Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Asztanában, a kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő csütörtöki sajtótájékoztatóján.

„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, mit tegyünk? Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt – mindet. Ezt nem fogjuk megengedni. Minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.

Hangsúlyozta, hogy

az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célra megvan a megfelelő eszköze.

Nukleáris hazardírozás? Hírszerzési adatok szerint a „Kedr” rakétakomplexumból származó, Oresnyik típusú rakétát lőhetett ki a múlt csütörtökön Oroszország. Az először interkontinentális ballisztikus rakétának vélt fegyvert az RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára fejleszthették ki. Ez volt Moszkva legelső válasza a Brjanszki területen becsapódott ATACMS ballisztikus rakétával végrehajtott támadásra.

Oroszország hagyományos fegyverzetű, többszörösen önállóan célba juttatható rakétával (MIRV) felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának (IRBM) ukrajnai bevetése jelentős eszkalációt jelez és a NATO-t feszült helyzetbe hozza – idézi az Asia Times a The Warzone című védelmi szaklapot, amely a Twz.com oldalon közölte információit.

Felveti a nukleáris hazardírozás veszélyét az, hogy a Dnyiprót ért november 21-i rakétatámadást követően az ukrán légierő és

több fajsúlyos nemzetközi orgánum is arról számolt be, hogy Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadott

– a bevetett fegyver tulajdonságai ugyanis erre engedtek következtetni.

15 perc alatt célba ért

Amerikai és nyugati tisztviselők viszont már az első órákban kijelentették, hogy

Moszkva egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát használt fel.

Justin Crump, a Sibylline kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója és alapítója a BBC-nek elmondta, hogy Moszkva valószínűleg figyelmeztetésként indította ezt a rakétacsapást, és megjegyezte, hogy a rakéta – amely gyorsabb és fejlettebb, mint az arzenáljában lévő többi – képes komoly kihívást jelenteni Ukrajna légvédelmének.

A Dnyipro városánál becsapódó orosz rakéta több mint 13 000 km/h végsebességet ért el, és körülbelül 15 percbe telt, amíg elérte célját a kilövésétől számítva – közölte a Reuters brit hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva. A rakétát valószínűleg Asztrahán térségéből indították.

Hat robbanófejjel ellátva

Vlagyimir Putyin orosz elnök a támadás után kijelentette: Moszkva egy új, közepes hatótávolságú, hiperszonikus ballisztikus rakétával mért csapást egy ukrán katonai létesítményre. A Putyin által Oresnyik néven emlegetett rakéta becsapódása után az orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne támogassa Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Az orosz elnök a CNN által idézett televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy harci körülmények között tesztelték az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert.

Szergej Rjabkov, az Orosz Föderáció külügyminiszter-helyettese pedig az Izvesztyija című orosz lapban hétfőn közölt nyilatkozatában aláhúzta:

„Oroszország katonai választ fog találni a Nyugat és Ukrajna részéről érkező kihívásokra és provokációkra”.

A rakéta az ukrán hírszerzés (HUR) adatai szerint

hat robbanófejjel volt ellátva. Sebessége a pálya utolsó szakaszában 11 Mach felett volt.

A Mach a szuperszonikus sebesség mérése. A 11 Mach körülbelül 13 600 km/h.

A Reuters két magas rangú ukrán kormánytisztviselőre hivatkozva hozzáfűzte: a robbanófejek nem tartalmaztak robbanóanyagot, így a becsapódó rakéta „csak korlátozott károkat okozott”.

A HUR hozzátette, hogy a fegyver valószínűleg a „Kedr” rakétakomplexumból származik. Vadim Szkibitszkij, az ukrán hírszerzés vezetője szerint az Oresnyik rakétarendszert 2021 júniusában tesztelték először.

Új hadászati képességek

Az ellentmondásos állítások közül, hogy pontosan milyen rakétát használtak, úgy tűnik igazolható, hogy többszörösen önállóan célozható visszatérő rakéta (MIRV) képességgel rendelkező ballisztikus rakétáról van szó. A közösségi médiában felbukkanó videókon látszik, hogy a jelek szerint hat robbanófej száguld a föld felé, majd többszörös becsapódás történik.

Ettől függetlenül egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a támadásra használt rakéta egy hagyományos fegyverzetű, az

RS–26 Rubezs rakétatípus mintájára kifejlesztett orosz ballisztikus rakéta volt

– írta később a Twz.com.

Karnyújtásnyira az interkontinentális rakétától

Az RSZ–26 Rubezs (fejlesztési kódneve Avangard; oroszul: РС–26 Рубеж; NATO-kódja: SS–X–31) mobil indítóállásból kilőhető, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet a Moszkvai Hőtechnikai Intézet fejlesztett ki.

Ez a rakéta az RSZ–24 Jarsz továbbfejlesztett változata, emiatt időnként Jarsz-M-ként is hivatkoznak rá. Hatótávolsága 2000–6000 kilométer közötti. A Dnyipróra kilőtt orosz rakéta is hasonló típusú fegyverzet lehetett.

Legfőbb újdonsága az RSZ–24-hez képes az

irányítható, nagy manőverezőképességű, a légkörbe hiperszonikus sebességgel visszatérő alkatrész.

Ha akarom, ballisztikus

Az RS–26-ot egyébként széles körben közepes hatótávolságú ballisztikus rakétának (IRBM) tekintik, egy olyan fegyverosztálynak , amelynek hatótávolsága körülbelül 1860 és 3410 mérföld között van – a tesztek során elért hatótávolsága alapján.

Oroszország azonban

korábban interkontinentális ballisztikus rakétaként (ICBM) jellemezte,

egy olyan típusú fegyverként, amely több mint 3410 mérföld távolságban is képes célba találni. Ennek az eltérésnek az oka elsősorban abban keresendő, hogy Oroszország korábban még

igyekezett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF) keretein belül maradni,

amely betiltotta az 500–5500 kilométeres (310 és 3410 mérföld) hatótávolságú ballisztikus és cirkálórakétákat. Az INF-megállapodás azonban 2019-ben összeomlott – írja a Twz.com.

Döntés született az Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakéta tömeggyártásáról, az eszközzel a hadászati rakétaerőket fogják felszerelni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, a védelmi minisztérium és a hadiipari komplexum vezetőit, valamint a rakétarendszerek fejlesztőit fogadva.

Putyin gratulált a jelenlévőknek az Oresnyik rakétarendszer előző napi sikeres harci tesztjéhez, a dnyiprói Juzsmas rakéta- és hadiüzem ellen, és kitüntetést helyezett kilátásba a kidolgozói számára. Elmondta, hogy a fegyver nem régi rendszerek modernizált változata, hanem új fejlesztés.

Az elnök szerint az Oresnyik a stratégiai fegyverekhez hasonlítható, de nem tömegpusztító eszköz, hanem precíziós fegyver.

Közölte, hogy Oroszország több más közepes hatótávolságú rakétát is fejleszt.

Szergej Karakajev, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka azt mondta, hogy az Oresnyik képes célpontokat eltalálni Európa egész területén. A tábornok kijelentette, hogy a rakétarendszernek a jellemzői alapján jelenleg nincs analógja a világon. Azt állította, hogy a rakéta harci felszereltsége lehetővé teszi, hogy legyőzzön minden meglévő és fejlesztés alatt álló rakétavédelmet.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője a tanácskozáson elmondta: az orosz állami űripari vállalat készen áll arra, hogy többszörösére növelje a nagy pontosságú rakéták gyártását. Vaszilij Tonkoskurov, az orosz hadiipari bizottság igazgatótanácsának első elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldható az Oresnyik sorozatgyártása. Ennek köszönhetően szerinte

95 százalék fölé lehet növelni az orosz nukleáris triád modern eszközökkel való felszereltségét.

Vlagyimir Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta: Putyin csütörtöki televíziós bejelentésének fő üzenete az volt, hogy „a rakétákat gyártó, azokat Ukrajnába szállító, majd orosz területre irányuló csapások végrehajtásában részt vevő nyugati országok meggondolatlan döntései és cselekedetei orosz részről nem maradhatnak reagálás nélkül”. A szóvivő rámutatott, hogy az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra is „készen áll minden kapcsolatfelvételre” a „békés pályára” lépés és az ukrajnai konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

A szóvivő hangot adott a Kreml kívánságának, hogy

Washington fontolja meg Putyinnak az Oroszország elleni nyugati fegyvercsapások következményeiről szeptemberben tett kijelentéseit.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg kidolgozza a részleteket azzal kapcsolatban, hogy miként figyelmeztesse az ukrán civil lakosságot az Oresnyik rakétával végrehajtandó közelgő csapásról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a fehéroroszországi Bresztben tartott pénteki sajtótájékoztatón az állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megijedt attól a választól, amelyet Oroszország adott a területének mélységére nagy hatótávolságú rakétákkal mért csapásra, és azzal kezdte vádolni „gazdáit”, hogy fegyvertelenül hagyták őt egy ilyen orosz reagálással szemben.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni:

Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.

Moszkva válaszol, ha lesz ukrán atomfegyver