Minden, amit tudni lehet a budapesti diplomáciai csúcsról

Magyarország történetének két legnagyobb diplomáciai rendezvénye, a nyugati világ csúcstalálkozói lesznek a héten Budapesten – közölte Kovács Zoltán, a magyar EU-elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos szerdán az MTI-vel.

„Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a nyugati világ vezetői érkeznek hozzánk csütörtökön és pénteken. A budapesti találkozóknak különösen nagy súlya van, mert ez lesz az első alkalom, amikor közvetlenül az amerikai elnökválasztás után a nyugati vezetők tárgyalnak” – írta Kovács Zoltán az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Mint olvasható,

csütörtökön az Európai Politikai Közösség találkozója lesz, amelyre 47 állam- és kormányfő és jelentős nemzetközi szervezetek vezetői kaptak meghívást. Pénteken pedig informális EU-csúcs házigazdája lesz Magyarország, ahol az Európai Unió mind a 27 tagállama és minden uniós intézmény képviselteti magát.

Mindkét eseményen téma Európa biztonsága, különös tekintettel az ukrajnai háborúra, Európa geopolitikai és gazdasági helyzete és az Európára nehezedő migrációs nyomás.

Kovács Zoltán ismertette: az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója Európa biztonságpolitikai csúcstalálkozója: kezdetektől fogva az a célja, hogy Európa vezetői megvitathassák az Európa előtt álló biztonsági kihívásokat.

Az EU-csúcson napirenden lesz a Budapest-nyilatkozat, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára az európai versenyképesség megerősítését tűzik ki célul az állam- és kormányfők.

Európa fejlődése és az európai polgárok jóléte a tét: nem elvont közgazdasági kérdésekről van szó, hanem az európai munkahelyekről, versenyképes fizetésekről, az európai jóléti rendszerek fenntarthatóságáról – írta.

A közlemény szerint a csütörtöki európai országok csúcstalálkozóján nemcsak uniós országok vezetői, hanem többek között Törökország, Nagy-Britannia, a dél-kaukázusi és a nyugat-balkáni országok vezetői is jelen lesznek.

A pénteki informális EU-csúcsra többek között Ursula Von Der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank elnökét, az unió főképviselőjét és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt, az Európai Központi Bank korábbi elnökét is várják, aki az európai versenyképesség javítását célzó jelentését fogja bemutatni.

Kovács Zoltán közölte, Magyarország a csúcstalálkozókon következetesen képviselni fogja a nemzeti kormány álláspontját: Európának és a nyugati vezetőknek a háború mielőbbi lezárásában és a béke helyreállításában kell segíteni, és az EU vezetésének határozott lépéseket kell tenni a háború miatt legyengült európai gazdaság megerősítésére és a versenyképesség javítására.

Az események helyszíne a Puskás Aréna lesz, ahová több mint 50 delegációt várnak. A csúcstalálkozók nem csak politikailag rendkívüli jelentőségűek, hanem nagy logisztikai szervezést is igényelnek – olvasható a közleményben.

Csütörtökön az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, pénteken az Európai Uniós állam-, illetve kormányfők informális ülésének ad otthont a magyar főváros. A hirado.hu Máthé Réka Zsuzsánnát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJK Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársát kérdezte a témában. Szerinte a biztonsági kérdések mellett kiemelt figyelem irányulhat az európai versenyképesség helyreállítására. Ennek érdekében a résztvevők akár egy versenyképességi paktumot is elfogadhatnak, ami hatalmas diplomáciai sikert jelentene Magyarország számára.

Diplomáciai nagyüzem kezdődik ma Budapesten, egy nappal azután, hogy Donald Trump magabiztosan nyerte az amerikai elnökválasztást. Csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPC) több mint 45 országot tömörítő csúcstalálkozójára, pénteken pedig az Európai Uniós állam-, illetve kormányfők informális ülésére kerül sor a magyar fővárosban.

„Csütörtökön a földrajzi értelemben vett európai országok csúcstalálkozója lesz, Törökországtól Nagy-Britanniáig, Kaukázustól a Nyugat-Balkánig, pénteken pedig az Európai Unió (EU) állam- és kormányfői találkoznak” – magyarázta korábban Zsigmond Barna Pál. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1-en beszélt a találkozókról. Hangsúlyozta, a két eseményen fontos geopolitikai, geostratégiai és gazdasági kérdéseket vitatnak meg, emellett téma lesz az „egész világ sorsát meghatározó” amerikai elnökválasztás is.

A tervek között szerepel egy egész Európa versenyképességét érintő „Budapest-nyilatkozat” elfogadása is.

Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pedig kiemelte, történelmi pillanat Magyarország számára, hogy ilyen volumenű diplomáciai eseményeket szerveznek Budapesten.

Kovács Zoltán, a magyar EU-elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos pedig úgy fogalmazott:

a nyugati világ csúcstalálkozói lesznek a héten Budapesten.

A témával kapcsolatban a hirado.hu megkérdezte Máthé Réka Zsuzsánnát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJK Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársát is. A csütörtöki üléssel kapcsolatban a szakértő arról beszélt:

Az EPC egyelőre egy informális fórum, ennek ellenére fontos platform az Európát érintő problémakörök orvoslására.

Kifejtette: az Európai Politikai Közösségnek jelenleg nincsen titkársága, sem vezetősége, ahogy a korábbi ülések alkalmával nem adtak ki politikai szándéknyilatkozatokat sem. Jelentősége ezért abban áll, hogy a kontinens országainak vezetői (Oroszországot és Fehéroroszországot kivéve),  az EU intézményeinek vezetői, illetve NATO és az Európa Tanács főtitka és az EBESZ képviselője viszonylag kötetlen keretek között gondolkodhatnak együtt az aktuális problémákról és vethetnek fel lehetséges megoldásokat.

A csütörtöki budapesti ülés központi témái Máthé Réka szerint a biztonsági kihívások és ennek fontos aspektusaként a migráció, illetve a gazdasági biztonság lesznek. A migráció esetében hangsúlyt kapnak a területen kívüli megoldások, vagyis a migráció kizárólag legális formái, valamint a lehetséges kitoloncolások hatékonyabb módszerei. Erre olyan megoldásokat igyekeznek találni, amelyek hosszútávon is törvényes keretek között működhet.

A gazdasági biztonság kérdését illetően kiemelt figyelmet kaphat a magyar elnökség számára lényeges konnektivitás kérdésköre.

Várható, hogy a magyar házigazdák a gazdasági kapcsolatok ideológiai alapú megközelítése helyett a reálpolitikai megoldásokra igyekeznek terelni a figyelmet – ebben azonban távolról sincsen konszenzus a résztvevő tagállamok között. Ezért is lényeges lehet, ha sikerül a házigazdáknak új szempontból rávilágítani ezekre a kérdésekre. Így például lényeges elem, ha rávilágítanak, hogy a gazdaságbiztonság ilyenszerű megközelítése egyben versenyképességi kérdés is. A magyar konnektivitási stratégiát érintően fontos fejlemény, hogy a csúcstalálkozón több olyan ország is képviselteti magát, amely a múlt heti BRICS+ országok találkozóján is részt vettek, így például Azerbajdzsán vagy Örményország.

Ezért a blokkosodásból való kimaradás érdekében foganatosított magyar stratégia ebben a körben is rendkívül időszerű lehet.

Az európai versenyképesség problémáit tekintve többnyire egyetértés van a tagállamok, valamint az intézmények vezetői között – a viták leginkább a lehetséges megoldási javaslatok körül zajlanak. Az unió tagállamainak nagyon eltérő gazdasági modelljei vannak, ezért különbözőek lehetnek a megoldások is. Az energia árak azonban az egész EU-ban rendkívül magasak, amelyek miatt az európai unió ipari termelése lelassult és nem tudja tartani a lépést a versenytársaival.

Itt jöhet a képbe a tervezett Budapest-nyilatkozat néven ismert versenyképességi felhívás.

Máthé Réka szerint várható, hogy a magyar elnökség által szorgalmazott, az európai versenyképességet érintő paktumban rendkívül fontos szerepe lesz egy átfogó megközelítésnek, ami a versenyképességet és az Európai Unió szervezeteit, illeti az uniós szakpolitikákat illeti. A szakértő a hirado.hu kérdésére arról is beszélt, külügyi forrásokból régóta ismert az a törekvés, miszerint igyekeznek ellehetetleníteni a magyar elnökség által kezdeményezett versenyképességi paktum elfogadását.

Ezért lenne hatalmas diplomáciai siker, ha végül mégis sikerülne elfogadni a Budapest-nyilatkozatot.

Nem lényegtelen körülmény az EPC és az Európai Uniós csúcstalálkozókkal kapcsolatban, hogy közvetlenül az amerikai elnökválasztás után zajlik majd. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy a szavazás új helyzetet teremthet a világpolitikában is.

„Számos tervünk van, amiket Trump elnök úrral a következő évben végre tudunk hajtani” – fogalmazott a miniszterelnök az eredmények ismeretében, miután gratulált Trumpnak.

Máthé Réka a választás magyar és európai vonatkozásait érintően arról beszélt, a magyar kormány Trump elnök győzelmének „drukkolt”, és arra is készült, hogy 2025-től ismét republikánus elnöke lesz az USA-nak. Ezért most, hogy valóban Trump elnök nyerte meg a választást, lényeges elmozdulás várható a világpolitikában és a világkereskedelemben is.

A szakértő két fontos okot nevezett meg ezzel kapcsolatban: az ukrajnai háborút és a republikánusok lehetséges kereskedelempolitikáját.

Először is Trump elnök mielőbb le szeretné zárni az orosz–ukrán háborút. Ez lényeges biztonsági kérdéseket vet fel, de ezen túlmenően az EU Ukrajnába irányuló uniós támogatásrendszerét is újra kell majd gondolni. Másodszor az EU-nak  fel kell készülnie egy protekcionista amerikai gazdaságpolitikára és ezzel együtt a globális kereskedelmi viták esetleges elmélyülésére.