Már egyértelmű a háborús készülődés Nyugaton

Németországban már a bunkerek és óvóhelyek összeírásánál tartanak, miközben a civileket és a vállalatokat is tanácsokkal látják el. A NATO-ban is gyorsult a tempó: egy vezető tiszt bevallotta, hogy már az Oroszország elleni megelőző csapások tervezéséről tárgyalnak. A háborúpárti vezetők pedig továbbra is Ukrajna katonai támogatásának folytatása mellett érvelnek.

Az óvóhelyek listáján szerepelnek a metróállomások, parkolók, középületek és a magánkézben lévő ingatlanok is. „Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek” – számolt be a Die Welt. A lap a német belügyminisztérium alapján azt írta: kiemelt helyen szerepelnek a felszín alatti metróállomások, mélygarázsok és középületek. Berlin emellett arra biztatja a lakosságot, hogy a saját ingatlanjaikban is alakítsanak ki óvóhelyeket a pincékben vagy garázsokban.

Németországban korábban 2000 óvóhely volt, viszont mára 580 maradt, és azok többsége is a második világháború vagy a hidegháború idején épült, és alig 480 ezer embert képesek befogadni a 83 millió lakosból.

Az illetékes szóvivő beszélt arról is, hogy

az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.

Az illetékes ugyanakkor nem tudott ütemtervvel szolgálni, mondván mindez egy hatalmas projekt, amely „némi időt” fog igénybe venni a polgári védelem, a katasztrófavédelem és más, érintett hatóságok közreműködésével.

A 83 milliós Németországban a korábbi mintegy 2000-ből mára 579 bunker maradt, amely zömmel a második világháború, illetve a hidegháború idejéből származik. A létesítmények mintegy 480 ezer embert képesek befogadni.

Az ukrajnai háború kitörése után a német hatóságok leállították a tulajdonukban lévő erődített építmények eladását; addigra az állam és intézményei több mint 300 bunkert adtak magántulajdonba.

A szóvivő elmondta, hogy a terv kulcspontjaiban magas rangú tisztségviselők egy júniusi tanácskozáson állapodtak meg és jelenleg különleges munkacsoport dolgozik a megvalósításon.

Európa egyértelműen a háborúra készül.

Ebben értenek egyet a szakértők, ugyanis a közelmúltban mások mellett a svédek, a finnek és a norvégok is kiadtak már tájékoztatókat a lakosság részére, mit kell tenni egy háború kitörése esetén. A NATO pedig azt ajánlja az európai vállalkozásoknak, hogy minél gyorsabban készüljenek fel egy háborúra. A szervezet katonai bizottságának elnöke azt sürgeti, hogy a cégek alakítsák át a termelési és értékesítési kapacitásukat egy konfliktusra készülve.

Rob Bauer a Reutersnek azt is beismerte, hogy a NATO-ban már zajlanak az egyeztetések az Oroszország elleni megelőző csapásokról, ha konfliktus törne ki Moszkvával.

A NATO megerősíti a hadiipart Ukrajnában, ugyanis a háború egyre inkább elmérgesedik, Ukrajnának pedig az erő pozíciójában kell lennie – közölte a német védelmi miniszter. Boris Pistorius kiemelte: a forrást a befagyasztott orosz vagyon kamataiból biztosítják, mert a háború már nem egy regionális konfliktus. „Továbbra is támogatni fogjuk az ukrán hadiipart, mivel az gyorsabban teszi elérhetővé a hadianyagot az ukrán hadsereg számára. Tovább fogjuk bővíteni az együttműködést minden területen” – mondta a német védelmi miniszter.

A berlini megbeszélésen a francia, a brit, a lengyel és az olasz védelmi miniszter is részt vett. A brit védelmi miniszter, John Healey arról beszélt, hogy fel kell futtatni az európai fegyvergyártást. „Növeljük az európai védelmi kiadásokat. Szorosabban összekötjük védelmi iparunkat, és igyekszünk biztosítani, hogy az Egyesült Királyság szerves része legyen az európai védelmi iparnak” – mondta Healey.

Pierre Vandier admirális szerint túl sok akadályt állít Európa a fegyvergyárak elé, ami lassítja a termelést és a kiszállítást. A francia tengerész, aki a NATO egyik vezető tisztje, a Politicónak arról beszélt: változtatni kell, és akár a szociális juttatások csökkentésének árán is több pénzt kell szánni a fegyverkezésre, mert Európa technológiailag és logisztikailag is le van maradva – hangzott el az M1-en.

A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.

A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.

Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.

Pistorius a találkozó végén kijelentette: „célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen”. Hangsúlyozta, hogy

az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”.

A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.

További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.

Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.

Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.

Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.

A legfejlettebb iparú országokat tömörítő G7-csoport (Hetek) kedden megerősítette Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségét és elítélték Oroszország „felelőtlen és fenyegető nukleáris retorikáját”.

Az országcsoport külügyminisztereinek az olaszországi Fiuggiban tartott keddi tanácskozása végén zárónyilatkozatban figyelmeztettek, hogy Észak-Korea Oroszországnak nyújtott támogatása a konfliktus veszélyes kiterjesztésének számít komoly következményekkel az európai és az indiai-csendes-óceáni térség biztonságára. Felszólították egyben Kínát, hogy tegyen lépéseket ez ellen.

„Oroszország felelőtlen és eszkalációs cselekvésének újabb bizonyítéka a közepes hatótávolságú, de az interkontintálist megközelítő ballisztikus rakétája bevetése november 21-én”

– áll a dokumentumban.

„Továbbra is megingathatatlan támogatásunk Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége iránt” – tette hozzá.

A Hetek tárcavezetői egyben kifejezték azon reményüket, hogy még az év vége előtt felszabadíthatják a forrásokat a befagyasztott orosz vagyonra alapozott, 50 milliárd dolláros hitelcsomagból. Megfogadták azt is, hogy fellépnek az Oroszország elleni szankciókat kikerülő csoportokkal szemben.

A G7 megbeszélésein Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az izraeli miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs ügyében a Hetek együttes közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi humanitárius jog iránt és teljesíteni fogják a rájuk háruló kötelezettségeket”.

A Hetek közül egyedül az Egyesült Államok nem tagja a bíróság működését biztosító Római Statútumnak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság múlt hét csütörtökön adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, volt védelmi minisztere, Joáv Galant, valamint a Hamász szélsőséges palesztin szervezet egyik vezetője, Ibrahim al-Maszri ellen. Izrael szégyenletesnek és abszurdnak nevezte a döntést. Az Egyesült Államok szintén elutasította az ICC döntését.

Mindazonáltal a Hetek külügyminiszterei keddi állásfoglalásukban leszögezték, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a Hamász palesztin terrorszervezet és Izrael közé.