Megkezdődött a választás Romániában

Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.

A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok három napon keresztül – már péntek óta – voksolhatnak. A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekébe – minden korábbinál több, 951 szavazókört rendeztek be külföldön. A hazai voksolás megkezdéséig mintegy negyedmillió román állampolgár szavazott külföldön.

Magyarországon a budapesti román nagykövetségen, a Román Kulturális Intézetben, valamint Románia gyulai és szegedi főkonzulátusán voksolhatnak a román állampolgárok. Belföldön 18 968 szavazóhelyiséget alakítottak ki.

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat.

Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.

A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – helyi idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök számíthat a legtöbb szavazatra, a második helyért pedig szoros a verseny Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, George Simion, a több párt által szélsőségnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, az államfői tisztségre függetlenként pályázó Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes, illetve Nicolae Ciuca szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje között.

Az összlakosság 6 százalékát kitevő magyarságnak is van képviselője az elnökjelöltek között:

a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnököt indítja.

Amennyiben a szavazólapon szereplő 14 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor december 8-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt részvételével.

Nekünk azért kell ott lennünk a parlamentben, hogy a rossz döntéseket meg tudjuk akadályozni, a jó döntéseknek pedig a részévé kell válnunk – mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje csütörtökön az M1-en.

Kelemen Hunor a román közigazgatás tervezett átszervezéséről úgy fogalmazott, ez jelenti a legnagyobb veszélyt az erdélyi magyarság számára, mert az évtizedekig tart és teljes kiszolgáltatottságot hoz magával.

A már a román parlament előtt lévő törvénytervezet felszámolná az érvényben lévő megyerendszert és a jelenlegi negyvenegy megyét nyolc nagy megyébe olvasztaná be. Az RMDSZ elnöke szerint ez károsan hatna az erdélyi magyarságra, mert

a többségében magyarok lakta megyék román megyékkel való összeolvasztása miatt megváltoznának az etnikai arányok.

Ez pedig, amellett, hogy elveszítené politikai súlyát az erdélyi magyar közösség jelentős része, kulturális és oktatási intézmények megszűnését is eredményezheti – mutatott rá.

Kelemen Hunor hozzátette, a törvénymódosítás a városokat is érinti. Példaként említette Kézdivásárhelyt, amely többszáz éves múltja ellenére elveszítené városi rangját, mert a lakosságszáma jelenleg nem éri el a húszezret.

Az RMDSZ államfőjelöltje emlékeztetett, ezzel a reformmal korábban Traian Basescu államelnök is próbálkozott, de az akkor kormányban lévő erdélyi magyarság ezt meg tudta akadályozni. A pártelnök közölte, a romániai választási kampányban az RMDSZ ugyan a magyar közösség hangjaként szólt, de programja a teljes társadalmat érinti. Ilyenek a demográfiai kérdések, illetve az azokra adott válaszok – mondta.

Kelemen Hunor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozva elmondta,

javítani kell az életminőséget Romániában, ami a fiatalok otthonmaradását segítené.

Fontosnak nevezte olyan családtámogatási programok elindítását is, amelyek a gyermekvállalást segítenék elő. Romániában az államelnök-választás első fordulóját november 24-én, vasárnap rendezik, december 1-jén pedig parlamenti választást tartanak.

Egyre több román mondja azt, hogy Kelemen Hunor a legjobb jelölt, az ellenfelek is egyre több elemet vesznek át a programjából. Épp ezért lát esélyt a román parlamentbe való bejutásra Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorjelöltje, volt környezetvédelmi miniszter.

A politikus az M1-en szerdán elmondta, racionális, józan ésszel gondolkodó közösség a magyar, a magyar pártok egy listával indulnak, és Kelemen Hunor államelnökjelölt programjából egyre több programpontot vesznek át az ellenfelei is. Így szerinte van esély bejutni a parlamentbe, „miért ne a kormányba is” – fogalmazott.

Emlékeztetett, a június 9-i választáson olyan sok szavazatot hozott az erdélyi magyarság, „amire az elmúlt 20 évben nem volt példa”, ezt szeretnék megismételni. Kifejtette, az RMDSZ a józan ész programját hirdeti.

Kelemen Hunor több román közvéleményformáló szerint is a legjobb jelölt, ám még most sem sikerült levetkőzni a „jó srác, kár, hogy magyar” mentalitást

– fogalmazott.

Csak neki vannak családközpontú üzenetei, ő gondolkodik közpolitikákban, foglalkozik az oktatás és az egészségügy kérdésével, a román kis- és középvállalatokat helyezné előtérbe a multinacionális cégekkel szemben, és az ő javaslatai csökkentenék a bürokráciát és állítanák meg a nem csak a magyarokat érintő népességcsökkenést. „Büszkék lehetünk a magyar jelöltre” – húzta alá Tánczos Barna.

Hozzátette, ezért lenne szükség több tízezer román szavazatra is, „hogy ne ürüljön ki az ország”. Kérte, hogy a külföldön élők is „szánják rá azt a néhány órát” a szavazásra. Közölte, bizonyították már azt is, hogy nemcsak a jelöltjeik, hanem a minisztereik is jobbak a románoknál.

Példaként említette, hogy az ő minisztersége idején sikerült csökkenteni a Tiszán Magyarországra jutó szemét mennyiségét, és akkor vezették be a betétdíjat. Azt is megjegyezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavait idézve, hogy Magyarország és Románia között is akkor jók a diplomáciai kapcsolatok, amikor az RMDSZ kormányközelben van.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a szenátorjelölt úgy fogalmazott, „most tényleg áll a bál Romániában”, 13 elnökjelölt van, és „nem lehet kitalálni, ki jut be az elnökválasztás második fordulójába”. Szólt arról, hogy jó eséllyel bejut a választás második fordulójába a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), és a belőlük kivált másik szélsőséges, magyarellenes alakulat is.

Tánczos Barna a tervezett román megyeátszervezésről szólva elmondta, a románok kifogyhatatlanok a magyarokat sújtó ötletekből;

az elképzelés nyomán nem maradna magyar többségű megye, veszélybe kerülne a magyar nyelvhasználat és az eddigi fejlesztések. Közölte, az önkormányzatiságban van a magyarok ereje, amely nagyon zavarja a szélsőségeseket.

„Erdély és Székelyföld senkinek nem fontos, csak az RMDSZ-nek” – közölte. A politikus reményét fejezte ki, hogy ahogy 35 éve mindig, most is sikerül bizonyítani, hogy együtt, közösségben maradtak a magyarok, hogy így erősek tudnak lenni, „és akkor nincs akkora veszélyben az erdélyi magyarság”. Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, december 1-jén pedig a parlamenti választást.

Minél jobb eredményt ér el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, annál jobb a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában, Kelemen Hunorral, az RMDSZ államfőjelöltjével közösen tartott sajtóértekezletén.

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: a magyar külpolitika két fontos célkitűzése az, hogy Magyarország és Románia együttműködése minél jobb legyen, illetve az erdélyi, székelyföldi magyarság életkörülményei javuljanak, és tapasztalata szerint mindkét erdélyi célkitűzés szoros összefüggésben áll az RMDSZ erejével.

Úgy értékelte: jó remény van arra, hogy az RMDSZ a küszöbönálló parlamenti- és elnökválasztáson is ugyanolyan kiváló eredményeket ér el, mint júniusban az EP- és önkormányzati választásokon.

Ha erős lesz a magyar képviselet Bukarestben, akkor a magyar emberek számára fontos ügyekben nem lehet döntést hozni a magyarok szempontjainak figyelembevétele nélkül – szögezte le Szijjártó Péter.

Elmondta: csíkszeredai megbeszélésükön áttekintették Kelemen Hunorral a következő időszak legfontosabb teendőit. A három legfontosabb feladat közé sorolta Románia teljes körű schengeni csatlakozásának megvalósítását, a határátkelőhelyek számának bővítését és az erdélyi gazdaságfejlesztési programot.

Rámutatott: a schengeni csatlakozás tekintetében a románok és a magyarok nemzeti érdekei teljes mértékben egybeesnek. ezért – az eddigi négy hónaphoz hasonlóan – a magyar európai uniós elnökség a hátralévő időben is „minden követ meg fog mozgatni” annak érdekében, hogy Románia beléphessen a schengeni övezetbe.

„Nekünk az az érdekünk, hogy a határ két oldalán élő közösségek életét a lehető legszorosabb szövetek köthessék össze” – mutatott rá Szijjártó Péter. Magyarország mielőbb gyakorlatba akarja ültetni azt a megállapodássorozatot, amelynek nyomán öt új határátkelési lehetőség nyílik a magyar-román határon.

A harmadik fő feladat, a gazdaságfejlesztési program folytatása kapcsán kifejtette: eddig hatezer vállalkozás kapott már támogatást, létrejött 170 milliárd forintnyi beruházás, és a legújabb, négy megyét érintő pályázati kiírás keretösszegét a magyar kormány 10-ről 25 milliárd forintra emelte annak érdekében, hogy a rendkívüli igényeket ki tudja elégíteni.

„Készen állunk arra, hogy Romániával az együttműködésünket még szorosabbra fűzzük, és az – RMDSZ reménybeli részvételével megalakuló – új román kormánnyal a lehető legeredményesebb és legszorosabb együttműködést tudjuk végrehajtani” – mondta a külgazdasági és külügyminiszer.

Kelemen Hunor a sajtóértekezleten kiemelte: az RMDSZ akkor tudja a Romániában élő magyar közösség biztonságát, szülőföldön való boldogulását, megmaradását segíteni, ha rendelkezik parlamenti és lehetőség szerint kormányzati eszközökkel, ehhez pedig szüksége van az erdélyi magyarság támogatására.

Elmondta: ahhoz például, hogy az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elhibázott közigazgatás-átszervezési törvénykezdeményezését a parlament elutasítsa, az RMDSZ-nek partnerekre van szüksége, amihez ott kell lennie a parlamentben, lehetőleg a kormánytöbbségben.

„A nyelvi jogokkal kapcsolatosan az oktatásban és a közigazgatásban használható anyanyelvi jogokat hasonlóképpen meg kell szilárdítani, az igazságszolgáltatásban pedig alkalmazni kell, ezek az első lépések. Egy kormányzati szerepvállalás ehhez lehetőséget ad” – magyarázta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke kifejezte reményét, hogy a szövetség jelöltjei november 24-én és december elsején is megkapják a magyar emberek támogatását, akárcsak a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások alkalmával.