Kelemen Hunor nagy veszélyekre figyelmeztetett Erdélyben

A következő napok legfontosabb feladata a mozgósítás a december elsejei parlamenti választásokra – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a szövetség államfőjelöltje hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kelemen Hunor a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját kommentálva elmondta: az RMDSZ államfőjelöltjeként több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, arányaiban 4,5-4,6 százalékot, ami egy parlamenti választáson küszöb alatti eredmény lenne.

Ezt kell a következő napokban valamilyen módon korrigálni, hogy mindenki megértse, végiggondolja, hogy most már a „szülőföldért való harcról” van szó, és a december elsejei parlamenti választásokra plusz mozgósításra van szükség – tette hozzá.

Az RMDSZ elnöke kifejtette, az elnökválasztás második fordulójába bejutó jelöltek között van egy olyan ember, akit eddig alulmértek, és ez „sokkhatást” okozott az országban.

Calin Georgescu független jelölt Kelemen Hunor szerint „a múlt század húszas, harmincas éveinek a vasgárdista ideológiáját képviseli, holokauszttagadó, antiszemita, magyarellenes”.

Kiemelte: a parlamenti választások után egy „erős, magyarellenes, szélsőséges, vasgárdista, regionális ideológiát képviselő tábor” alakulhat ki, amely a magyar közösségre veszélyt jelent, és „ez a veszély ma sokkal nagyobb, mint volt tegnap reggel, az elnökválasztás első fordulója előtt”.

Az RMDSZ feladata, hogy ezt tudatosítsák, valamint a legkisebb közösségtől a nagyvárosokig minden magyar emberhez eljussanak az összes csatornát és az összes eszközt használva a következő napokban – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy a városokban vannak még tartalékaik. Elmondta, hat megyét megnyertek, Erdélyben első helyen vannak, de az RMDSZ mögött rögtön a szélsőségesek állnak, ami „igazából a nagy veszély”.

Sokk, bombameglepetés, döbbenet. Ezekkel a jelzőkkel fogadta a romániai sajtó a vasárnapi elnökválasztás első fordulójának eredményét, miután az a független, ultranacionalistaként jellemzett Calin Georgescu nyerte a megmérettetést, akinek sikerét egyetlen felmérés sem jelezte. Nemcsak a közvélemény-kutató cégek mondtak csődöt, de az elemzők, szociológusok tábora is. Míg a többségük az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjének előretörését jósolta, az első helyen egy George Simionnál radikálisabb, a román Legionárius Mozgalommal szimpatizáló államfőjelölt végzett 23 százalékos eredménnyel. 

Egy férfi 2024. november 24-én a romániai Popesti falu egyik szavazóhelyiségében adja le szavazatát az elnökválasztáson (Fotó: AFP)

Némi meglepetést okozott a második helyezett személye is: a progresszista Elena Lasconi szorította a néhány száz szavazat előnnyel a harmadik helyre Marcel Ciolacu államfőjelöltet, jelenlegi miniszterelnököt. Az ellenzéki, liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje 19 százalékkal végzett a második helyen. George Simion AUR-elnök 14 százalékkal a negyedik lett. 

A függetlenként induló – korábban a külügyi tárcánál igazgatóként is megfordult – jelölt nevét 2011-ben és 2012-ben a potenciális miniszterelnökök listáján emlegették, miután Emil Boc népszerűsége csökkent a 2009–2010-es gazdasági válság idején hozott intézkedések után. Akkoriban Georgescu kijelentette, hogy nem érdekli a kormányfői tisztség. Később az AUR nevezte meg  miniszterelnök-jelöltjeként, de a román Legionárius Mozgalom vezetőjét hősnek nevező kijelentései után háttérbe szorították.  

A vasárnapi megmérettetésen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje, Kelemen Hunor jól szerepelt, 4,5 százalékkal zárt. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megyében az RMDSZ jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. Kelemen Hunor Hargita megyében a szavazatok 82,65 százalékát kapta, Kovászna megyében pedig 68,4 százalékkal végzett. A politikus vasárnap este megköszönte mindazoknak a szavazatát, akik támogatták őt. 

– idézte az Maszol erdélyi hírportál az RMDSZ elnökét. Hozzátette: 

A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Kelemen Hunor úgy fogalmazott:

Romániában december 1-jén parlamenti választásokat tartanak, s az elnökválasztások eredménye alapján a magyarellenes, ultranacionalista erők további előretörése várható.  

Calin Georgescu független jelölt, a többi román párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) közel álló egyetemi oktató kapta a legtöbb szavazatot a romániai elnökválasztás első fordulójában – mutatják a leadott voksok 99,9 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

A nagypolitikában ismeretlennek számító, az egykori román fasiszta szervezet, a Vasgárda háborús bűnökért elítélt vezetőit nyilvánosan méltató Georgescu a hét végén leadott voksok 22,93 százalékát összegyűjtve jutott be a második fordulóba.

A választási hatóság (AEP) honlapján közölt hivatalos adatok alapján kedden reggel Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 19,17 százalékot összesítő elnöke 434 szavazattal megelőzte Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt (19,15 százalék), így ő lehet Calin Georgescu ellenfele az elnökválasztás december 8-i második fordulójában.

Az urnazárás után közzétett becslések még az mutatták, hogy a voksok 18 százalékát összesítő Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke lehet a voksok 25 százalékát összegyűjtő Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök ellenfele a második fordulóban, és Calin Georgescut sorolták a harmadik helyre 16 százalékkal.

Calin Georgescu az őt még harmadik helyre soroló exit poll-eredmények közzététele után adott televíziós nyilatkozatában „a román nép bámulatos öntudatra ébredéseként” értékelte a választások eredményét.

„A román nép úgy döntött, hogy nem hajlandó többé térdepelni, nem tűri tovább a megszállást, az elnyomást és a megaláztatást. Erősek vagyunk, bátrak vagyunk, sokan elmentünk szavazni, és még többen leszünk a második fordulóban. Most bebizonyosodott, amit mondtam:  nem politizálunk, történelmet írunk”

– jelentette ki Calin Georgescu.

Az elnökválasztás előtt kizárólag internetes közösségi oldalakon kampányoló Georgescu posztjai egyikében azt állította magáról, hogy ortodox papi családból származik, felmenői között katonák és történészek vannak. Ő maga agronómiát végzett, és talajjavításból doktorált, majd – környezetvédelmi szakemberként – diplomáciai karriert futott be. Az ENSZ-nél is dolgozott, 2021 óta pedig óraadó tanár a Pitesti-i Tudományegyetemen.

Georgescu ellen hivatalból indított bűnvádi eljárást a legfőbb ügyészség 2022-ben, amikor az Antena 3 hírtelevízió műsorában Corneliu Zelea Codreanut, a két világháború közötti fasiszta Vasgárda alapítóját és a háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsallt a román nemzet hősei közé sorolta.

Az AUR 2020-ban a parlamenti választásokat követő kormányalakítási tárgyalások alkalmával Calin Georgescut javasolta miniszterelnöknek. 2022-ben a párt tiszteletbeli elnökének is meg akarták tenni, de ettől elálltak, mivel az AUR akkor nem akart politikai közösséget vállalni egy olyan emberrel, aki háborús bűnökért elítélt, antiszemita történelmi figurákat dicsőit.