Jemeni zsoldosok érkezhetnek a koreaiak mellé Ukrajnában

A jemeni húszik is Oroszország oldalán harcolhatnak majd Ukrajnában. Diplomáciai források szerint a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének.

A jemeni húszikhoz köthető zsoldoscsoportok is megjelenhetnek Oroszország oldalán az ukrajnai fronton – írja a Financial Times. A lap szerint magas fizetést és orosz állampolgárságot ígérnek az orosz hadsereghez csatlakozó, Irán által is támogatott síita milicistáknak.

A 2023. október 7-én, a Hamász támadásával kezdődött izraeli háború eszkalációjának folyományaképpen a Teheránnal szoros kapcsolatokat ápoló jemeni felkelők kiterjedt rakétahadjáratot indítottak a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében, súlyos mértékben megzavarva ezzel a globális ellátási láncokat.

Amerikai diplomaták az FT szerint úgy nyilatkoztak, a húszik esetleges megjelenése egyértelmű jele lehet Oroszország közel-keleti befolyásszerzésének, mivel ukrajnai háború előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy jemeni zsoldosok harcolhassanak majd Ukrajnában. Továbbá, egy lehetséges jemeni részvétel Ukrajnában azt is mutathatja, hogy Oroszország a kollektív Nyugattal való konfrontációjában egyre közelebb kerül Iránhoz és a vele szövetséges közel-keleti paramilitáris csoportokhoz.

Mint ismert korábban észak-koreai katonák érkezéséről is beszámoltak, akiket az oroszok oldalán vethnek be, főleg a kurszki fronton.

Már több alkalommal harcoltak egymás ellen közvetlenül ukrán és észak-koreai katonák az orosz-ukrán háborúban. A Mandiner a Financial Times ukrán hírszerzéstől származó értesüléseire hivatkozva arról ír, hogy a harcokra a kurszki területen került sor, azaz Oroszország földjén. Az ütközetről Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője számolt be.

 Megítélésük szerint a Phenjan döntése nyomán Oroszország segítésére küldött légiósok most látott katonái a tapasztalatlan, alacsony rangú harcosok közül kerültek ki.

Az észak-korai katonák közvetlen részvételéről az orosz-ukrán háborúban a közelmúltban ellentmondásos információk láttak napvilágot, az elmúlt napokban azokban bizonyossá vált, hogy közvetlen harctéri műveletekre is bevonják őket. Lloyd J. Austin amerikai védelmi miniszter néhány nappal ezelőtt azt mondta, információkkal bírnak arról, hogy az orosz erők az észak-koreai katonákat tüzérségi műveletekre, személyzet nélküli harctéri járművekkel végrehajtott akciókra, valamint lövészárokharcra is kiképezték. Austin azt is mondta, a Kreml felszereléssel és orosz egyenruhával is ellátja az észak-koreai katonákat. Az amerikaiak szerint az észak-koreai katonák harctéri bevonását az is szükségessé teszi, hogy az orosz emberveszteség igen magas, a Pentagon szerint meghaladja az 500 ezer főt a háború kitörése óta.

Miként az Origo megírta, hírszerzési információk szerint legalább 10 ezer észak-koreai katonát küldenek a frontra. Rajtuk kívül mintegy négyezer észak-koreai munkás tartózkodik Oroszországban, átlagbérük körülbelül 800 dollár, vagyis 300 ezer forint havonta.

– jegyzi meg a The Korea Herald, arra utalva, hogy Moszkva élelmiszerrel fizethet Phenjannak a katonai segítségnyújtásért. Úgy gondolják, hogy Moszkva évente 600-700 ezer tonna rizst tud küldeni Észak-Koreának, míg ezt megelőzően 50-100 ezer tonnát kapott. 

A Guardian megjegyzi, hogy Észak-Koreának az 1950-es évek óta nincs közvetlen háborús tapasztalata, az az évtized volt ugyanis az utolsó, amikor a három éven át tartó, északi és déli országrész közötti konfliktusban közvetlenül részt vettek háborús filmként. Észak- és Dél-Korea között azóta is csak tűzszüneti megállapodás van érvényben, békekötés nem történt. Ugyanakkor észak-koreai harci pilóták részt vettek a vietnámi háborúban, valamint az ország katonai tanácsadókkal segítette Egyiptomot 1973-ban a Jom kippuri háborúban.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport és három szövetséges ország külügyminiszterei fejezték ki mélységes aggodalmukat az észak-koreai csapatok oroszországi telepítése miatt, és közölték, hogy hamarosan közös választ adnak a kialakult a helyzetre.

Az országcsoport elnöki tisztét jelenleg ellátó Olaszország külügyminisztériumának honlapján olvasható nyilatkozatot a G7-tagok – az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió – mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.

A miniszterek kijelentették, hogy a leghatározottabban elítélik az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését, beleértve azt is, hogy Oroszország „jogellenesen szerez be” észak-koreai ballisztikus rakétákat. A miniszterek felszólították a KNDK-t, hogy ne nyújtson segítséget Oroszországnak támadóháborújához.

Emellett „mélyen aggasztja” az aláíró országokat az is, hogy az orosz-észak-koreai együttműködésen keresztül Phenjan birtokába kerülhetnek nukleárisfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-technológiák. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, és kijelentették, hogy más nemzetközi partnerekkel együttműködve „összehangolt választ dolgoznak ki erre az új fejleményre”.

Az ukrán katonai hírszerzés adatai szerint jelenleg csaknem 580 ezer orosz katona vesz részt az Ukrajna elleni szárazföldi harci cselekményekben, beleértve az oroszországi Kurszk megyét is – közölte Vadim Szkibickij vezérőrnagy, a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének helyettes vezetője pénteken az Interfax-Ukrajina hírügynökséggel.

Hozzátette: az orosz gárda csapatainak csaknem 35 ezer fős harccsoportját telepítették Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire.

A katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményt adott ki pénteken, amelyben kifejtik, hogy információk szerint Oroszország előző nap valószínűleg Kedr (Cédrus) típusú rakétarendszerrel lőtt ki ballisztikus rakétát Dnyipro városára az asztraháni régióból, és a rakéta repülési ideje 15 perc volt a becsapódásig. A rakéta hat robbanófejjel volt felszerelve, mindegyikben hat kazettáslőszer volt. A Kedr rakétarendszer tesztelésére az oroszországi asztraháni régióbeli Kapusztyin Jar-i lőtéren került sor 2023 októberében és 2024 júniusában.

Az ukrán légierő csütörtökön azt közölte, hogy a Dnyipro elleni rakétatámadás során Oroszország – első ízben – interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy az egyik legújabb fejlesztésű, Oresnyik elnevezésű közepes hatótávolságú rakétával támadták meg a kelet-ukrajnai várost. Az amerikai védelmi minisztérium később hivatalosan megerősítette, hogy Oroszország csütörtök reggel csapást mért Dnyipróra egy ballisztikus rakétával, amelyet a nukleáris robbanófejek szállítására készült RSZ-26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakétát alapul véve fejlesztettek ki – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke egy panelbeszélgetésen arra mutatott rá, hogy a Kedr egy kísérleti jellegű rakétarendszer, amelyből eddig legfeljebb egy-két darab készült, azaz a sorozatgyártása még nem indult be. Szavai szerint az Oresnyik a kutatómunka során adott kódneve a rakétának. „Maga a rakétarendszer neve Kedr. Ez egy kísérleti rendszer, egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely nukleáris töltethordozó” – magyarázta. Hozzátette: az, hogy nem nukleáris töltettel vetették be, egyrészt azt mutatja, hogy figyelmeztetésnek szánták, másrészt pedig azt, hogy „nem őrültek meg teljesen”.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken a szokásos módon, a biztonsági szabályok betartásával működik – jelentette ki Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az ukrán parlament elnapolta pénteki ülését, miután olyan figyelmeztetést kapott, hogy fokozottan fennáll a veszélye a kijevi kormánynegyed elleni orosz csapásnak.

Andrij Bileckij, a 3. ukrán rohamdandár parancsnoka az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban rámutatott arra, hogy Észak-Korea hadiipari komplexuma, amelynek képességeit Oroszország felhasználja az Ukrajna elleni háborúban, nagyobb veszélyt jelent, mint az észak-koreai katonák, akiket Oroszország bevet a harcokban. Szerinte még 50 ezer észak-koreai katona bevetése sem változtat gyökeresen a harctéri helyzeten. Súlyos problémának nevezte viszont azt, hogy Phenjan nagyjából annyi tüzérségi lőszert szállított Oroszországnak, mint amennyit Ukrajna összesen a NATO-országoktól kapott csaknem három év alatt.

A Donyeck megyei ügyészi hivatal közölte, hogy eljárást indított öt fogságba esett ukrán katona megölésének ügyében. „Hírszerzési információk szerint október 2-án az orosz erők katonái megrohamozták az ukrán csapatok állásait Vuhledar város közelében. Az offenzíva során a megszállók öt fegyvertelen ukrán védőt fogtak el. Egyiküket megölték egy erdősávban, négyet pedig kivittek az útra, ahol őket is agyonlőtték” – írta közleményében az ügyészség.

Tarasz Szemkiv, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője egy pénteki tévéműsorban elmondta, hogy hónapról hónapra egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az oroszok. Szavai szerint októberben és novemberben 13 eljárást indítottak 54 ukrán hadifogoly megölése miatt, s ez az összes idén indított eljárás egyharmada. Kifejtette, hogy jelenleg 53 büntetőeljárásban vezeti a nyomozást az ügyészség 177 ukrán hadifogoly kivégzése miatt. A csaknem három éve tartó háború alatt a legtöbb ilyen háborús bűntettet idén jegyezték fel: 109 embert végeztek ki az oroszok, ami miatt 37 eljárás indult.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy kora reggel az orosz erők Sahíd drónokkal mértek csapást a megyeszékhely egyik lakóövezetére, aminek következtében az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét, és 12-en megsérültek.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 190 összecsapásra került sor a frontvonalakon, a védők 79 orosz támadást vertek vissza Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurakhove térségében, valamint harminc ellenséges támadást a kurszki régióban.