Orosz rakétatámadás Odessza ellen

Az orosz hadsereg hétfőn rakétacsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, az eddigi adatok szerint tíz ember vesztette életét, köztük hét rendőr és egy orvos – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója a Telegramon.

Az ukrán főügyészi hivatal adatai szerint a halálos áldozatokon felül 44-en sebesültek meg, köztük négy gyermek. Hennagyij Truhanov, a város polgármestere közölte, hogy egy lakónegyedet ért támadás. Az ukrán légierő helyi idő szerint 12 óra 58 perckor jelentette, hogy az orosz hadsereg ballisztikus rakétát lőtt ki Odesszára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Odesszát ért rakétacsapásra a Telegramon reagálva hangsúlyozta:

ezek a csapások azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt csakis a háború folytatása érdekli.

Utalva Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetésére az orosz elnökkel, rámutatott arra, hogy az ukrán városok elleni hétfői támadásokat nyugati vezetők Putyinnal folytatott telefonos megbeszélései, találkozói és azután hajtották végre, hogy az orosz média azt a „hamis” állítást terjesztette, hogy Oroszország tartózkodik az efféle csapásoktól. Szerinte ezt látniuk kellene a vezetőknek „a G20-országcsoport tagjainak találkozótermeitől a világ összes fővárosáig”.

Az ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat képén orosz rakétatámadás helyszínén tűzoltók a délnyugat-ukrajnai Odesszában 2024. november 18-án (Fotó: MTI/AP/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészi hivatal sajtóközleményben arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vettek egy Harkiv megyei csoportot, amelynek tagjai az orosz hírszerzéssel együttműködve júniusban felrobbantották az ukrán fegyveres erők egyik katonájának autóját, aki a merénylet következtében súlyosan megsebesült. A közlés szerint a csoport újabb terrortámadásokat készített elő. A nyomozás szerint az orosz hírszerző szolgálatok a harkivi régió négy lakosát, egy szoftvermérnököt, egy volt katonát és két munkanélkülit szerveztek be. A gyanúsítottak kapcsolattartója az orosz hírszerzéssel a szakadár donyecki „népköztársaság” különleges erőinek egyik fegyverese volt. A férfiak Harkiv városában és a megyében térképezték fel az ukrán katonák tartózkodási helyeit, amelyeket átadtak az orosz hírszerzésnek.

A Donyeck megyei – orosz ellenőrzés alatt álló – Mariupol városi tanácsa a Telegramon arról számolt be, hogy ukrán ellenállók a város közelében megrongáltak egy vasúti pályát, ami miatt két mozdony összeütközött azon a szakaszon, amelyet az orosz erők Oroszországgal akarnak összekötni.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy az oroszok májusban kezdték el a vasúti sínek lefektetését Malovodne falunál azzal a céllal, hogy összekapcsolják az új orosz vasúti pályát a Mariupol és Volnovaha közötti ággal.

Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 722 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, harminc tüzérségi fegyvert és 99 drónt.

Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov a The New York Times vasárnapi közlésére reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.

„Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából” – mondta Peszkov.

„Mi mindenek előtt ebből indulunk ki” – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.

A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta,

hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mutatott rá akkor Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni. Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami

„alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját”.

A telekonferencia formájában megtartott hétfői sajtótájékoztatóját követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul.

A sajtójelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök tervet kíván előterjeszteni az ukrajnai konfliktus „befagyasztására”, Peszkov újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy erről Moszkva és Ankara között nem volt a legmagasabb szinten egyeztetés. Peszkov a „befagyasztást” az orosz fél részéről elfogadhatatlannak minősítette.

Egy Putyin és Emmanuel Macron francia elnök közötti telefonbeszélgetés lehetőségéről azt mondta, Párizsból eddig nem érkezett ez irányú kezdeményezés. Megismételte, hogy az orosz vezető továbbra is nyitott minden kapcsolatfelvételre.

„Amint tehát igény mutatkozik – francia részről vagy más országok részéről – a beszélgetésre, akkor ezt meg tudják tenni” – nyilatkozott.

A dúsított urán Oroszországból az Egyesült Államokba történő exportjának Moszkva által pénteken bejelentett korlátozását tükörintézkedésnek nevezte, hozzátéve, hogy a tilalom alól lehetnek kivételek, amelyek összhangban állnak az orosz érdekekkel.

Az abháziai belpolitikai válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország a mielőbbi normalizálást szorgalmazza, és kifejezte reményét, hogy a helyzet abszolút mértékben alkotmányos keretek között marad.

Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

Az államfő „nagyon drasztikusnak” nevezte az Ukrajnával szembeni vasárnapi orosz légitámadást, és utalt az észak-koreai katonák bevetésére is Oroszország oldalán.

Közölte: elégedettséggel nyugtázta Biden döntését, valamint azt, hogy az Egyesült Államok után Franciaország és az Egyesült Királyság is hasonló döntést hozott.

Oroszország most „világosan látja, hogy Ukrajna erős, határozott támogatást kap”

– jelentette ki a lengyel elnök. Hozzátette: ez a háborúnak nagyon fontos pillanata, „sőt talán fordulópont is”.

Kijevnek rendelkeznie kell olyan védelmi eszközökkel, melyek révén „visszaszorítja az orosz (csapatok) hátországát” a frontvonaltól, és ezáltal korlátozódnak az orosz támadások lehetőségei – húzta alá Duda. A 300 kilométer hatótávolságú rakéták bevetésének lehetősége valójában kizárólag védelmi jellegű, hatékonyabb védelmet biztosít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben – tette hozzá.

A szövetségesek döntését fontosnak nevezte annak fényében is, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel.

Ez azt mutatja:

Washington nem hagyja, hogy becsapják, és továbbra is kitart Ukrajna mellett – fogalmazott Duda.

Scholz telefonhívását a lengyel elnök külpolitikai hibának nevezte. Megjegyezte: mindez a német kancellár „önkényes akciója” lehetett, kétséges, hogy egyeztetett volna róla a szövetségesekkel. Utalva a német sajtókommentárokra, Duda kijelentette: a kancellár „megegyezést keres Oroszországgal, hogy (…) ismét energiahordozókat vásárolhasson tőle”.

Úgy tűnik, mintha Scholz „kizárólag partikuláris német érdekeket próbált volna érvényesíteni, (…) talán más országok, mindenekelőtt Ukrajna rovására”, de az esetleges német-orosz energetikai megegyezés által veszélyeztetett közép-európai országok, például Lengyelország és Szlovákia rovására is – vélekedett Duda.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfői sajtóértekezletén Biden döntése kapcsán emlékeztetett: Lengyelország az ukrajnai háború elejétől szorgalmazta, hogy Ukrajna korlátozások nélkül használhassa a neki szállított fegyvereket.

„Nem lehet az úgy, hogy a vörös vonalakat csak Ukrajnának szabják meg, Oroszországnak pedig egyáltalán nem”

– jelentette ki a politikus.

Úgy ítélte meg: ha Washington korábban döntött volna a mélységi támadások lehetőségéről, az fordulópontot jelenthetett volna, a jelenlegi ukrán-orosz erőviszonyok miatt azonban nem tűnik vízválasztónak a döntés.