Szuverenisták és patrióták, kialakulhat a V2+ összefogás

A magyar miniszterelnök csütörtöki bécsi látogatásának fő célja a Fidesz–KDNP és a két vezető osztrák jobboldali erő, a parlamenti házelnököt adó Szabadságpárt, illetve a kancellárt delegáló Osztrák Néppárt közötti kapcsolatok, továbbá a közép-európai migrációs politika erősítését szolgálja – fejtette ki a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója. És mi volt a georgiai út valódi célja?

– Mi zajlik most Georgiában? Miért esik olyan nehezére az EU balliberális politikusainak elfogadni egy demokratikus választás eredményét?

– Elsősorban azért, mert a választás nem azt az eredményt hozta, amire számítottak. Két nagy tömb van, a nyugat-balkáni térség és a keleti partnerség, ami 26 országot jelent. Azt látjuk, hogy Brüsszelben mindenhol ugyanazzal a „színes forradalom” vagy „rezsimváltó” recepttel dolgoznak, ami nem működik. Tehát a rövid válasz a kérdésre az, hogy kevésbé működik ez a demokrácia. Sokszor láttuk ezt az elmúlt hetekben, ahol az emberek szabadon dönthetnek – mint legutóbb Georgiában vagy azelőtt Észak-Macedóniában –, ott nem a nyugatos irányzatot választják. Másrészt az úgynevezett nyugati, globalista alternatíva sokat veszített a vonzerejéből, az ugyanis napjainkban akár a háborúba sodródást is jelentheti, és a grúzok erre nemet mondtak. Nem akarnak egy „második Ukrajnává” válni.

– Olyan vád is felvetődött brüsszeli politikusok részéről, hogy itt Oroszország befolyásolta volna a georgiai választások eredményét. Ennek van reális alapja?

– Csak annyi, hogy minden ország, minden regionális hatalom érdekelt abban, hogy lehetőleg minél több szövetségese legyen. Georgia esetében is érvényes, hogy amit mondanak az egyik oldalra, az ugyanúgy érvényes a másik oldalra is. Példa erre, amikor hétfő este a grúz államelnök asszony magához rendelte az uniós nagyköveteket, vagy az, hogy Orbán Viktor – az EU soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke – Tbiliszibe látogatott. Ahogyan tehát láthattunk nyugati beavatkozást a „guruló dollárokon” keresztül a magyarországi választásokba, úgy nem zárható ki, hogy az oroszok is megpróbáltak valamilyen módon beavatkozni Georgiában. De amennyire az oroszok, legalább annyira az amerikaiak és Brüsszel is igyekezett érvényesíteni a saját akaratát, elképzeléseit.

– Mik adtak aktualitást Orbán Viktor georgiai látogatásának?

– Egyrészt Georgia egy olyan ország, amely régóta és hatékonyan együttműködik Magyarországgal. Fontos az is, hogy Magyarország támogatja az egész térség, a keleti partnerség országainak uniós csatlakozását. Emellett Azerbajdzsánból fog kiindulni egy áramvezeték, amely Grúziát, a Fekete-tengeren keresztül Romániát érintve Magyarországra szállít majd zöldáramot. A georgiai miniszterelnök rendszeresen látogat Budapestre, tehát kiváló a kapcsolat a két kormány között. A miniszterelnököt több magyar miniszter is elkísérte Tbiliszibe. A grúzok megerősítették, hogy a jobboldali, békepárti álláspont mellett tették le a voksot 53-54 százalékos arányban, miután a magyar miniszterelnök is békepárti, a mostani látogatás is egyfajta megerősítése annak, hogy a grúzok jól döntöttek.

– Orbán Viktor ezt követően Bécsbe látogatott, ahol fogadta az osztrák parlament nemrég kinevezett házelnöke, továbbá tárgyalt Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével.

– A parlament alsóházának elnöke, Walter Rosenkranz az FPÖ, tehát a szeptemberi választásokon a legerősebb párt jelöltje. A Patrióták nevű európai parlamenti (EP-) frakció, amelynek a Fidesz és az FPÖ is tagja, szintén Bécsben alakult meg júniusban. Orbán Viktor bécsi látogatása tehát egyrészt az Osztrák Szabadságpártnak szól, de ugyanúgy üzenete van Ausztriának, mint szomszédos országnak is. Fontos vonulat az is, hogy az Osztrák Néppárt vezetői – köztük Karl Nehammer mostani kancellár – ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják hazánkat a migrációs politikában, a schengeni határellenőrzés visszaállításában.

– Mire számíthatunk Orbán Viktor és Herbert Kickl találkozója után?

– Azzal, hogy Orbán Viktor az Osztrák Szabadságpárt meghívásának tett eleget, egyúttal megerősítette Ausztriának a migrációt korlátozó álláspontját is. A miniszterelnök látogatása fontos üzenet abban a vonatkozásban is, hogy ha Kickl lenne a kancellár – bár most nem őt jelölték, de hogyha az FPÖ kapna kormányalakítási megbízást –, akkor kialakulna a V2+ tengely, amelyben a magyarok, a szlovákok és a szerbek, valamint az osztrákok vehetnek részt. Sőt, ez a politikai érdekközösség újabb taggal, Bulgáriával bővülhet, ugyanis Szófiában is megbukott a dollárbaloldal által létrehozott szivárványkoalíció, ami alapján válószínű, hogy a választópolgárok ott is helyesen döntenek majd. A most formálódó V2+ közös alapját, a közös minimumot a migráció elutasítása az unió szuverenista irányba fordítása jelentheti, továbbá a háborúból való kimaradás, a békepárti opció erősítése. Ezeknek az országoknak a szavazói többségében emellett állnak, ezt mutatják a Századvég Európa-projekt 2024-es felmérésének számai is.

– A bécsi látogatást felfoghatjuk szövetségépítésnek is a november 7-8-i, budapesti uniós csúcstalálkozó előtt?

– Nem igazán, hiszen a budapesti csúcson való részvételre Bécs részéről Karl Nehammer ügyvezető kancellárt jelölték ki, aki az Osztrák Néppárt politikusa. A magyar kormánynak, illetve a Fidesznek jó a viszonya a néppárttal is, el is szoktak jönni mindig Budapestre. A magyar kormány, illetve a magyar kormánypártok tehát az unióban az Osztrál Szabadságpárttal vannak közös pártcsaládban, ez azonban nem zárja ki a jó viszony fenntartását az Osztrák Néppárttal.

Közös nyilatkozatot írt alá Orbán Viktor miniszterelnök és Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke Bécsben – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön az MTI-vel. Az aláírók szerint Európa és az Európai Unió reformja nem a központosítás erőltetését és az intézmények még bonyolultabbá tételét jelenti, hanem azt, hogy „a hatalmat visszaadjuk az embereknek és a tagállami parlamentekben lévő, általuk megválasztott képviselőknek."

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (j) a Bécsi Nyilatkozatot mutatják találkozójukon Bécsben 2024. október 31-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Havasi Bertalan a bécsi nyilatkozatról elmondta, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. A sajtófőnök által az MTI-hez eljuttatott nyilatkozat szerint az aláírók kinyilvánítják azon közös akaratukat, „hogy a pozitív reformok szövetségeként csodálatos európai kontinensünk sokszínűségének megőrzésén és továbbfejlesztésén kívánunk munkálkodni”. 

Az aláírók szerint Európa és az Európai Unió reformja nem a központosítás erőltetését, és az intézmények még bonyolultabbá tételét jelenti, hanem azt, hogy „a hatalmat visszaadjuk az embereknek és a tagállami parlamentekben lévő, általuk megválasztott képviselőknek”. 
Európa sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik. Szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére, és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére. 

– tartalmazza a nyilatkozat. 
Az aláírók határozottan fellépnek az ellen, hogy a férfiakon és nőkön kívül – abszurd módon – több más nem is létezne, valamint hogy a baloldali érzékenyítési kísérletek eredményeként gyerekeink már fiatal korban elveszítsék nemi identitásukat. 
Aktívan támogatják a világban zajló háborúk tűzszünet és tárgyalások útján történő mielőbbi befejezését. Európának helyszínt kellene biztosítania a béketárgyalásoknak, ezáltal visszatérve az EU-t békeprojektnek tekintő eredeti elképzeléshez. 

 – áll a bécsi nyilatkozatban.