tóth gabi
Kinyitották Pandora szelencéjét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megkérdőjelezte a Nyugat motivációit Ukrajna támogatásában.
Vlagyimir Putyin elnök és Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetését kommentálva Lavrov azt mondta, nem világos, hogy Berlin miért ragaszkodik annyira ahhoz, hogy segítséget nyújtson Kijevnek a Moszkvával fennálló konfliktusban.
Lavrov a Scholz hivatala által a telefonbeszélgetés után kiadott sajtónyilatkozatra utalt. A közlemény szerint Scholz „elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját”, felszólította Moszkvát, hogy vonja ki csapatait a frontvonalból és kezdjen béketárgyalásokat, és megismételte „Németország rendíthetetlen elszántságát, hogy támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, amíg szükséges”.
„Ezt a németek és az EU és a NATO más tagjai amúgy is nyilvánosan mondják. Amikor azonban olyan kijelentéseket tesznek, mint „addig leszünk Ukrajnával, amíg szükséges”, az felveti a kérdést: Kinek a számára szükséges? Egyértelműen nem az ukrán népnek” – mondta Lavrov az Abu-Dzabiban megrendezett Sir Bani Yas Fórumon tartott sajtótájékoztatón.
A külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a nyugati segítség csak meghosszabbítja a konfliktust, és még több áldozathoz és pusztításhoz vezet.
Scholz és Putyin pénteki telefonbeszélgetése volt az első közvetlen beszélgetésük közel két év után. A Kreml pénteken késő este kiadott közleménye szerint a két vezető „részletes és őszinte véleménycserét folytatott az ukrajnai helyzetről”, amely közel egy órán át tartott.
Putyin elmondta Scholznak, hogy a jelenlegi helyzet „a NATO régóta tartó agresszív politikájának közvetlen következménye, amelynek célja oroszellenes támaszpontok létrehozása ukrán területen”, valamint Oroszország biztonsági érdekeinek figyelmen kívül hagyása és az ukrajnai orosz ajkú lakosoknak a kijevi rezsim általi üldözése.
Putyin azt mondta Scholznak, hogy Moszkva nyitott a tárgyalások folytatására, amelyeket szerinte a kijevi rezsim megszakított. Megjegyezte azonban, hogy minden megállapodásnak figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági érdekeit, az „új területi realitásokat”, és foglalkoznia kell a konfliktus kiváltó okaival. A Kreml közölte, hogy Putyin és Scholz megállapodtak abban, hogy kapcsolatban maradnak egymással.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a telefonbeszélgetést kommentálva azt mondta, hogy az megnyitotta „Pandora szelencéjét” és gyengítette Oroszország „elszigeteltségét” a nemzetközi térben, miközben azt jósolta, hogy további kapcsolatfelvétel következhet Moszkva és a Nyugat között.
Ukrajna az elmúlt évtizedben Oroszország által megszállt összes terület felszabadításáért harcol, és hamis minden olyan állítás, amely szerint a háborúban ezzel szemben a biztonságot helyezi előtérbe – jelentette ki pénteken Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Oslóban.
A norvég kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján Umerov hangsúlyozta: a területi integritás része Ukrajna értékeinek. Hamisnak, valamint az orosz propaganda részének nevezte és elutasította azt az újságírói felvetést, amely szerint Kijev a jelentések szerint már nem az ukrán területek visszaszerzésére helyezi a hangsúlyt a háborúban.
„A prioritásunk továbbra is az emberek védelme, a nemzet védelme, az emberek felszabadítása a majdnem tíz éve tartó ideiglenes megszállás alól, a Krím és a Donyec-medence pedig Ukrajnához tartozik. Az Oroszország által megszállt területeken élő emberek mind arra várnak, hogy felszabadítsák őket” – mondta.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Sztepanivka települést – jelentette be pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz haderő öt települést vett be Ukrajnában az elmúlt hét folyamán. Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz csapatok elérték Kurahove központját, és már csak néhány kilométer hiányzik a város teljes bekerítéséig, amelynek csaknem felét már az ellenőrzésük alá vonták.
A háború előtt mintegy 18 ezer lakosú Kurahove 46 kilométerre van Donyecktől és 30 kilométerre délre Pokrovszktól (oroszul: Krasznoarmejszktől).
A heti orosz hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal 42 csoportos csapást mértek az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, egy Szapszan műveleti-taktikai rakéták alkatrészeit gyártó létesítményre, drónösszeszerelő műhelyekre, fegyver-, hadianyag- és üzemanyagraktárakra, az ukrán utánpótlás kiképzőbázisaira, egy katonai logisztikai központra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.
A minisztérium szerint az orosz hadsereg november 9. és 15. között a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen, valamint a kurszki régióban előrenyomult, és 115 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint ebben az időszakban több mint 15 100 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 41 pedig megadta magát.
A minisztérium jelentése az elmúlt hét folyamán az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 39 harckocsit és 138 egyéb páncélozott harcjárművet, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 49 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint száz katonát és egyebek mellett egy harckocsit veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 680 embert, 213 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1166 páncélozott harcjárművet, 944 gépkocsit, 283 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A védelmi minisztérium közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz légvédelmi rendszer 51 ukrán drónt fogott el és semmisített meg a Moszkva által orosznak tekintett területek felett, köztük 36-ot a Krasznodari terület, hármat a Krím felett, tízet az Azovi-tenger felett, kettőt pedig Belgorod megye felett.
Horlivkában egy nőt ukrán tüzérségi találat sebesített meg. A kazanyi reptér forgalmát biztonsági okokból átmenetileg korlátozták.
Lakóházat és energetikai infrastruktúrát ért orosz légitámadás csütörtökön este Odesszában és környékén. A támadásnak egy halálos áldozata és tíz sebesültje volt – közölték a helyi hatóságok.
„Odessza központjában egy többszintes lakóépület megsemmisült, lakások gyulladtak ki, és rongálódtak meg, továbbá mintegy 30 gépkocsi is károsodott” – közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója a Telegramon. Hozzátette, hogy
Hennagyij Truhanov odesszai polgármester elmondta, hogy átmenetileg több mint 40 ezer ember maradt fűtés nélkül, de a javítással péntek reggelre elkészültek, úgyhogy pár órán belül ismét lesz fűtés az érintett fogyasztóknál.
Az ukrán légierő jelentése szerint az orosz erők által indított éjszakai támadás 29 drónjából 25-öt lelőttek, továbbá két rakétából az egyiket szintén megsemmisítették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként akarja használni a telet Ukrajnával szemben – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár Lettországban, további támogatást sürgetve a kijevi vezetésnek.
„Putyin fegyverként fogja bevetni a telet. Megpróbálja Ukrajna energetikai rendszerét megsemmisíteni” – mondta Rutte Edgars Rinkevics lett elnökkel tartott találkozóját követően az Adazi katonai támaszponton.
„Ezért kell megerősítenünk támogatásunkat Ukrajnának, beleértve a létfontosságú infrastruktúra légvédelmét is” – tette hozzá.
– hangoztatta.
Rinkevics szintén felszólította a NATO-partnereket, hogy költsenek többet e célokra, és ennek érdekében fordítsák a GDP-jük 2,5-3 százalékát védelmi kiadásokra.
Rutte és Rinkevics Adaziban a Lettországban állomásoztatott többnemzetiségű NATO-dandár hadgyakorlatát kísérhette figyelemmel. Az alakulat első alkalommal gyakorlatozott teljes létszámban.
A Resolute Warrior fedőnevű manőveren 3500 katona vett részt 13 NATO-tagállamból.