Migránskéselés miatt sztrájkolnak az olasz vasutasok

Nyolcórás országos sztrájkot hirdettek meg az olasz vasutas-szakszervezetek keddre, miután egy migráns késsel rátámadt és megsebesített egy kalauzt egy genovai járaton.

Trenitalia regionális vonat halad át egy biztonsági sorompókkal és figyelmeztető lámpákkal ellátott vasúti átjárón Monopoliban, Pugliában, Olaszországban (Fotó: AFP)

A szakszervezetek közleménye szerint a reggel kilenctől délután öt óráig tartó munkabeszüntetés a vasutasokkal szemben egyre gyakoribb támadásokra kívánja felhívni a figyelmet. 

A Genova, Brignola és Busalla közötti helyi járaton hétfőn kora délután egy 21 éves egyiptomi fiatalember rátámadt és késsel megsebesített egy kalauzt. 
A rendőrségi információk szerint az egyiptomi férfi egy szintén egyiptomi származású, de olasz állampolgár fiatalkorú lánnyal utazott a vonaton. Amikor a 44 éves kalauz a jegyüket kérte, szidalmazták őt, a lány leköpte és meg is ütötte a vasutast. A férfi hátulról késsel megszúrta a kalauzt a válla magasságban. 
A két fiatal Genova Rivarolo állomásán leszállt a vonatról, majd szemtanúk segítségével elfogták őket. 

– írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a közlekedési és infrastrukturális tárca vezetője. Salvini hozzátette, az általa vezetett Liga párt és az egész jobbközép kormány továbbra is azon dolgozik, hogy Olaszországot biztonságosabbá tegye. 

– hangsúlyozta Matteo Salvini. 
A szakszervezetek 2014 óta regisztrálják a vonatokon a vasúti dolgozókat és az utasokat érő zaklatásokat, támadásokat a migránsok részéről. Évi több száz esetről van szó: a leggyakoribb a fiatal nőket érő molesztálás és a jegyeket ellenőrző kalauzok elleni támadás. 
A legtöbb eset az észak-olaszországi járatokon történik.

Emberkereskedők életveszélyesen megfenyegették Giorgia Meloni olasz kormányfőt az albániai befogadó központok megnyitása miatt – mondta el maga az olasz miniszterelnök a RAI olasz közmédia műsorában.

Giorgia Meloni tudatta, ez az első alkalom, hogy a kormány migrációs intézkedései miatt emberkereskedők halálosan megfenyegették. Mint mondta: az illegális bevándorlókat Olaszország és Európa felé szállító bűnszervezetek haragját az Albániával kötött megállapodás váltotta ki, mert ezek veszteséget okoznak az emberkereskedőknek, ha nem tudják egyenesen az Európai Unióba szállítani utasaikat.

A miniszterelnök a RAI1 köztelevízió Porta a Porta című, népszerű politikai beszélgetős műsorában nyilatkozott kormánya első két évének eredményeiről, melyek között az első helyre az illegális migrációval szembeni fellépést tette. Giorgia Meloni kitért arra, hogy az október 11-én megnyitott albániai táborok jelenleg üresek. Az ott elhelyezett első bevándorlócsoportot, bangladesi és egyiptomi férfiakat, a feltartóztatásukról határozó olasz bíróságok menedékkérőnek nyilvánították. Nem engedélyezték, hogy a táborokban maradjanak, és visszaszállíttatták őket Olaszországba arra hivatkozva, hogy Banglades és Egyiptom nem számít teljes mértékben biztonságos országnak, ahova vissza lehet toloncolni az embereket.

A miniszterelnök a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Demokrata Párt (PD) kezdeményezését említette, amely az Európai Bizottságnál eljárást kezdeményezett Olaszországgal szemben az Albániával kötött megállapodás miatt. Meloni úgy vélte, ezzel a PD nem a kormányt, hanem az olaszokat bünteti, hiszen az eljárás elfogadása esetén, az országnak naponta akár több millió eurós büntetést kell fizetnie. „A PD azért bünteti az olaszokat, mert nem rájuk szavaztak” – jelentette ki a jobboldali koalíciót vezető miniszterelnök.

A baloldal agresszivitását azzal magyarázza, hogy a jobboldali kormány migrációs politikája működőképesnek bizonyult, az érkezések tavalyhoz képest több mint 60 százalékkal csökkentek, a kiutasítások több mint 30 százalékkal emelkedtek az előző kormányokhoz képest. „Azért használnak fel minden lehetséges eszközt az Albániával közös megállapodás megtorpedózására, mert megértették, hogy fordulópontot képvisel az illegális migrációs áramlat leállításában” – vélte Meloni. Megjegyezte, az emberkereskedőknek fizető illegális bevándorlók számára az a tudat, hogy nem az Európai Unió területén érnek partot, a legerősebb ellenérvnek számít az indulásra.

Az albániai táborok működtetése komoly anyagi veszteséget okozhat az emberkereskedő hálózatoknak, melyek addig is rakás pénzt keresnek – mondta Giorgia Meloni.

A kormány október 24-én törvényerejű rendeletet adott ki a biztonságosnak tartott országokról, tizenkilenc országot nevezve meg, köztük ismételten Bangladest, Egyiptomot is.

Ezzel egy időben a bolognai bíróság – egy bangladesi menedékkérő beadványa alapján – az Európai Unió Bíróságához fordult jogorvoslatért. Az olasz bíróság indoklásában úgy vélte, hogy a náci Németországot is biztonságosnak lehetett volna nyilvánítani, mivel a német lakosság többsége számára az volt.

Giorgia Meloni úgy vélte, a bolognai bíróság propagandatevékenységet folytat, és nem a jogot képviseli.

Hozzátette, Olaszországnak mintegy félmillió legális munkavállalóra van szüksége, és a törvényes bevándorlást éppen az illegális áramlat akadályozza meg. A legális bevándorlók dolgozhatnak és jogaik vannak, az illegális bevándorlókat kizsákmányolják – jegyezte meg Giorgia Meloni.

Az albániai táborok megnyitása, majd a migránsok visszaszállítása Olaszországba vitához vezetett a kormány és az ügyészség között annyira, hogy Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes szerint az ügyészek úgy támadják a kormányfő Giorgia Melonit, mint Berlusconival tették.

Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország (FI) kormánypárt vezetője a Corriere della Sera napilapban hétfőn kijelentette, „tegnap Silviót, ma Giorgiát támadja az ügyészség ugyanazon szárnya”.

A szenátus elnöke, Ignazio La Russa a La Repubblica című lapnak nyilatkozva hangoztatta, hogy az ügyészségnek tudomásul kell vennie, hogy a jobboldal van kormányon.

A kérdésben az államfő Sergio Mattarella is felszólalt hangsúlyozva, hogy a hatalmi ágakat „nem korlátozhatja saját világszemléletük, ami töréshez és megosztottsághoz vezet”.

A déli Bari városában vasárnap este mondott beszédében az államfő, aki maga is jogász, a hatalmi ágak együttműködését szorgalmazta kijelentve, hogy minden intézmény az ország közössége egészét képviseli.

Mattarella az ügyészségek és a kormány közötti feszültségre reagált, ami az albániai táborok megnyitását követően alakult ki.

A kormány október 11-én migránsközpontokat nyitott Albániában, de az ott elhelyezett első csoportból senki sem maradt a táborokban, mivel az illetékes római bíróság nem engedélyezte a bevándorlók albániai elhelyezését.

A tizenkét egyiptomi és bangladesi férfit már át is szállították Olaszországba. Jelenleg Bari migránstáborában vannak. A bíróság szerint sem Egyiptom, sem Banglades nem számít biztonságos országnak, ezért menedékkérőknek számítanak, tehát

miután benyújtják menedékkérelmüket, szabadon mozoghatnak majd Olaszország területén.

A római belügyminisztérium a két országot májusban biztonságosnak nyilvánította, de a bírói határozat szerint az uniós jogszabályok ebben az esetben felülírják a nemzeti tárca határozatát. Az Európai Bíróság egy állásfoglalása szerint egy unión kívüli országot csak akkor lehet biztonságosnak nyilvánítani, ha annak egész területe annak számít.

Carlo Nordio igazságügyi miniszter „abnormálisnak” nevezte a bírói döntést. Jogorvoslatot jelentett be, amelyet a tervek szerint a hétfő esti kormányülésen fogadnak el. A tárcavezető megjegyezte,

nem a jogászok dolga eldönteni, melyik ország számít biztonságosnak.

Az olasz bírók és ügyészek országos egyesületének (ANM) elnöke, Giuseppe Santalucia elfogadhatatlannak nevezte a miniszter kijelentéseit, és aggodalmát fejezte ki, úgy vélve, hogy a bírókkal és ügyészekkel szembeni „agresszív hangvétel” precedens nélküli.

Ezzel egy időben az Il Tempo napilap hozzájutott Marco Patarnellónak, a Semmítőszék ügyészhelyettesének elektronikus leveléhez, amelyet a kormányfő, Giorgia Meloni is közzétett közösségi oldalain.

Patarnello azt írta, „Meloni ellen nem folyik vizsgálat, tehát nem személyes érdek motiválja, hanem politikai meggyőződés, és ez még erősebbé teszi és cselekedeteit ezért még veszélyesebbé”. Patarnello hozzátette: Meloni még Berlusconinál is veszélyesebb, „ezért megoldást kell találni”.

Giorgia Meloni úgy reagált,

„íme a demokratikus ügyészség egyik képviselője”.

Az ügyész Silvio Berlusconi volt kormányfő és az ügyészségek közötti küzdelemre utalt, amely a kilencvenes évekbeli Tiszta Kezek vizsgálatsorozattól egészen 2013-ig tartott, amikor Berlusconit első alkalommal jogerősen elítélték adócsalás címén. Berlusconi első kormányának bukásához 1995-ben a vele szemben indított ügyészi vizsgálat vezetett. A milánói ügyészcsoport tagja, Francesco Saverio Borrelli 2002-ben az „ellenállni, ellenállni, ellenállni!” jelszót használta Berlusconi akkori kormányával szemben.

Maurizio Gasparri, a Hajrá Olaszország (FI) felsőházi frakcióvezetője az államfő, a legfelsőbb bírói tanács és a kormány fellépését kérte Patarnello kijelentéseire, amelyek szerinte egyértelműen „kormányellenes lázadásra szólítanak, ezért nem maradhatunk tétlenek”.

A legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein úgy látta, Giorgia Meloni nem tesz mást, mint az áldozat szerepében tetszeleg. „Két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta bezárkózott a kormánypalotába, és kizárólag a közösségi csatornákon szól az emberekhez” – mondta Schlein.

Hangoztatta, hogy az albániai táborok sértik az emberi és a nemzetközi jogokat.

A PD és szövetségesei az Európai Bizottsághoz fordultak kötelezettségszegési eljárást sürgetve Róma ellen az Albániával között migrációs megállapodás miatt.

Matteo Salvini, a Liga vezetője is felszólalt, akire az ügyészség hat év börtönt kért egy civilhajó feltartóztatása miatt. Salvini azt kérdezte, „ha nem lehet senkit sem kiutasítani, akkor ha abból a tizenkét illegális migránsból, akit Albániába vittünk, de másnap visszatértek Olaszországba, az egyik bűncselekményt követ el, kirabol, megerőszakol, megöl valakit, ki lesz felelős a következményekért? Az ügyész, aki visszahozta országunkba?”