Jövőre 9, két év múlva 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér

A következő három évben a minimálbér kilenc, tizenhárom és tizennégy százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre hét százalékkal fog emelkedni, így a várható három-négy százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az államtitkár hozzátette, a reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz. Megjegyezte, annak, hogy a jelenlegi bizonytalan világpiaci helyzetben megszületett a hároméves bérmegállapodás, „nagyon fontos üzenete van” a piac, a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára is.

Czomba Sándor elmondta, az egyezség elején a munkaadók egy átlag tízszázalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan tizenkét százalékos növekedést szerettek volna.

Mindkét pályával megoldható lett volna, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, de a bérdinamika fenntartása és növelése úgy lehetséges, ha a nagyobb számsor él – fejtette ki.

Czomba Sándor közölte, az a cél, hogy 2028-ra „négyszázezer forint körüli” minimálbér legyen Magyarországon,

a második pályával „teljesen racionálisnak tűnik”, hiszen ez az összeg 2027-ről 2028-ra egy mintegy nyolcszázalékos minimálbér-növekedéssel elérhetővé lesz. Megjegyezte, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól.

Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük – mondta az államtitkár.

Czomba Sándor szerint a bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére van szükség. Ezért indít a kormány több kis- és középvállalkozásokat érintő programot, hogy a pályázatokon keresztül megadják a lehetőséget a fejlődésre, növekedésre – tette hozzá.

Az államtitkár a rádióműsorban arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarországon mintegy 211 ezer ember keres minimálbért, és megközelítőleg 330-340 ezer ember garantált bérminimumot.

Összességében a 4,7 millió munkavállalót számláló munkaerőpiacból mintegy egymillió embert érint közvetlenül a minimálbér-emelés – jegyezte meg.

Mint mondta, a bérnövekedésnek az ország költségvetésére is nagy hatása van, ugyanis az állam a vasútnál, a Volánnál és a postánál százezres nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, emellett több ellátási forma is a minimálbérhez van kötve.

A következő években a minimálbér elérheti a 400 ezer forintot, a jelenlegi euró árfolyammal számolva akár át is lépheti az 1000 eurót, így az akörüli minimálbér teljesen reálisnak tűnik – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza pénteken az M1 aktuális csatornán.

Suppan Gergely közölte, ahhoz, hogy ez a felzárkózás meg tudjon valósulni a következő években átlagosan 12 százalékkal kell nőnie a minimálbérnek.

Jelezte ugyanakkor, az emelés mértéke évenként eltérő lehet, a gazdasági teljesítménytől függően.

Rámutatott, hogy a minimálbérek alakulásáról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkaadók és a munkavállalók képviselői tárgyalnak. A felek megállapodtak abban, hogy 3 éves bérmegállapodásra törekednek, hiszen ez kiszámíthatóságot jelent a gazdaságban – emlékeztetett.

Hozzátette, hogy a régióban is elég erős bérfelzárkózási folyamat zajlik, ezért Magyarország „nem fog nagyon kilógni a sorból”, így nem kell tartani attól, hogy az emelkedő bérek meglódítják az inflációt vagy jelentősen gyengülne a forint. Megjegyezte, Covid előtt is jelentős volt a béremelkedési ütem, mégsem adott nagy lökést az inflációnak, az a jegybank toleranciasávján belül maradt. Az inflációt 3 százalék körül kell tartani, „nem gondolkodunk magasabb inflációban” – tette hozzá.

A munkaadóknak elegendő mozgásteret ad majd a következő években a termelékenység növekedése, amelyet a kormány 21 pontos gazdasági akcióterve, benne a kkv-kat erősítő Demján Sándor Program is megalapoz – fejtette ki Suppan Gergely.

A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, amelynek alapja a gazdasági semlegesség. A rezsivédelmi alapot megszüntetik, de a rezsicsökkentett árak maradnak. A rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A tárcavezető a 2025-ös költségvetésről szólva kifejtette, az három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programra.

Mint mondta, a költségvetés egy olyan növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.

Közölte, hogy 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.

Varga Mihály elmondta, a legnagyobb újdonság a költségvetésen keresztüli tőkejuttatás lesz, amely azt jelenti, hogy tőkét adnak a kis- és középvállalkozásoknak, hogy tudjanak hitelt felvenni, új piacra menni, beruházni és növekedni. „2025 a kisvállalkozások megerősítésének az éve lesz” – fogalmazott.

A lakhatásról szólva kifejtette, mivel a magyar családok vagyona leginkább az ingatlanokban fekszik, lesznek olyan otthonfelújítási programok, amelyek az ingatlan értékét növelhetik.

Itt külön gondolnak a fiatalokra: 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt adnak azoknak a munkáltatóknak, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. Emellett egy elérhető piaci lakáshitelkamatot kívánnak biztosítani a fiatalok számára, és dolgoznak egy kollégiumépítési programon is.

A pénzügyminiszter aláhúzta, a 13. havi nyugdíj bekerül a költségvetésről szóló törvény szövegébe, amire így

„2025-ben is és a következő években is számíthatnak majd a nyugdíjasok”.

A gyermekek után járó adókedvezmény összegének két lépésben történő duplázása mellett azért döntött a kormány, mert szeretnék, ha a 2010 után elindított támogatási forma tartaná az értékét – mondta Varga Mihály. Megjegyezte, a támogatásoknak több formája van, köztük az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak szja-mentességének a biztosítása vagy a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyi jövedelemadó mentessége.

Ezeknek az együttes összege a számítások szerint mintegy 440 milliárd forintot hagy a családoknál 2025-ben – jelentette ki a miniszter.

Varga Mihály szólt arról, hogy az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány után 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos hiányt szeretnének elérni és megvalósítani úgy, hogy a beruházásokat is támogassák.

Kifejtette, 770 milliárd forint értékben szeretnék jövőre a már elkezdett beruházásokat támogatni, befejezni. Példaként említette a diósgyőri vár komplex fejlesztését; a záhonyi körzetben megvalósuló vágányfelújításokat vagy a Szeged–Röszke vasútvonal felújítását.

Emellett 480 milliárd forint értékben új beruházásokat indítanak, mint például az Óbudai Egyetem új campusának a kialakítását, a mohácsi nemzeti emlékhely létrehozását, vagy a karcagi települési szennyvíztisztító telep fejlesztését – tette hozzá.

Az inflációs célokról szólva közölte, 2025-ben 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számolnak. Reményeik szerint az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai, „ez pedig óhatatlanul elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön, a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen” – mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az infláció és az árfolyampolitika legfontosabb alakítója a Magyar Nemzeti Bank.