Összecsaptak az észak-koreai és az ukrán katonák

Első alkalommal harcoltak egymás ellen közvetlenül ukrán és észak-koreai katonák az orosz-ukrán háborúban. A Mandiner a Financial Times ukrán hírszerzéstől származó értesüléseire hivatkozva arról ír, hogy a harcra a kurszki területen került sor, azaz Oroszország földjén. Az ütközetről Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője számolt be.

 Megítélésük szerint a Phenjan döntése nyomán Oroszország segítésére küldött légiósok most látott katonái a tapasztalatlan, alacsony rangú harcosok közül kerültek ki.

Az észak-korai katonák közvetlen részvételéről az orosz-ukrán háborúban a közelmúltban ellentmondásos információk láttak napvilágot, az elmúlt napokban azokban bizonyossá vált, hogy közvetlen harctéri műveletekre is bevonják őket. Lloyd J. Austin amerikai védelmi miniszter néhány nappal ezelőtt azt mondta, információkkal bírnak arról, hogy az orosz erők az észak-koreai katonákat tüzérségi műveletekre, személyzet nélküli harctéri járművekkel végrehajtott akciókra, valamint lövészárokharcra is kiképezték. Austin azt is mondta, a Kreml felszereléssel és orosz egyenruhával is ellátja az észak-koreai katonákat. Az amerikaiak szerint az észak-koreai katonák harctéri bevonását az is szükségessé teszi, hogy az orosz emberveszteség igen magas, a Pentagon szerint meghaladja az 500 ezer főt a háború kitörése óta.

Miként az Origo megírta, hírszerzési információk szerint legalább 10 ezer észak-koreai katonát küldenek a frontra. Rajtuk kívül mintegy négyezer észak-koreai munkás tartózkodik Oroszországban, átlagbérük körülbelül 800 dollár, vagyis 300 ezer forint havonta.

– jegyzi meg a The Korea Herald, arra utalva, hogy Moszkva élelmiszerrel fizethet Phenjannak a katonai segítségnyújtásért. Úgy gondolják, hogy Moszkva évente 600-700 ezer tonna rizst tud küldeni Észak-Koreának, míg ezt megelőzően 50-100 ezer tonnát kapott. 

A Guardian megjegyzi, hogy Észak-Koreának az 1950-es évek óta nincs közvetlen háborús tapasztalata, az az évtized volt ugyanis az utolsó, amikor a három éven át tartó, északi és déli országrész közötti konfliktusban közvetlenül részt vettek háborús filmként. Észak- és Dél-Korea között azóta is csak tűzszüneti megállapodás van érvényben, békekötés nem történt. Ugyanakkor észak-koreai harci pilóták részt vettek a vietnámi háborúban, valamint az ország katonai tanácsadókkal segítette Egyiptomot 1973-ban a Jom kippuri háborúban.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport és három szövetséges ország külügyminiszterei fejezték ki mélységes aggodalmukat az észak-koreai csapatok oroszországi telepítése miatt, és közölték, hogy hamarosan közös választ adnak a kialakult a helyzetre.

Az országcsoport elnöki tisztét jelenleg ellátó Olaszország külügyminisztériumának honlapján olvasható nyilatkozatot a G7-tagok – az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió – mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.

A miniszterek kijelentették, hogy a leghatározottabban elítélik az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését, beleértve azt is, hogy Oroszország „jogellenesen szerez be” észak-koreai ballisztikus rakétákat. A miniszterek felszólították a KNDK-t, hogy ne nyújtson segítséget Oroszországnak támadóháborújához.

Emellett „mélyen aggasztja” az aláíró országokat az is, hogy az orosz-észak-koreai együttműködésen keresztül Phenjan birtokába kerülhetnek nukleárisfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-technológiák. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, és kijelentették, hogy más nemzetközi partnerekkel együttműködve „összehangolt választ dolgoznak ki erre az új fejleményre”.

Oroszország rakétacsapást mért a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városára kedden, az eddigi adatok szerint hatan vesztették életüket, és 23-an sebesültek meg a támadásban – közölte Ivan Fedorov, a régió kormányzója a Telegramon.

A közlés szerint találat ért a megyeszékhelyen egy közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítményt, amelyben tűz ütött ki.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők kedden megtámadták Hluskivka települést a régióban, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 230 katonai összecsapás volt a front tizenegy irányában, az ukrán erők 84 orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Kurahove térségében, ahol továbbra is a legforróbb a helyzet. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 702 ezer főt, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 29 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 29 drónt.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője a Telegramon azt írta, hogy az orosz hadsereg az oroszországi kurszki régióba szállított észak-koreai katonákat és tiszteket különféle típusú harci drónok – köztük az orosz gyártású Lancetek – használatára képezi ki. A tisztségviselő szavai szerint az oroszok távolabbi tervei között szerepel, hogy orosz drónirányítási oktatókat küldjenek Phenjanba további észak-koreai katonák kiképzésre.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a KBS dél-koreai közszolgálati médiumnak adott keddi nyilatkozatában közölte, hogy már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között. A katonai hírszerzésnél hozzátették, hogy ez a kurszki területen történt.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy az orosz erők kedden megtámadták Hluskivka települést a régióban, aminek következtében egy férfi és egy nő életét vesztette.

Az ukrán védelmi minisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy az év eleje óta az ukrán erők az orosz hadsereg 3179 harckocsiját semmisítették meg, a háború 2022-es kezdete óta pedig több mint 9200-at. „Harmincegy harckocsi van egy harckocsizászlóaljban, vagyis az idei év tíz hónapja alatt az ukrán védők 102 harckocsizászlóaljat vontak ki a harcokból” – emelte ki a tárca. A minisztérium számításai szerint a harckocsik kilövésével okozott veszteségek legalább 9 milliárd dollárt tesznek ki. Ez egy hozzávetőleges összeg, amely az ilyen típusú haditechnikai eszközök átlagos világpiaci árain alapul – magyarázták. Hozzátették, hogy „kilencmilliárd dollár például körülbelül 16 évi költségvetése Cseljabinszk városának, ahol amúgy a legrosszabb az ökológiai helyzet az Oroszországi Föderációban”. „A belső társadalmi problémák megoldása helyett az agresszor ország vezetése továbbra is hatalmas összegeket költ el a háborújára” – jegyezte meg a minisztérium.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 230 katonai összecsapás volt a front tizenegy irányában, az ukrán erők 84 orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Kurahove térségében, ahol továbbra is a legforróbb a helyzet. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 702 ezer főt, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 29 tüzérségi és két légvédelmi fegyvert, valamint 29 drónt.