860 és 3410 mérföld között van – a tesztek során elért hatótávolsága alapján.

Oroszország azonban

korábban interkontinentális ballisztikus rakétaként (ICBM) jellemezte,

egy olyan típusú fegyverként, amely több mint 3410 mérföld távolságban is képes célba találni. Ennek az eltérésnek az oka elsősorban abban keresendő, hogy Oroszország korábban még

igyekezett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF) keretein belül maradni,

amely betiltotta az 500–5500 kilométeres (310 és 3410 mérföld) hatótávolságú ballisztikus és cirkálórakétákat. Az INF-megállapodás azonban 2019-ben összeomlott – írja a Twz.com.

Az orosz légvédelem lelőtt nyolc ellenséges ballisztikus rakétát – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tárca tájékoztatása szerint a légvédelem megsemmisített nyolc amerikai JDAM irányított légibombát és 45 drónt is. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 19 ellentámadást visszavert. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1300, Kurszknál pedig több mint kétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Harkivban találat érte a „neonáci” ukrán Kraken különítmény főhadiszállását. Lebegyev úgy tudja, hogy a robbanás után több mint egy tucatnyi mentőautó érkezett a helyszínre.

A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Csasziv Jarban a város legnagyobb erődítménye, a tűzálló anyagokat gyártó üzem területén folynak a harcok.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között több katonai repülőteret és az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, négy lőszerraktárt, egy harckocsit és négy egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá egy amerikai gyártmányú, 155 milliméteres M777-es vontatott tarackot.

Moszkva szerint a kurszki régióban a nap folyamán egy ukrán harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet semmisítettek meg. Az augusztus 6-án oda betört ukrán erők eddig több mint 35 510 embert, 217 harckocsit, 152 gyalogsági harcjárművet, 121 páncélozott személyszállító járművet, 1197 páncélozott harcjárművet, 1027 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek – teszik hozzá.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 19 500-at háború kezdete óta Ukrajnában megsemmisített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 18 500-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban és a Herszon megyei Hola Prisztyany-i járásban egy-egy civil vesztette életét.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán hadsereg Szelidovében, két-három nappal a város orosz bevétele előtt, meggyilkolt több tucatnyi civilt, hogy a történteket megpróbálja „második Bucsaként” beállítani a nyugati média számára. A diplomata azt mondta, hogy az esetet jelenleg orosz nyomozati szervek vizsgálják.

A Donyecktől mintegy 40 kilométerre nyugatra fekvő Szelidove „felszabadításáról” az orosz védelmi minisztérium október 29-én tett bejelentést.

Az orosz Nyomozó Bizottsága (SZK) közölte, hogy a kurszki régióban civilek ellen elkövetett bűncselekmények miatt terrorizmus és zsoldostevékenység címén büntetőeljárást indított Sarunas Jasiukevicius litván állampolgár ellen.