Orbán Viktor telefonon egyeztetett Donald Trumppal

A magyar kormányfő sok szerencsét kívánt az elnökjelöltnek.

Donald Trump és Orbán Viktor Fotó: AFP

A magyar miniszterelnök telefonon tárgyalt Donald Trump volt amerikai elnökkel, republikánus elnökjelölttel. Mint ismert, az Egyesült Államokban jövő kedden tartják az elnökválasztást. 

– írta a X-en Orbán Viktor.  

Komoly aggodalmuknak adnak hangot demokrata szakemberek azzal kapcsolatban, hogy Kamala Harris alelnök gazdasági elképzelései nem elég népszerűek, miközben a felmérések Donald Trumpot kompetensebbnek mutatják a témában. A demokrata párti alelnök ez idáig több energiát fordított Donald Trump személyének támadására, ugyanakkor a gazdasági helyzet megítélése hagyományosan kiemelt témának számít az amerikai elnökválasztási versenyben.

Komoly aggodalmuknak adnak hangot demokrata szakemberek azzal kapcsolatban, hogy Kamala Harris alelnök gazdasági elképzelései nem elég népszerűek, miközben a felmérések Donald Trumpot kompetensebbnek mutatják a témában – írja a The Hill. Az elmúlt hetekben Harris folyamatosan személyeskedő stílusban támadta republikánus ellenfelét, ennek ellenére ez nem látszik meg a közvélemény-kutatási adatokon. Sőt, a The Hill kiemeli:

a választókat már kevésbé lehet motiválni a Trump személye elleni támadásokkal.

Kamala Harris az utolsó pár napban a gazdasági kérdéseknek is szeretne nagyobb szerepet szentelni, a demokrata bázisszavazók azonban a Trump elleni támadásokkal hatékonyabban mozgósíthatók – teszik hozzá. A jelenség már az alelnök és egyben elnökjelölt kampánytanácsadóinak is feltűnt, akik ezt szóvá is tették.

Egy demokrata stratéga egyetértett abban, hogy Harris gazdasággal kapcsolatos üzenete sok kívánnivalót hagy maga után.

„Még mindig úgy gondolom, hogy vannak olyan emberek, akik nem tudják megmondani, mit tervez”

– mondta a stratéga.

„A gazdasági üzenetei nem ütötték meg az ingerküszöböt (…) márpedig a gazdasági helyzet az a kérdés, ami a legtöbb embert foglalkoztat. Zárta ugyan az ollót ebben a kérdésben, azonban sokakban kérdőjelek vannak a víziójával kapcsolatban” – mondta Kamala Harris egyik névtelenségbe burkolózó pénzügyi támogatója.

A Reuters/Ipsos legutóbbi közlemény-kutatása szerint a választók még mindig úgy gondolják, hogy Trump kampányában nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések, ezen a téren 46-38 százalékos a különbség a republikánus elnökjelölt javára. A felmérés kimutatta, hogy a csatatérállamokban a szavazók 61 százaléka szerint a gazdaság rossz úton halad.

„Az amerikaiakat sokkolják a magas élelmiszerárak, melyek négy év alatt 22,8 százalékkal emelkedtek”; „Üres élelmiszerboltokat akar? Szavazzon Harrisre!”; „Normalizálódott az infláció, az élelmiszerárak megugrását inkább a madárinfluenza miatt elszabadult tojásárak okozzák ” – az amerikai választások közeledtével természetesen a saját szájíze szerint értékeli az Egyesült Államok gazdasági helyzetét, s ezen belül az élelmiszer- és a benzinárak megugrását a demokratákhoz vagy a republikánusokhoz közel álló sajtó.

Hetekkel az elnökválasztás előtt egyre gyakrabban kerül előtérbe az amerikai élelmiszer-infláció – a sajtóban éppúgy, mint a kampánycsapatok vagy az elnökjelöltek érveiben és ellenérveléseiben.

Az amerikai épp úgy megtalálja a „magyarázatot mindenre” a Kamala Harrist pártoló lapok által sem tagadott magas élelmiszerárakra, mint ahogy komor jóslatot is olvashat a Donald Trumphoz közelebb álló sajtótermékekben arról, miképpen akar Harris „szovjet típusú” árszabályzással felülkerekedni a makacsul növekvő élelmiszerárak problémáján.

De hát mennyi az annyi, mekkora keretből gazdálkodnak az amerikaiak és mennyit költenek élelmiszerre?

Húsz éve nem láttak ilyet

Az Ascent amerikai pénzügyi elemző intézet szeptemberben közzétett kutatása szerint

egy átlag amerikai háztartás évi 87 869 dollár jövedelemmel rendelkezik, s ebből havi 6440 dollárt költenek élelmiszerre.

Ezen belül az átlag amerikai élelmiszerboltban e kiadásai kétharmadát, nem otthoni étkezésre élelmiszer-kiadásai egyharmadát költi. Egyértelmű, hogy az élelmiszerre fordított kiadások jelentősen növekedtek a Biden-érában, nemegyszer olyan szintekre is felugorva, melyet az elmúlt húsz évben még nem tapasztalt meg az amerikai vásárló.

Ha már kenyérkeresetről van szó, érdemes először ennek árát megfigyelni: 2020-ban, Joe Biden elnöksége és Harris alelnöksége kezdetén 1,37 dollárba került a kenyér egy fontja, míg ugyanezért a súlyegységért ma már 1,98 dollárt fizethetnek az vásárlók. A csirkehús fontja is hasonló pályán mozgott, 1,40-ről 1,99 dollárra ugrott négy év alatt.

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal honlapja szerint a tej gallononkénti ára például 3,20 dollár volt 2020-ban, most 4,02 dollárba kerül, és a szeptemberi 4,20 dolláros árával 2004 óta még egyetlen alkalommal sem tapasztalt árszintet ütött meg.

„Az árak történelmi csúcson járnak”

Kiugró volt a tojásár-emelkedés: dobozonkénti (12 darabos) ára a 2020-as 1,53 dollárról 3,82-re emelkedett úgy, hogy szeptember elején a 4,25-ös szintet is megjárta. Nyilvánvalóan ennek az alapélelmiszernek a drágulása számos feldolgozott élelmiszer esetében is jelentős áremelkedéssel járt.

Az Egyesült Államok étkezési kultúrájának fontos alapélelmiszere,

a darált marhahús az eleve magasnak számító 4,11 dollárról az egekbe szökve 5,64 dollárba kerül

(a hús egy fontja). A paradicsom ára nem sokat változott, 1,85 dollárról 1,95-re emelkedett (szintén fontonkénti árban), míg a narancs fontja 1,40 dollárról 1,73-ra ment fel.

A megélhetés egyéb kiadásai is megrázták az átlag amerikai pénztárcáját (aki az Ascent szerint adózás utáni jövedelme 88 százalékát költi el, és 12 százalékos megtakarítási rátával rendelkezik):

a benzin gallononkénti ára a 2004-es 1,88 dollárról 3,34-re emelkedett

úgy, hogy 2022 szeptemberében 5,06 dolláron is állt, és pár hete még 3,76-ot kértek érte a kutakon.

„Az árak jelenleg történelmi csúcson járnak, ami elfogadhatatlan” – mondta a Fox Newsnak egy Kenneth nevű férfi, hozzátéve, hogy a probléma megszűnne, ha Trump visszatérne a Fehér Házba. Egy másik megkérdezett amerikai, a knoxville-i Becky viszont nem hiszi, hogy a költségek emelkedése a Biden-kormányzat következménye.

Szovjet módszer

Míg a választók gyakran pártállásuk függvényében értékelik a senki által nem tagadott amerikai élemiszerár-emelkedéseket, az amerikai kézben levő brüsszeli lap, a Politico szkeptikusan kezelte mind a republikánus, mind a demokrata jelölt koncepcióját az árak letörésére.

Harris augusztusban felszólította a kongresszust, hogy fogadja el

az élelmiszerárak emelésének szövetségi tilalmát

(ezt nevezte Trump „szovjet módszernek”). Az önálló munkáiról nem igazán ismert Harris javaslata jórészt Elizabeth Warren massachusettsi demokrata szenátor 2024 év elején benyújtott törvényjavaslatát szajkózta. A jogszabálytervezet felhatalmazná a kereskedelmi bizottságot és az állam főügyészeit arra, hogy megbüntessék azokat a vállalatokat, amelyek megpróbálják piaci befolyásukat felhasználni áruk vagy szolgáltatások magasabb árszinten való eladására.

Demokrata képviselők a Politico című lapnak elmondták: szinte semmi esélye nincs annak, hogy Warren törvényjavaslatát egyhamar elfogadja a kongresszus, még akkor sem, ha pártjuk novemberben megnyeri a Fehér Házat és a kongresszus irányítását. A főbb politikai aktorok ugyanis a piaci liberalizmus hívei.

Lehozhatatlan ígéret?

Donald Trump ódzkodik ettől a csapdától, és nem tett javaslatot az élelmiszerárak csökkentésére. A republikánus elnökjelölt alacsony adókat, alacsony szabályozást, alacsony energiaköltségeket, alacsony kamatokat, biztonságos határokat ígért, ami szerinte gyorsan letöri az árakat.

Csakhogy az Egyesült Államok kormánya

csak korlátozott befolyással bír azokra a globális árakra,

amelyeket piaci és geopolitikai tényezők határoznak meg. A gázárak csökkentek például a járvány első hónapjaiban, mert emberek milliói maradtak otthon, és drámaian csökkentették gázfogyasztásukat. De amint azt az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal dokumentálta, az árak megugrottak, ahogy a társadalom újra megnyílt, és a gazdaság fellendülésnek indult – fejti ki a Politico.

A brüsszeli lap egyébként mindkét elnökjelölt kampánycsapatához kérdést intézett az élelmiszerár-politikát illetően, választ viszont egyik oldalról sem kaptak.