Már a holland határon is bevezették a határellenőrzést

Ausztria és Németország után harmadik schengeni országként Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain – jelentette be Marjolein Faber menekültügyi miniszter kedden. Az intézkedéssel az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása a kormány célja.

A holland kormány december 9-től visszaállítja az állandó határellenőrzéseket. A rendőrség irányítása alá tartozó határrendészet az átkelők megnyitása mellett mozgó egységek felállítását is tervezi az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – közölte a holland kormány.

Marjolein Faber menekültügyi miniszter tájékoztatása szerint

a határátkelők ellenőrzését egyelőre hat hónapra, 2025 májusáig állítják vissza, de szükség szerint meghosszabbíthatják azt.

A miniszter kitért arra is, hogy a kormánynak nem célja a civil határforgalom, illetve az áruszállítás akadályozása, az illegális határátkelések növekvő száma miatt azonban elkerülhetetlennek nevezte a szigorítást.

A határellenőrzés szigorítása része a holland kormány menekültügyi törvények szigorítását célzó terveinek. Ebben mind a négy kormánypárt, köztük a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, egyetértett.

Az Európai Unió keleti határán 195 százalékkal nőtt az illegális migrációs nyomás, ugyanakkor több uniós határon csökkent a migrációs beáramlás az év első tíz hónapjában, az előző év azonos időszakának adataihoz képest idén 43 százalékkal, mintegy 191 900-ra esett vissza – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex kedden.

A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint az illegális migrációs beáramlás legjelentősebb, 195 százalékos növekedésről a fehérorosz határon számoltak be, ahol január és október vége között 15 237-en lépték át törvénytelen módon az EU határát. Októberben ugyanitt 9648-an kísérelték meg a jogtalan határátlépést.

Az illegális migrációs számok növekedéséről számoltak be a Földközi-tenger keleti medencéjének, a főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán is. Itt az év első tíz hónapjában 54 989 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok, október folyamán pedig 7303 esetben.

A migrációs adatok 14 százalékos növekedését jelentették a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai is. Itt az év első tíz hónapjában 34 091 ember szállt partra illegálisan. Októberben ugyanitt 3288-an érkeztek jogtalanul az unió területére.

Az illegális migráció számainak legjelentősebb, 80 százalékos csökkenését a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon jegyezték fel, ahol az év elejétől októberig 18 955 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ezen a migrációs útvonalon októberben 1766-an próbáltak az Európai Unió területére jutni.

A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs úrvonalon az év első tíz hónapában 55 227-en próbáltak meg az unióba jutni. Ez 62 százalékkal több, mint 2023 ugyanezen időszakában. Októberben ezen a migrációs útvonalon 5433 ilyen esetet jelentettek.

A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első tíz hónapjában 12 696-an, azaz 5 százalékkal kevesebb észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. A nemzeti hatóságok itt októberben 1418 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.

Az illegális migrációs beáramlás számainak csökkenéséről számoltak be az EU Egyesült Királysággal közös tengeri határán is január és október között, ahol ezen időszak alatt 57 162-en próbálkoztak az átkeléssel, 4 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt októberben 9648-an keltek útra a szigetország felé.

A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali, ukrajnai, majd afgán, iraki, eritreai és egyiptomi állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.

A dél-olaszországi Brindisi kikötőjébe érkezik meg a következő órákban az a hét egyiptomi és bangladesi migráns, akit pénteken szállítottak az albániai táborokba, de az illetékes olasz bíróságok nem tartják őket illegális bevándorlóknak, így visszatérhettek Olaszországba.

Az olasz parti őrség szállítja vissza Albániából a hétfős csoportot, amely alig négy napot töltött Gjaderben, az ott októberben megnyitott kiutasítási táborban.

Az egyiptomi és bangladesi férfiak egy héttel ezelőtt kötöttek ki Lampedusa szigetén, és innen majdnem azonnal Albániába vitték őket tovább. Az olasz hatóságok Egyiptomot és Bangladest biztonságos országként kezelik, ezért az onnan érkezőket illegális bevándorlónak tartják. Így a kiutasításra váróknak kialakított gjaderi táborban helyezték el őket.

A római bíróság azonban határozatában kimondta, hogy Egyiptom és Banglades nem biztonságos ország, a férfiak menedékkérőnek számítanak. Egy Brindisihez közeli menedékkérő-központban helyezik el őket, ahol benyújthatják kérelmüket, de mostantól kezdve teljesen szabadon mozoghatnak Olaszország területén.

Ez már a második eset, hogy bíróság felülbírálja a hatósági döntést. Október 18-án visszaszállíttatták Olaszországba az albániai táborokba érkezett első csoportot is, amelyet szintén egyiptomiak és bangladesiek alkottak. A kormány október 23-án rendeletbe foglalta a szerinte biztonságos államok listáját, köztük ezt a két országot.

A belügyminisztérium korábban a semmítőszékhez fordult jogorvoslatért, hétfőn este pedig bejelentette, hogy az Európai Unió Bíróságán is fellebbez.

Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt vezetője kijelentette: 9300 bíró dolgozik Olaszországban, de az albániai migránstáborokban elhelyezettek „szabadon engedéséről legfeljebb harminc, negyven, ötven bíró dönt saját ideológiai nézeteit követve, vörös zászlót lobogtatva és a baloldali Demokrata Párt tagsági könyvét”.

Salvini úgy vélte, hogy a bírói döntés nem a kormányt, nem Salvinit, nem a belügyminiszter Matteo Piantedosit, nem a kormányfő Giorgia Melonit, „hanem Olaszországot akadályozza az illegális bevándorlók kiutasításában”.

Matteo Salvini azt kérdezte, ha az olaszországi utcákon mostantól szabadon mozgó hét egyiptomi és bangladesi közül valamelyik a jövő héten bűncselekményt követ el, „drogot árul, nőt erőszakol meg vagy meggyilkol valakit, ki lesz felelős? ”

Salvo Sallemi, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt szenátusi frakcióvezetője is úgy vélte, „ismét akcióba léptek a vörös bírák”. Kijelentette: „egyes ideologizált bírók maguknak tulajdonítják a döntési jogot arról, melyik ország számít biztonságosnak, miközben arról pontosabb információkkal bír a titkosszolgálati szervekkel és a nemzetközi szervezetekkel szorosan együttműködő kormány”.

A Demokrata Párt (PD) politikusa, egykori EU-ügyi miniszter, Enzo Amendola közösségi oldalán hangoztatta, hogy a következő öt évben nyolcszáz millióba kerülő albániai táborok kudarcot vallottak. A táborokat a Meloni-kormány „ostoba propagandaeszközének” nevezte, „amelyet a migránsok bőrén, az európai jog megsértésével” használnak.

Véleményt mondott a Zöldek és a Baloldal Szövetsége (AVS) európai parlamenti képviselője, Ilaria Salis is, aki szerint egész Olaszországnak szégyellnie kell magát az Albániába „deportált és börtönbe zárt” migránsok miatt. „Szerencsére a bíróságok ismét ellenálltak az olasz kormány rasszista gőgjének” – írta közösségi oldalán Ilaria Salis.

Az Európai Bizottság új jogszabályok előkészítésébe kezd annak érdekében, hogy az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldése hatékonyabb legyen, miközben védi az alapjogokat és azok méltóságát, akikre a kiutasítási határozat vonatkozik – jelentette ki az Európai Bizottság egyenlőségért felelős tagja Strasbourgban szerdán.

Az Európai Parlament plenáris ülésén, A migráció kezelése a visszaküldések fokozása révén címmel tartott vitában Helena Dalli azt mondta, az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldésére vonatkozó uniós jogszabályoknak tisztességesnek kell lenniük, miközben akadályozzák és megelőzik az illegális migrációt, és védelmet biztosítanak azoknak, akiknek arra szükségük van.

Megerősítette:

az uniós migrációs politika csak akkor lehet fenntartható és hatékony, ha azok, akiknek nincs joguk az EU-ban maradni, vissza is térnek hazájukba.

„Ezen a téren látunk már előrelépést” – fogalmazott az uniós biztos, majd adatokat közölve azt mondta: a sikeres visszaküldések száma január és június között 18 százalékkal növekedett a tavalyi év azonos időszakának adataihoz képest, amikor 59 százalékos sikeres visszaküldésről számoltak be a nemzeti hatóságok. Beszélt arról is, hogy a kulcsfontosságú partnerországokkal, valamint a migráció kiinduló országaival kötött megállapodások eredményei is jelentkeznek már. A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult migrációs útvonalon 64 százalékkal csökkent az illegális tengeri átkelések száma, a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon pedig 77 százalékkal esett vissza a jogtalan határsértések száma – jelentette ki.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy évente mintegy félmillió embernek kellene elhagynia az unió területét, azonban csak minden ötödik felszólított tér vissza hazájába. Ez azt mutatja, hogy „még vannak tagállami hiányosságok” – mondta Dalli, majd hozzátette: mutatja azt is, hogy közös visszaküldési rendszerre van szükség a jogi keretek megújítása által a kihívás kezelése érdekében.

Véleménye szerint legális uniós belépés biztosítására van szükség, a migráció ugyanis – mint kiemelte – alapvetően fontos az európai gazdaságok és a társadalmak szempontjából. Szavai szerint a legtöbb migráns most is legálisan érkezik az unióba munkavállalás céljából vagy családegyesítés keretében. Kiemelte továbbá, hogy az európai lakosságszám csökken, a cégeket munkaerő- és szakemberhiány sújtja. „Ide kell vonzanunk a tehetségeket” – tette hozzá beszédében az uniós biztos.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke felszólalásában kiemelte: a régi rossz megoldások helyett az illegális migráció megállítására, hatékony külső határvédelemre, a menedékjog iránti kérelmek Európán kívüli elbírálására, a származási és a tranzitországokkal való együttműködésre, tényleges visszatoloncolásra van végre szükség, különben – mint hangsúlyozta – az ellenőrizetlen tömeges migráció tönkreteszi Európát és a schengeni szabad mozgást.

Botrányosnak és méltatlannak nevezte, hogy miközben az európai vezetők szigorúbb migrációs politikát kezdtek követelni, az Európai Bizottság 200 millió euróra büntette Magyarországot, amiért – mint kiemelte – megvédi Európa külső határait. „Micsoda kétszínűség, micsoda hipokrácia” – mondta. Ez – szavai szerint – igaz a hat év börtönnel fenyegetett Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter, a Liga párt vezetője, korábbi belügyminiszter esetében is. „Elfogadhatatlan!” – jelentette ki.

Az illegális migráció erőltetése szétfeszíti az uniót, és szétveri az európai együttműködést. Biztosítani kell tehát a tagállamok számára a hibás brüsszeli migrációs politikából való kimaradás lehetőségét, és le kell állítani a Magyarországot sújtó büntetéseket – tette hozzá Gál Kinga.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője felszólalásában emlékeztetett: aki öt évvel ezelőtt az illegális migrációt akarta megállítani, arra – mint fogalmazott – „rásütötték” a szélsőséges jelzőt. A júniusi európai parlamenti választások alkalmával az emberek azonban megoldást követeltek, számukra ugyanis az illegális migrációhoz köthető bűncselekmények száma, a szociális kiadások emelkedése, valamint a „migránsbiznisz” elfogadhatatlan – hívta fel a figyelmet.

A kiutasítási irányelvnek szigorú és egyértelmű intézkedéseket tartalmazó jogszabálynak kell lennie – tette hozzá beszédében az EP-képviselő.