Orbán Viktor: A józan ész vezérelte klímapolitikára van szükség

A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).

Klímapolitikánkat körültekintő megfontolásnak és józan észnek kell vezérelnie, nem pedig ideológiának, túlzott riadalomnak vagy pániknak – fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki több mint 40 állam- és kormányfő között szólalt fel az Azerbajdzsánban tartott tanácskozáson.

Orbán Viktor köszönetet mondott az Azerbajdzsánt vezető Ilham Alijevnek a klímacsúcs befogadásáért. Azerbajdzsán Európa kulcsfontosságú partnere éghajlat-politikai céljaink elérésében, így ideális hely a mai konferencia megrendezésére – emelte ki.

Emlékeztetett: a múlt héten Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség, majd az Európai Tanács csúcstalálkozójának is, így csaknem ötven állam- és kormányfő gyűlt össze a magyar fővárosban.

Orbán Viktor felidézte:

a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja.

Küldetésünk, hogy Európát versenyképesebbé tegyük, és ezzel a vízióval közelítünk a klímavédelemhez. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozott az elmúlt években, amely a kibocsátás csökkentésével párhuzamosan tudta javítani gazdasági teljesítményét – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ebben a folyamatban nem áldozhatjuk fel iparunkat vagy mezőgazdaságunkat; folytatnunk kell a zöld átmenetet, miközben továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát.

Leszögezte: az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák, akik gazdaságunk és társadalmunk gerincét alkotják. Hozzátette: a gazdákra és a vállalatokra nem róhatnak irreális terheket vagy bonyolult szabályokat, inkább gyakorlati támogatást kell nyújtani nekik. A zöldátmenetet és a klímaváltozás elleni harcot nem az üzleti közösség ellenében, hanem velük együttműködésben kell megvalósítani – mondta.

Hangsúlyozta: világos pénzügyi garanciákra és jelentős befektetésekre van szükség, a nagyvállalatoknak pedig méltányosan hozzá kell járulniuk a klímavédelemhez.

Magyarországra kitérve emlékeztetett: úgy pozícionáljuk magunkat, hogy az elektromos járművek fejlesztésében és az áramtárolásban jelentős szereplők legyünk. Továbbra is befektetünk a már amúgy is erős nukleáris iparunkba, 70 százalékra növelve részesedését a teljes elektromos igényünk kielégítésében.

Hozzátette azt is, hogy földrajzilag kulcsszerepet játszunk a Kelet és Nyugat közötti energiatranzitban.

Magyarország a legalacsonyabb lakossági rezsiköltségekkel tűnik ki Európában, miközben az elmúlt évek egyik legmagasabb zöldenergia-bővülését érte el – jegyezte meg. Magyarország vezető szerepet tölt be a gazdaságilag fenntartható éghajlatvédelem területén, és az EU-országok között a negyedik helyen áll az egységnyi megtermelt energiára jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében – emlékeztetett.

A jövőről szólva elmondta: még ambiciózusabb célokat tűztünk ki 2030-ra. Nem 40, de egyenesen 50 százalékos csökkentést célzunk meg például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Közös munkával egyensúlyba tudjuk hozni az ambíciót a pragmatizmussal, Európát az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális vezetőjévé téve, kompromisszumban iparunk és mezőgazdaságunk jólétével – zárta felszólalását Orbán Viktor.

„Hazánk elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelem mellett, ugyanakkor a gazdák versenyképességét és a biztonságos élelmiszer-ellátást nem veszélyeztethetjük” – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP29) Bakuban.

A minisztérium keddi közleménye szerint a tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak szélsőséges időjárásának hatásai a szárazság, az aszály, vagy az árvizek ráirányították a figyelmet a klímaváltozás elleni közös cselekvésre. A szélsőséges időjárás jelentette kihívásokra a válaszokat közösen kell megtalálnunk, erre teremt lehetőséget az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP29) is, ami hétfőn kezdődött Bakuban, a rendezvényen pedig több mint 200 ország képviselője vesz részt – tette hozzá.

A miniszter kitért arra is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. A gazdálkodók számára ugyanakkor rendkívüli módon bántó volt, hogy az éghajlatváltozásért többen a mezőgazdasági termelőket tették felelőssé. Ezt a leghatározottabban vissza kell utasítani – emelte ki a miniszter. Ha van valaki, akinek elemi érdeke, hogy az éghajlat megfelelő legyen, akkor azok a gazdálkodók, akiknek a föld a megélhetésük és a jövőjük záloga. Éppen ezért nem lehet hagyni, hogy a szélsőséges zöld ideológiák rátelepedjenek az agráriumra.

Mint rámutatott: a gazdálkodók nemcsak megművelik és élhetővé teszik a tájat, hanem a mindennapi kenyeret is biztosítják a családok asztalára.

A teremtett világunk fenntartása közös kötelességünk, ugyanakkor az agráriumból élők megélhetését és a biztonságos élelmiszer-ellátást nem veszélyeztethetjük

– emelte ki Nagy István.

Kifejtette, a legbiztonságosabb termék az, amelyik rövid ellátási láncból származik. Meg kell győzni a vásárlókat, hogy mindig válasszák a helyi, a hazai és a szezonális termékeket, mert így nemcsak az ökológiai lábnyom lesz kisebb, hanem a magyar gazdák megélhetését és a nemzetgazdaságot is támogatják. A hazai élelmiszerek fogyasztása és népszerűsítése éppen ezért környezetvédelmi szempontból is kiemelt feladat – fűzte hozzá az agrártárca vezetője.

Az eseményről most Orbán Viktor egy bejegyzést tett közzé, melyben azt írja, hogy 

Orbán Viktor ma korábban egy videót osztott meg, amelyből az derült ki, hogy Orbán Viktor a konyhában hívta Donald Trump. Orbán Viktor korábban a sikeres magyar diplomáciáról is beszélt.

Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban gyűltek össze a COP29, az ENSZ 29. éghajlatváltozási konferenciájának résztvevői. Nincs egyszerű dolguk: miközben az éghajlatváltozás következményei fenyegetésből lassan mindennapi valósággá válnak, húsbavágó kérdésekről kellene megegyezésre jutni.

Az egyik ilyen terület a nemzeti vállalások kérdése. Az egyes országoknak ötévente kell frissíteniük önkéntes kötelezettségvállalásaikat a kibocsátáscsökkentésre, ami jövőre lesz esedékes. A jelenlegi hőmérsékleti adatok alapján egyértelmű, hogy az eddigieknél ambiciózusabb célokra lesz szükség – mutat rá a Forbes amerikai üzleti magazin.

Az eddigi alapokra építve, de újraszabályozva kell továbbvinni a kibocsátás-kereskedelem kérdését, ugyanis a jelenlegi helyzetben nem képes betölteni az eredeti célját, a szén-dioxid-kibocsátás mérhető csökkentését.

Működőképesebbé kell tenni a 2022-ben létrehozott Veszteség-kár Alapot is, amely a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országok támogatására szolgál. Ahhoz, hogy ezt a szerepét betölthesse, szükség van egy hatékony irányítási struktúra kialakítására, valamint megfelelő nagyságú forrás biztosítására.

A klímaváltozás megfékezésének problémája egyre inkább összekapcsolódik a biodiverzitás megőrzésének kérdésével, amelyre olyan programok jelenthetnek megoldást, mint például az újraerdősítés, a vizes élőhelyek helyreállítása vagy a partvonalak védelme.