Megkezdődött a bírósági eljárás Ursula von der Leyen ellen

Az Európai Bíróság pénteken tartott tárgyalást abban keresetben, amelyet a New York Times nyújtott be az Európai Bizottság ellen, amiért az megtagadta Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti 2021-es SMS-üzenetek kiadását a Covid-19 vakcina több milliárd eurós szerződéseivel kapcsolatban. Mindeközben veszélybe került az új Európai Bizottság működésének december 1-jei indítása - írta a hirado.hu.

A nyilvánosság kizárása mellett, s a liberális-baloldali média teljes hallgatása közben ült össze pénteken Luxemburgban az Európai Unió Bírósága, hogy tárgyaljon

a New York Times című lap keresetéről

az Európai Bizottság ellen, mint ahogy

a nyilvánosság teljes kizárásával hozott döntéseket Ursula von der Leyen,

az Európai Bizottság elnöke a több milliárd dolláros vakcinabeszerzésekről a Pfizer vezetőjével 2021 májusában.

Teljes hallgatás

Ismert: Ursula von der Leyen összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán SMS-üzenetekben egyeztette Ursula von der Leyen Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.

Az ügyet, amelyet az Európai Parlamentben is

az „emberiség legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegetett egy képviselő, az Európai Bizottság gyakorlatilag a szőnyeg alá söpörte,

a megindított, szinte formális vizsgálatot pedig hátráltatta von der Leyen stábja.

A New York Times megkeresésére a brüsszeli testület azt állította, hogy „nem rendelkezik” a kért SMS-üzenetekkel, és hogy a levélváltások, mint „rövid életű” alkalmazásalapú kommunikáció, nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.

Az ügy nemcsak az Európai Bizottságon belüli átláthatatlan gyakorlatra világít rá, hanem próbára teszi von der Leyen átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos tevékenységét is – írta az euobserver.com.

Messze túlmutat a vakcinák beszerzésén

A brüsszeli portál szerint „a Pfizergate tétje messze túlmutat a vakcinák beszerzésén. A bizottság szélesebb körű gyakorlatáról van szó, a közérdekű információk kezeléséről és közzétételéről”.

Az Európai Unióban a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet szabályozza.

A Pfizergate-ügyben a bizottság kényelmesen azt állította, hogy a kért üzenetek nem léteznek,

anélkül, hogy további indoklást adott volna – ezzel egyértelműen megsértette a hozzáférési kérelem elutasításakor az indokolási kötelezettségét.

Ha a bíróság a New York Times mellé állna, az erős precedenst teremtene, és arra kényszerítené az Európai Bizottságot, hogy kiadja a kért információkat. Ez pedig átformálhatná az EU átláthatóságának egészét – írja az EU-Obsrever.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Szarajevóban 2024. október 24-én. Hallani sem akar az egészről (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)

Lebénult Európai Bizottság

Az uniós intézmények a júniusi európai parlamenti választások óta nem működnek. Az EU végrehajtó szervének december 1-jén kellett volna megkezdenie működését, de a képviselőcsoportok közötti összeütközés késleltetheti az indulást – számol be az Euronews.

Egyre kisebb az esély ugyanis, hogy az Európai Parlament a tervezett időpontban, november 27-én képes lesz-e jóváhagyni az új Európai Bizottságot, az EU végrehajtó szervének végleges névsorát.

Szerdán az Európai Néppárt (EPP), amely a legtöbb európai biztost adja, azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a spanyol Teresa Ribera kinevezését. Azt követelték, hogy Spanyolország baloldali miniszterelnök-helyettese hazájában bíróság előtt adjon magyarázatot arra, hogy kormánya miért nem tett megelőző intézkedéseket a

200 halálos áldozatot követelő spanyolországi árvizek okán.

Lemondásra szólították fel arra az esetre, ha hazájában felelősnek találják. Válaszul a szocialisták és a liberálisok kijelentették, hogy nem támogatják az olasz jelöltet,

Rafaele Fittót, Giorgia Meloni pártjának tagját, illetve a magyar jelöltet, Varhelyi Olivért.

Alkalmatlan vezetés?

A politikai patthelyzet miatt Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó bizottságának elnöke közbelépésre kényszerült, és sürgette a pártok vezetőit, hogy még a parlament jövő heti plenáris ülése előtt jussanak megállapodásra.

Csakhogy a Pfizer-ügy pénteki tárgyalása, s a botrány újbóli feléledése nem erősíti az újraválasztott bizottsági elnök pozícióját. Ha a törvényhozók többsége nem hagyja jóvá az Európai Bizottság felállítását, von der Leyen új csapata

december 1-jén már semmiképpen nem, legfeljebb valamikor 2025-ben

kezdheti meg a munkáját – derül ki a Politico cikkéből.

A június óta lebénult, működésképtelen európai uniós szervekkel így az EU továbbra is tehetetlenül hánykolódik az Európát tovasodró gazdasági és politikai események sodrában. 

Ursula von der Leyen férjét, Heiko von der Leyent a koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis nevű gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává – olvasható a cikkben.

A lap szerint a cég szorosan együttműködött az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányában szereplő Pfizerrel. Rámutatnak, hogy a befolyásos és gazdag részvényesek ellenére az Orgenesis éves bevételei mégis csak azután emelkedtek rekordszintre, hogy 2021 tavaszán

Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke sms-ekben tárgyalt arról, hogy az EU 35 milliárd dollár értékben vásárol vakcinát az amerikai gyártótól.

A Heiko von der Leyent egészségügyi igazgatóként sorai közt tudó vállalat 2021-ben és 2022-ben is 36 millió dollár éves nyereségre tett szert, miközben az addigi rekord 21 millió dollár volt 2018-ból – teszi hozzá a Magyar Nemzet.

Az írásban kiemelik:

az Európai Bizottság botrányos körülmények között lebonyolított Pfizer-vakcinabeszerzése és a Heiko von der Leyenhez köthető Orgenesis rekordbevételei közti időbeli egybeesés minimum gyanús,

arról már nem is beszélve, hogy 2022 májusában egy Orgenesis által vezetett konzorcium négymillió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanács egyik programján.

A Magyar Nemzet úgy fogalmaz: miközben tehát az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, addig az Európai Bizottság elnökének férjét alkalmazó cég támogatására eurómilliókat ad Brüsszel.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a bizottság elnöke bajba került az időközben eltűnt szöveges üzenetei miatt. Ursula von der Leyen, Angela

Merkel minisztereként is sms-ben kötött tanácsadói szerződéseket.

Ráadásul egy olyan hadiipari céggel, amelynél a bizottság elnökének egyik fia is jól fizető állást kapott.

A Magyar Nemzet szerint újabb korrupciós vádak merültek fel a Manfred Weber vezette Európai Néppárt (EPP) háza táján, nem először, de annál nagyobb erővel: Belgiumban nyomoznak a német politikus eddigi kabinetfőnökével, Ouarda Bensouag-val kapcsolatban, aki péntektől a pártcsoport főtitkári tisztét töltheti be. Az Európai Ügyészség eközben uniós forrásokkal való visszaélés miatt vizsgálódik az EU legnagyobb pártcsaládjánál.

A lap azt írta szerdán, hogy a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt deklaráltan az Európai Ügyészség híve; ám ez most éppen a pártcsaládjukra, az Európai Néppártra üt vissza, amelyhez a nyáron leigazoltak az Európai Parlamentben.

Szerda reggel már az egyébként Brüsszel-párti Politico hírportál hírlevelében is megjelent, hogy az Európai Ügyészség korrupció miatt vizsgálatot indított az EPP-hez tartozó személyekkel szemben, amit az ügyészség meg is erősített; vádemelés ugyanakkor – mint közölték – egyelőre nem történt.

Úgy folytatták, hogy két napja a La Gaceta konzervatív spanyol lap nyíltabban is írt arról, miről lehet szó. A belga ügyészség nyomoz Ouarda Bensouag-val, Manfred Weber eddigi francia kabinetfőnökével szemben, aki november 1-jétől a pártcsalád, illetve annak frakciója főtitkárának tisztét töltheti be. Azért vizsgálódnak vele kapcsolatban, mert egyszerre vehetett fel pénzt a néppárttól és az Európai Parlamenttől, amit pedig tilt az uniós szabályozás. Bővebb részletek erről egyelőre nem váltak ismertté – írták.

A lap szerint az ügyről a Europe Unfiltered hírportál is ír, mégpedig abban az összefüggésben: az európai szocialistákat tavaly sújtó Katargate korrupciós botrány után a néppártiaknak a legkevésbé sem hiányzik egy hasonló, miközben Webert — az EU intézményrendszerének Ursula von der Leyen bizottsági elnök utáni legbefolyásosabb emberét — személyi ambíciók is fűtik.

Megjegyezték, hogy

az ügyek az EPP-n belüli belharcokkal is összefüggenek. Weber a Katargate-tel összefüggésben korábban maga is a szigorúbb szabályok szükségességéről „papolt”.

Bensouag-val kapcsolatban a hírek szerint most azt is mérlegelhetik, hogy Michael Alexander Speiser befolyásos, igazgatói beosztású, CDU-közeli német uniós tisztviselő a férje.

A Gaceta.es emlékeztet: az EPP-vel kapcsolatban előzőleg is merültek fel korrupciós vádak az utóbbi időben.

2022-ben Mario Voigtot, Weber 2019-es uniós kampányának online megjelenésekért felelős igazgatóját eljárás alá vonták a németországi Erfurtban, és mentelmi jogának felfüggesztését is kérték. Mégpedig azért, mert a koronavírus-járvány idején arcmaszkok értékesítéséből húzhatott hasznot. A belga rendőrség tavaly ezzel kapcsolatban razziát is tartott az EPP brüsszeli irodáiban.

Az EPP-ben szintén igazgatói beosztásban lévő belga Tom Vandenkendelaerével szemben — akit Weber a kabinetfőnökének nevezhet ki — olyan hivatalos úttal kapcsolatban folytattak vizsgálatot, amelyet kívülről fizettek, de ő ezt nem vallotta be. Vádat nem emeltek ellene – írta Magyar Nemzet.