Négy frontszakaszon nyomultak előre az orosz csapatok

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Antonivka és Makszimivka települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában tíz, a kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1800, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy drónösszeszerelő műhelyt, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és üzemanyag-létesítményt, négy lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, három harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak két vontatott tarackot, nyolc francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 23 repülőgép-típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett nyolc páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 30 050 embert, 184 harckocsit, 115 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1088 páncélozott harcjárművet, 817 gépkocsit, 261 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy Moszkva domogyedovói repülőterén őrizetbe vették Armen Baljan örmény állampolgárt, aki zsoldosként harcolt az ukrán oldalon. Baljan elismerte a vádat.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport és három szövetséges ország külügyminiszterei fejezték ki mélységes aggodalmukat az észak-koreai csapatok oroszországi telepítése miatt, és közölték, hogy hamarosan közös választ adnak a kialakult a helyzetre.

Az országcsoport elnöki tisztét jelenleg ellátó Olaszország külügyminisztériumának honlapján olvasható nyilatkozatot a G7-tagok – az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió – mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.

„Több ezer észak-koreai katonát telepítettek Oroszországba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közvetlen támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújához – amellett, hogy Oroszország kétségbeesett erőfeszítéseit mutatja veszteségei ellensúlyozására – a válság veszélyes kiterjesztését is jelenti, ami súlyos következményekkel fog járni a békére és a biztonságra Európában és az indo-csendes-óceáni térségben” – hangsúlyozták a dokumentum aláírói.

A miniszterek kijelentették, hogy a leghatározottabban elítélik az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését, beleértve azt is, hogy Oroszország „jogellenesen szerez be” észak-koreai ballisztikus rakétákat. A miniszterek felszólították a KNDK-t, hogy ne nyújtson segítséget Oroszországnak támadóháborújához.

Emellett „mélyen aggasztja” az aláíró országokat az is, hogy az orosz-észak-koreai együttműködésen keresztül Phenjan birtokába kerülhetnek nukleárisfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-technológiák. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, és kijelentették, hogy más nemzetközi partnerekkel együttműködve „összehangolt választ dolgoznak ki erre az új fejleményre”.

Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között az ukrajnai háborúban. Rusztem Umerov a KBS dél-koreai közszolgálati médiumnak nyilatkozott.

A miniszter azt nem árulta el, hogy mikor és holt történt az ütközet, amely leírása szerint „nem szisztematikusan, a teljes észak-koreai kontingens szintjén megszervezett” volt, de hivatalosan ez tekinthető az Ukrajna elleni orosz hadjáratban való észak-koreai részvétel kezdetének.

Az ukrán vezetés arra számít, hogy az 1500 kilométer hosszú frontvonal északkeleti, keleti és délkeleti pontjain öt észak-koreai egység egyenként körülbelül háromezer katonával fog részt venni a harcokban

– mondta Umerov.

Hétfő esti videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta a hírszerzésére hivatkozva, hogy az ukrán erők által megszállt kurszki terület határán van már mintegy 11 ezer észak-koreai katona.

Az amerikai védelmi minisztérium értesülése szerint akár már 12 ezer észak-korteai katona is lehet Oroszországban, és közülük 10 ezer van a kurszki régióban.

Észak-Koreának az ukrajnai háborúba történő beavatkozására adandó „határozott válasz” szükségességéről tárgyalt hétfőn Kijevben Andrij Szibiha ukrán és Annalena Baerbock német külügyminiszter – közölte az ukrán diplomácia vezetője.

„Sürgettük Európát, hogy értse meg: a KNDK katonái agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen” – jelentette ki Szihiba német kollégájával Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

Az Egyesült Államok szerint Phenjan katonák ezreit küldi Oroszországba, és részt akar venni az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán.

Annalena Baerbock német védelmi miniszter Kijevben további 200 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajna számára a harmadik háborús télre.

A segélyből a fronthoz közel található, áramszolgáltatás nélküli házakat látják el fűtőanyagokkal, az ukránok számára pedig takarókat és télikabátokat biztosítanak – közölte a német külügyminiszter.

Ezzel a legutóbbi felajánlással 390 millió euróra nő az Ukrajnának nyújtott német humanitárius segítség.

Ez volt Annalena Baerbock nyolcadik ukrajnai látogatása az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta.

Az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump világosan kifejezte, hogy elnökként az orosz–ukrán háborút tárgyalások útján szeretné lezárni, és megválasztása esetén akár már a hivatalos beiktatása előtt elindítaná a békefolyamatot. 

– hangsúlyozta Dr. Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője a Magyar Nemzetnek. Szerinte Trump egyik legfontosabb üzenete az, hogy elnökké választása esetén véget vetne a háborúnak, amely jelenleg patthelyzetbe került a csatatéren.

Veres szerint a békekötés előfeltétele, hogy mindkét fél tárgyalóasztalhoz legyen kényszerítve. Az ukrán kormány esetében Trump a pénzügyi és katonai támogatások felfüggesztését használná nyomásgyakorlásként. 

A szakértő azonban kiemelte, hogy Trump adminisztrációja nem kívánja Ukrajnát teljes megadásra kényszeríteni. 

– mondta Veres. Emlékeztetett arra is, hogy áprilisban a republikánus vezetésű amerikai képviselőház – Trump hallgatólagos jóváhagyásával – elfogadott egy több tíz milliárd dolláros segélycsomagot, éppen azért, hogy Ukrajna kitartson, amíg Trump lehetőséget kap a konfliktus diplomáciai megoldására.

Az orosz tárgyalási szándékot azonban Trumpnak még kérdéses eszközökkel kellene biztosítania. Veres szerint a legérdekesebb kérdés az, hogy Trump milyen eszközökkel fogja tudni a csatatéren fölénybe került Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.