tóth gabi
Létrehozva: 2024.11.09.
Mikor lesznek új választások Németországban?
Teljes a politikai bizonytalanság.
Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette szövetségi kormány szétesett. A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Olaf Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert. Olaf Scholz januárban bizalmi szavazást kíván tartani, azonban Christian Lindner, a szabaddemokraták (FDP ) vezetője a ZDF televízióban azt követelte, hogy minél gyorsabban szabaddá kell tenni az utat az új választások kiírásához, írta a Tagesschau.
Az FDP csak a Scholz-cal szembeni bizalmi szavazás után fog újra tárgyalni a Bundestagban a fontos törvényhozási projektekről.
„Gyorsan tisztázni kell a helyzetet” – mondta Marco Buschmann szabaddemokrata volt szövetségi igazságügyi miniszter.
„Németország nem engedheti meg magának, hogy húzza az időt”. És nem felelős egy olyan kormány, amely képtelen cselekedni.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány nem opció
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is az új választások mielőbbi kiírását szeretné. Merz elmondta, hogy a CDU/CSU csak akkor hajlandó tárgyalni a Scholz által bizonyos törvényhozási tervezetekhez kért támogatásról, ha Olaf Scholz kancellár bizalmi szavazást ír ki.
Addig semmilyen témáról nem fogunk tárgyalásokat folytatni a megmaradó kormánnyal.
Merz egyelőre nem látja a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetőségét a szociáldemokrata Scholz megbuktatására.
Mai szemmel nézve ez nem lehetséges, de nem tudom, mi lesz négy hét múlva.
Merz azonban továbbra is reméli, hogy Scholz „észhez tér, és hamarabb felveti a bizalmi szavazást”, hogy ezzel szabaddá tegye az utat a közeljövőben esedékes új választások előtt.
Egy konstruktív bizalmatlansági szavazással a Bundestag többsége új választások nélkül leválthatná a kancellárt, és új kormányfőt állíthatna a helyére. Azonban még ha a CDU/CSU és az FDP együtt akarná is ezt megtenni, jelenleg mintegy 80 szavazat hiányzik a parlamentből.
Mivel a CDU számára kizárt az együttműködés az AfD-vel és a Baloldali Párttal, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig csak tíz szavazattal járulhatna hozzá, a többség csak akkor lenne elképzelhető, ha egyes zöldpárti képviselők átlépnének a CDU oldalára. Ez azonban jelenleg inkább elméleti lehetőség, mivel ennek valószínűsége csekély. Merz ezt egyelőre nem tartja valószínűnek, de nem zárta ki teljesen a jövőre nézve.
Matthias Miersch, a Szociáldemokrata Párt (SPD) főtitkára megvédte a jelenlegi menetrendet, és felszólította Merz-et, hogy támogassa a kisebbségi kormányt a Bundestagban a fontos törvények elfogadásában.
Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy Scholz gondos mérlegelés után a „rendezett eljárás” mellett döntött.
„Az alaptörvényt kell alkalmazni. A kancellár a történelmünk alapján maga dönt”.
Baerbock a karácsony és a szilveszter mellett nemzetközi körülményekkel is indokolta Scholz javaslatát. Az új amerikai elnök, Donald Trump például csak januárban lép hivatalba. Amíg az USA-nak most „nincs igazi, cselekvésre képes elnöke”, addig Németországnak nem kellene azonnali választások elé néznie.
A német szövetségi kormány összeomlott, mielőtt elvégezte volna a legfontosabb házi feladatát. Mind a 2024-es, mind a 2025-ös pótköltségvetés hiányzik, aminek azonnali költségvetési befagyasztáshoz kellene vezetnie, ha a maradék kormánypártok, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek betartják az alaptörvényt, írja a Junge Freiheit.
A német kormánykoalíció az új hitelek körül sem tudott megegyezni. Olaf Scholz kancellár (SPD) azt követelte Christian Lindner (FDP) pénzügyminisztertől, hogy hagyja figyelmen kívül az adósságféket. Ennek elutasítása a tárcavezető menesztéséhez vezetett. A kormány problémája, hogy az állampolgári juttatásokra fordított kiadások milliárdos lyukat ütöttek a jelenlegi költségvetésen, írta az Origó.
Ezt a lyukat pótköltségvetés nélkül nem lehet betömni. A költségvetési befagyasztás azt jelenti, hogy a piros–zöld koalíciónak most év végéig eseti alapon kell eldöntenie, hogy mely tervezett kiadásokat hajtják végre. A szövetségi számvevőszék 2017-es döntése alapján csak olyan kiadások engedélyezettek, amelyek a fontos és sürgős kormányzati feladatok folytatásához elengedhetetlenek.
A költségvetési helyzet 2025-ben tovább romlik
Kevesebb mint két hónap múlva a helyzet még rosszabb lesz. Ekkor kezdődik ugyanis az új pénzügyi év. Az alaptörvény 110. cikke kimondja, hogy a kormány csak olyan pénzt költhet, amelyet a Bundestag engedélyezett. Költségvetési törvény hiányában ez ideiglenes költségvetési gazdálkodást jelent.
Ha márciusban valóban új választásokat tartanak, akkor várhatóan további két-három hónapba telik, mire feláll az új kormány. Ennek a kormánynak több időre lesz szüksége az új költségvetés megvitatásához. Ha ez a nyári szünet előtt elfogadásra kerülne, az maga lenne a csoda, írja a lap, de valószínűbb, hogy ez egészen őszig vagy akár karácsonyig is elhúzódhat.
Jörg Kukies, a német kancellária vezető tisztviselője és pénzügyminiszter-helyettes lesz a következő német pénzügyminiszter Christian Lindner elbocsátása után – jelentette csütörtökön a Tagesschau műsorszolgáltató.
A német szövetségi kormánykoalícióról már a születése pillanatában tudni lehetett, hogy különösen ami a zöldeket és a liberálisokat érinti két teljesen eltérő kormányzati filozófiáról beszélhetünk különös tekintettel az állam szerepére a gazdaság irányításában.
– mondta el a Magyar Nemzetnek Prőhle Gergely az NKE John Lukacs Intézet programigazgatója.
A szociáldemokraták és a zöldek egy határozottabb állami szerepvállalást kötöttek ki, míg a liberálisok inkább az adókedvezményekkel és a piac működésének elősegítésével és a kereslet növelésével próbáltak volna operálni, tette hozzá.
– Ami pedig még egy nagyon jelentős különbség ez a bizonyos adósságféknek az alkotmányos biztosítása, ami még Merkel időszakából maradt meg de a jelenlegi kormánykoalícióban csak a liberálisoknak volt szent és sérthetetlen, hangsúlyozta.
Az elmúlt hetek, hónapok folyamatai megmutatták, hogy amikor a német gazdaság egy valós válsághelyzettel küzd, akkor különféle válságkezelő koncepciók kerülnek ki és amit a menesztett szabaddemokrata liberális pénzügyminiszter Christian Lindner javasolt abból az derült ki, hogy ez összefésülhetetlen nemcsak a zöldek hanem a szociáldemokraták programjával is.
Lindner ugyanis olyan módon szeretett volna több forrást a német gazdaságba irányítani, ami adott esetben a szociális juttatásokat, esetleg a nyugdíjakat is megkurtította volna, mondta a szakértő.
Voltak olyan feltételezések korábban amik arra utaltak, hogy a liberálisok hogy a saját arcukat megőrizhessék ki akarnak ugrani ebből a koalícióból, de azzal, hogy Scholz menesztette Lindnert és ezzel bedöntötte a kormánykoalíciót ezt a lépést előzte meg.
A szakértő arról is beszélt, hogy a német politika már kampányüzemmódban van a kérdés az, hogy ki tud ebből a helyzetből a legkisebb arcvesztéssel kikerülni.
Scholz legelőször január közepén szeretne bizalmi szavazást kérni maga ellen, addig pedig egy kisebbségi kormánnyal szeretne elevickélni. Erre a legnagyobb ellenzéki párt és annak a vezetője Friedrich Merz kijelentette, hogy ez óriási felelőtlenség és időhúzás.
A Bundestag őszi időszakában igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után – ez már csak formalitásnak számít, hisz maguk a kormánypártok is támogatni fogjak ezt, az ellenzék pedig biztosan – a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előrehozott választásokat ír ki. Ilyen történt már 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is.
A CDU szerint azonban Scholznak már a jövő héten fel kellene tenni a bizalmi kérdést, mert ha nincs többsége az a kormánykoalíció végét jelenti és azonnal ki lehet írni a választásokat.
Ukrajna támogatása mindenek felett?
Prőhle Gergely arra mutatott rá, hogy a német kormánykoalíció bukása Trump elnöki megválasztásával esik egybe és a kancellár érvei között amivel Lindnert kirúgta az is szerepel, hogy Ukrajna támogatása innentől kezdve prioritást élvez.
Annak fényében pedig különösen, hogy Donald Trump ezzel a kérdéssel milyen módon kíván foglalkozni. Scholz gondolkodhat úgy, hogy amennyiben január közepéig kihúzza a kisebbségi kormánya akkor Ukrajna ügyében maga mellé tudja állítani a kereszténydemokrata frakciót is.
– Az a követelése Merznek tehát, hogy azonnali hatállyal szűnjön meg a Scholz-kormány és a Bundestagban mielőbb tegye fel szavazásra a bizalmi kérdést milyen viszonyban áll azzal a korábbi szándékkal, hogy ők is amellett voltak, hogy Kijevnek további támogatásra van szüksége.
Mi lesz a költségvetéssel?
A nagy kérdés az, hogy ennek az adósságféknek mi lesz a sorsa. Ezt ugyanis már korábban többször próbálták kikerülni, ez lehet, hogy most is bekövetkezhet, összegezte Prőhle Gergely.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
