Netanjahu leváltotta a védelmi minisztert

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.

A kormányfő Jiszráel Kac külügyminiszterre bízta a védelmi tárca vezetését, külügyminiszterré pedig Gideon Szaár eddigi tárca nélküli minisztert nevezte ki.

„A háború kellős közepén minden korábbinál nagyobb bizalom várható el a kormányfő és a védelmi miniszter között. Noha a hadjárat első hónapjaiban szerencsére megvolt ez a bizalom, és eredményes munka folyt, a legutóbbi hónapokban megingott a bizalom köztem és a védelmi miniszter között” – olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.

Netanjahu és Gallant a gázai háború kitörése óta többször is összekülönbözött.

Gallant menesztésének hírére országszerte tiltakozók lepték el a főutak kereszteződéseit, lezárták Tel-Aviv legforgalmasabb útját, az Ajalont is, akárcsak Gallant első, 2023. márciusi elbocsátásakor. Akkor az országos demonstráció hatására Netanjahu visszavonta védelmi minisztere menesztését.

Akkor a kormányfő azért mondott búcsút a védelmi miniszternek, mert Gallant a jogrendszer átalakításának biztonsági veszélyeire, az ország megosztottságának Izraelt veszélybe sodró várható következményeire figyelmeztetett a televíziókban elmondott beszédében.

A jelenlegi menesztés előtt Gallant tiltakozott a Netanjahu által szorgalmazott azon törvények ellen, amelyek biztosítanák az ultraortodoxok felmentését a katonai szolgálat alól, illetve gazdasági kedvezményeket biztosítanának számukra, noha nem vesznek részt az ország védelmében, miközben a tartalékos katonák ezreit mozgósították az elmúlt évben sokszor több száz napon át.

A kneszetben Gallanton kívül tiltakozását jelentette be ezen törvények ellen a koalíció számos más, szintén jobboldali pártokhoz tartozó törvényhozója, és ezért a miniszterelnök kénytelen volt visszavonni azt a szavazás előtt.

Az ultraortodox pártok azzal fenyegetik a kormányfőt, hogy ha nem szavazzák meg a nekik kedvező jogszabályokat, akkor válaszul nem szavazzák meg a költségvetést. A költségvetési törvény meghatározott határidőig történő elfogadása hiányában az izraeli törvények szerint automatikusan ki kell írni a választásokat.

Az Izrael és az Európai Unió által is terrorszervezetként nyilvántartott Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) több mint hatvan tagját tartóztatták le ciszjordániai és libanoni terrorellenes razziákon – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat keddi közös közleményében.

Ciszjordániában előállították Abla Szaádatot, a PFLP Női Szövetségének vezetőjét, aki a PFLP vezetőjének, a 2006 óta izraeli börtönben fogva tartott Ahmad Szaádatnak a felesége. A PFLP Női Szövetségét Izrael terrorszervezetnek nyilvánította. Az izraeli csapatok irodákat és üzleteket zártak be, köztük egy olyan nyomdát is, amely lázító anyagokat készített a PFLP számára.

A kevésbé ismert tagok mellett letartóztatták a PFLP ciszjordániai vezetőit is, valamint a ciszjordániai egyetemek azon hallgatóit, akik aktív tagjai voltak a PFLP oktatási intézményekben működő csoportjainak.

Az IDF közleménye szerint a hadsereg Libanonban is fellép a terrorcsoport ellen a PFLP parancsnokának szeptember végi megölése óta. Az IDF és a Sin Bet szerint az akkor megölt Nidal Abd al-Aal részt vett ciszjordániai terrortámadások tervezésében és végrehajtásában.

Az izraeli egységek Ciszjordánia északi részén, Dzsenin közelében, Kabatija térségében rajtaütést és légicsapásokat hajtottak végre, amelyekben a Palesztin Hatóság (PH) Rámalláhban székelő egészségügyi minisztériuma szerint legkevesebb négyen életüket vesztették.

Az izraeli hadsereg hétfő esti és keddre virradóra végrehajtott Gázai övezeti légicsapásaiban meghalt legkevesebb 30 palesztin – közölték palesztin orvosok és médiumok.

Egy légicsapás megrongált két házat az övezet északi részén fekvő Beit Lahíjában, ahol a hadsereg október 5. óta hajt végre hadműveleteket, és legkevesebb 20 ember halt meg hétfőn késő este a városban – közölte a WAFA palesztin hivatalos hírügynökség és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet médiája.

A gázai egészségügyi minisztérium egyelőre nem erősítette meg ezt az adatot. De mentők közölték, hogy az övezet középső részén lévő Zavajda városban hétfőn éjjel négy ember esett áldozatul egy izraeli támadásnak, más egészségügyi tisztségviselők pedig azt, hogy hat ember meghalt két izraeli légicsapásban Gázavárosban és Deir al-Balahban, szintén az övezet központi részén.

Az izraeli hadsereg részletek közlése nélkül azt írta, hogy erői „terroristákat számoltak fel” a Gázai övezet középső részén és Dzsabálíja térségében. Az izraeli csapatok az elmúlt nap folyamán fegyvereket és robbanóanyagokat is találtak a déli Rafahban, az egyiptomi határnál, ahol „terrorista infrastruktúrát” számoltak fel – derült ki a közleményből.

Az izraeli hadsereg (IDF) légicsapással megölte az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah két parancsnokát Dél-Libanonban – jelentette az IDF szóvivője hétfőn.

Dél-Libanon középső részén, Szultanijében az izraeli légierő vadászgépeinek csapása végzett Rijád Reda Gazzavival, a Hezbollah elit Radván kommandó rakétaegységének parancsnokával. Az IDF szerint ő állt számos, páncéltörő rakétával Izraelben és Dél-Libanonban izraeli katonák ellen elkövetett támadás mögött.

Az IDF szerint szintén meghalt a Hezbollah egyik parancsnoka, aki fegyverek eljuttatásáért és katonák toborzásáért volt felelős.

A Gázai övezetben az izraeli katonák tűzharcban megölték Ahmad ad-Dalut, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet tagját, aki részt vett a mészárlásokban tavaly október 7-én Kfár Áza kibucban.

A Hamász elleni háború 395. napján több tucat rakétát és drónokat is indítottak Libanonból Izrael területére, s az IDF bejelentette, hogy erői tevékenykednek a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah térségében és Dél-Libanonban egyaránt.

A Hamász felügyelete alatti gázai egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az elmúlt napon 33-an haltak meg és 156-an sebesültek meg az övezetben. A civil és fegyveres áldozatokat egyben közlő gázai hatóságok szerint már 43 374 ember halt meg a harcokban a háború kezdete óta. A sebesültek száma 102 261.

Kedden izraeli repülőgépek szórólapokat dobtak le Beit Lahíja fölött, és felszólították az ott lévőket, hogy hagyják el a települést.

„Az életüket kockáztatják azok, akik nem hagyják el otthonukat vagy a menedékhelyet. A biztonságuk érdekében dél felé kell menniük”

– állt az arab nyelvű szórólapon.

A gázai hatóságok szerint a több mint egy éve tartó háborúban több mint 43 300 palesztin halt meg, és a terület nagy része romhalmazzá vált. A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász vezette fegyveresek 2023. október 7-én megtámadták Izraelt, mintegy 1200 embert megöltek és 251 embert elhurcoltak Gázába.

Ciszjordániában a palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint legkevesebb négy ember halt meg kedden egy izraeli katonai razzia és légicsapás során.

A minisztérium és a palesztin média jelentései szerint ketten egy jármű elleni légicsapásban Kabatijában, ketten pedig a csapatokkal kitört tűzharcban Tammun közelében, Náblusztól északra haltak meg.

Ciszjordánia déli részén, a Gus Ecion nevű izraeli települési övezet ellenőrzőpontján a biztonságiak feltartóztattak egy körözött palesztint, akinél egymillió sékel (mintegy százmillió forint) készpénzt találtak.

Tavaly október 7-e, az iszlamista Hamász terrorszervezet támadása óta az izraeli biztonságaik mintegy 5250 körözött palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, közülük több mint 2050-en a Hamászhoz tartoztak.

A PH adatai szerint ez idő alatt legkevesebb 716 ciszjordániai palesztint öltek meg, akiknek túlnyomó többsége az IDF szerint fegyveres harcban vesztette életét, vagy támadást végrehajtó terrorista volt. Az IDF több mint hetven légicsapást hajtott végre Ciszjordániában, drónokkal, támadóhelikopterekkel és vadászrepülőgépekkel.

Ebben az időszakban negyvenegy izraeli vesztette életét terrortámadásokban Izraelben és Ciszjordániában.