Megerősödött a magyarellenesség Romániában

A magyarellenesek megerősödtek, támogatottságuk több mint 37 százalékos, és a parlamentben bizonyára a 40 százalékot is elérik. Meg kell védenünk a közösséget, ehhez viszont arra van szükség, hogy a magyar emberek helyzetbe hozzák a képviselőiket, hogy fel tudjunk lépni a magyarellenesek ellen. Ha nem vagyunk ott, ha meggyengültünk, akkor lehetetlen lesz védekezni, megvédeni a magyar közösséget. Ezt kell tudatosítani – mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke – aki maga is elnökjelölt volt – a Magyar Nemzetnek adott interjúban,

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfõjelöltje nyilatkozik a romániai elnökválasztás elsõ fordulójának Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTI/ Kiss Gábor

– A TikTokon folytatott kampányok milyen hatással voltak az elnökválasztás első fordulójára, hogyan értékeli a platform használatát a választási kampányok során? Van-e ön szerint kockázata a jövőbeli választásokra nézve?

– Egyértelmű, hogy a TikTokot minden politikus használta és használja a választási kampányban. Van, aki jobban, van, aki kevésbé jól, van, aki nagyon sikeresen. Calin Georgescu, azt gondolom, hogy ebben messze kiemelkedett. Olyan mértékben átalakult a nyilvánosság, és a kommunikációs csatornák olyan gyorsan változnak, hogy a politikusoknak ehhez alkalmazkodniuk kell. Minden bizonnyal nagyban hozzájárult a TikTok ahhoz, 

Ha megnézzük, hogy kik szavaztak rá, akkor azt látjuk, hogy a 18–26 éves korosztályban ő volt a legnépszerűbb. Ez azt mutatja, hogy ez a korosztály, amely elsősorban az internetről, de legfőképpen a TikTokról tájékozódik – és nem igazán olvas nyomtatott sajtót, nem hallgat rádiót –, teljes mértékben ennek a hatása alatt szavazott. A kérdés mindig az, hogy milyen a szabályozás. Calin Georgescu esetében a másik kérdés az, hogy megszegte-e a romániai választási kampányokat szabályozó törvényt. 

– Úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróság döntése, miszerint újraszámlálják a szavazatokat, csak olaj a tűzre. Ön szerint ez milyen következményekkel járhat az elnökválasztások eredményére?

– Az óvásban néhány tengerentúli körzetre vonatkozó kérelmet fogalmazott meg az, aki benyújtotta az óvást. Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Kanadában, Mexikóban az időeltolódás miatt még szavaztak, amikor Romániában már lezárták az urnákat; romániai politikusok egyértelműen arra biztatták az ott még szavazó polgárokat, hogy nagy számban menjenek szavazni, és azt is megjelölték, hogy kire szavazzanak, ami egyértelműen szabálytalan.

Ha az alkotmánybíróság úgy határoz, hogy ezekben a kerületekben, szavazóhelyiségekben kell újraszámolni, akkor talán nincs botrány, 

Ez a társadalomban óriási bizalmatlanságot keltett, és mindaz, ami néhány órája, másfél napja történik, azt bizonyítja, hogy nem tudták felmérni egy ilyen döntésnek a következményeit. Egy polarizált társadalomban már nagyon éles vádak fogalmazódnak meg minden irányban, és ez nem szerencsés semmilyen szempontból, leginkább azért, mert a polgároknak megrendül a bizalmuk a választás tisztaságában és abban, hogy az ő szavazatuk fogja meghatározni az ország jövőjét.

– A szavazók várhatóan „büntetni” fogják a nagy román pártokat, és nagyobb számban járulnak az urnákhoz. Hogyan lehet elérni, hogy a magyar közösség is megfelelő arányban képviselje magát a választásokon?

A választás első fordulójában egyértelmű volt, hogy büntették a két kormányzó párt elnökjelöltjét. Azt gondolom, hogy ez még nem ért véget, ez a parlamenti választáson is folytatódni fog, de hogy milyen mértékben, azt nem tudom. Magas részvételt jósol mindenki, akár 11-12 millióan szavazhatnak. Minden alkalommal mindenkinek elmondjuk a választások tétjét, és minden csatornát kihasználunk, 

A magyarellenesek megerősödtek, több mint 37 százalékos a támogatottságuk, a parlamentben bizonyára a 40 százalékot is elérik. Meg kell védenünk a közösséget, ehhez viszont az kell, hogy sok magyar ember pályára küldje a képviselőit, hogy a magyarellenesek ellen is fel tudjunk lépni. Ha nem vagyunk ott, ha meggyengültünk, akkor lehetetlen lesz védekezni, megvédeni a magyar közösséget. Ezt kell tudatosítani.

– Ön szerint az elnökválasztás és a parlamenti választások közötti politikai feszültség fokozódhat-e, számít arra, hogy a választások után tüntetések zajlanak, netán politikai háborúra kerül sor?

– Ilyesmire ma nem tudnék válaszolni. Mindenféleképpen meg kell várnunk, hogy az alkotmánybíróság döntése értelmében az újraszámlálás eredményét megismerjük, és lássuk, hogy a testület ezt követően az elnökválasztás első fordulójának eredményét megerősíti-e vagy megsemmisíti. Ha utóbbira kerül sor, akkor nyilván újra meg kell szervezni az első fordulót, ami egy teljesen más helyzetet fog eredményezni. Beláthatatlan következményei lehetnek sok szempontból, de nem szeretnék semmiféle jóslásba bocsátkozni. 

Nekünk, erdélyi magyaroknak, magyar közösségnek egy dolgunk van. December elsején ne veszítsünk. Ne maradjon senki otthon aznap. December elsején nekünk nem lehet veszíteni, nekünk most meg kell menteni magunkat. A legfontosabb, hogy mentsük meg magunkat, mentsük meg a közösséget, aztán utána egyéb dolgokkal is lesz időnk foglalkozni.

Az utóbbi több mint három évtized során még egyszer sem övezte ekkora feszültség a törvényhozói megmérettetést. A felfokozott hangulatnak két oka van: az egyik, hogy az államfőválasztás november 24-i első menetét egy olyan, alig ismert politikus nyerte, akit egyetlen felmérés sem várt a döntő fordulóba. Calin Georgescu – akit évekkel ezelőtt az ellenzéki, rendszerkritikus és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség javasolt miniszterelnöknek – szuverenistának tartja magát, az orosz–ukrán háború kapcsán a békét sürgeti, de néhány nyilatkozatában azt az egykori legionárius mozgalmat dicsérte, amely antiszemitizmusáról és a szélsőséges magyarellenességéről volt hírhedt a két világháború között. 

Az elnökválasztás első fordulójának második helyezettje is meglepetést okozott: Elena Lasconi, az ellenzéki, progresszív Mentsétek meg Romániát Szövetség államfőjelöltje alig kétezer vokssal ugyan, de megelőzte Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnököt, a kormányzó Szociáldemokrata Párt jelöltjét. 

A folyamat péntek reggel kezdődött és vasárnap estig tart. Sajtóértesülések szerint már eddig számos rendellenességre bukkantak. A bukaresti taláros testület hétfő délután dönt arról, hogy érvényteleníti-e az elnökválasztás első fordulóját. Amennyiben ez a döntés születik, december 15-én ismétlik meg a szavazást ugyanazokkal az indulókkal. A „fasiszta előretörés”, azaz Georgescu sikere miatt naponta vonulnak utcára a Lasconival szimpatizálók.  

Közben a feszültségtől teli romániai politikai élet a törvényhozási választásokra készül. Egy friss felmérés szerint az AUR nyerheti meg a megmérettetést 22,4 százalékos eredménnyel. A korábban harminc százalék körül mért Szociáldemokrata Párt támogatottsága visszaesett 21,4 százalékra. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) 5,5 százalékon mérik. 

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője szerint most tényleg tétje lehet a magyar részvételnek és az RMDSZ-re leadott szavazatnak. Az elemző úgy látja, az erdélyi magyarok minél nagyobb részvétele az új bukaresti parlamenti struktúrában a puszta számoknál is nagyobb hatást gyakorolhat. 

– mondta Pászkán Zsolt.