Pusztító erejű légicsapást mértek az ukránokra

Az orosz légierő Szu–25-ös gépei pusztító csapást mértek ukrán páncélosokra és katonai személyzetre a Kurszki terület határvidékén. A váratlan támadás komoly veszteségeket okozott az ukrán félnek.

Orosz Szu–25-ös légicsapást mér ukrán egységekre Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma

A Kurszki terület határvidékén drámai események zajlottak le a közelmúltban, amikor orosz Szu–25-ös csatarepülőgépek intenzív légicsapásokat hajtottak végre ukrán katonai célpontok ellen. Az orosz védelmi minisztérium hivatalos Telegram-csatornáján közzétett közlemény szerint a támadások során jelentős károkat okoztak az ukrán fegyveres erők páncélozott járműveiben és élőerőben egyaránt.

A Szu–25, más néven „Frogfoot” egy rendkívül hatékony, földi célpontok elleni támadásokra specializált repülőgép. Az orosz légierő ezeket a gépeket vetette be a határ menti műveletek során, kihasználva azok robusztus felépítését és jelentős csapásmérő képességét.

A légicsapások pontos helyszíneit nem közölték, de a jelentések szerint a Kurszki terület határhoz közeli részeit érintették. Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a támadások során rakétákat vetettek be, ami arra utal, hogy jelentős pusztító erővel rendelkező fegyvereket használtak. A rakéták alkalmazása lehetővé tette az orosz erők számára, hogy biztonságos távolságból, hatékonyan semmisítsék meg az ukrán célpontokat.

A közlemény külön kiemelte, hogy a csapások ukrán páncélozott járművek és katonai személyzet ellen irányultak.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban – amelynek egyes részleteit szombaton tették közzé – közölte, hogy „önvédelemnek” minősül, ha Ukrajna beveti ezeket a fegyvereket Oroszországban. A miniszter arra nem tért ki, hogy ilyen támadás történt-e már.

Oroszország élesen bírálta Barrot bejelentését. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette a TASZSZ állam hírügynökségnek, hogy a döntés nem támogatást, hanem inkább „lélekharangot” jelent Ukrajna számára.

A héten Ukrajna a jelentések szerint amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú ATACMS és brit Storm Shadow robotrepülőgépekkel támadott oroszországi célpontokat. 2023 júliusa óta Nagy-Britanniával együttműködve Franciaország Storm Shadow – francia elnevezéssel Scalp – rakétákkal kezdte ellátni Ukrajnát.

Németország nem támogatja Ukrajnát nagy hatótávolságú fegyverekkel, Olaf Scholz kancellár határozottan ellenzi Taurus robotrepülőgépek küldését a háború dúlta országba.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi fenyegetéseit az „abszolút félelem” kifejezéseként értékelte. A Bild am Sonntag című német újságnak adott interjúban kijelentette: Putyin a fenyegetéseivel ijesztgetni akarja a Nyugatot.

Döntés született az Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakéta tömeggyártásáról, az eszközzel a hadászati rakétaerőket fogják felszerelni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőit, valamint a rakétarendszerek fejlesztőit fogadva.

Putyin gratulált a jelenlévőknek az Oresnyik rakétarendszer előző napi sikeres harci tesztjéhez, a dnyiprói Juzsmas rakéta- és hadiüzem ellen, és kitüntetést helyezett kilátásba a kidolgozói számára. Elmondta, hogy a fegyver nem régi rendszerek modernizált változata, hanem új fejlesztés.

Az elnök szerint az Oresnyik a stratégiai fegyverekhez hasonlítható, de nem tömegpusztító eszköz, hanem precíziós fegyver.

Közölte, hogy Oroszország több más közepes hatótávolságú rakétát is fejleszt.

Szergej Karakajev, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka azt mondta, hogy az Oresnyik képes célpontokat eltalálni Európa egész területén. A tábornok kijelentette, hogy a rakétarendszernek a jellemzői alapján jelenleg nincs analógja a világon. Azt állította, hogy a rakéta harci felszereltsége lehetővé teszi, hogy legyőzzön minden meglévő és fejlesztés alatt álló rakétavédelmet.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője a tanácskozáson elmondta: az orosz állami űripari vállalat készen áll arra, hogy többszörösére növelje a nagy pontosságú rakéták gyártását. Vaszilij Tonkoskurov, az orosz hadiipari bizottság igazgatótanácsának első elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldható az Oresnyik sorozatgyártása. Ennek köszönhetően szerinte

95 százalék fölé lehet növelni az orosz nukleáris triád modern eszközökkel való felszereltségét.

Vlagyimir Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta: Putyin csütörtöki televíziós bejelentésének fő üzenete az volt, hogy „a rakétákat gyártó, azokat Ukrajnába szállító, majd orosz területre irányuló csapások végrehajtásában részt vevő nyugati országok meggondolatlan döntései és cselekedetei orosz részről nem maradhatnak reagálás nélkül”. A szóvivő rámutatott, hogy az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra is „készen áll minden kapcsolatfelvételre” a „békés pályára” lépés és az ukrajnai konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

A szóvivő hangot adott a Kreml kívánságának, hogy

Washington fontolja meg Putyinnak az Oroszország elleni nyugati fegyvercsapások következményeiről szeptemberben tett kijelentéseit.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg kidolgozza a részleteket azzal kapcsolatban, hogy miként figyelmeztesse az ukrán civil lakosságot az Oresnyik rakétával végrehajtandó közelgő csapásról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a fehéroroszországi Bresztben tartott pénteki sajtótájékoztatón az állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megijedt attól a választól, amelyet Oroszország adott a területének mélységére nagy hatótávolságú rakétákkal mért csapásra, és azzal kezdte vádolni „gazdáit”, hogy fegyvertelenül hagyták őt egy ilyen orosz reagálással szemben.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni:

Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.

Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak.

Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.

Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette:

az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.

Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.

Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről.

Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki,

mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.

Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.

„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.