Izrael szerint ekkor lesz tűzszünet Libanonban

Nem lesz tűzszünet Libanonban, amíg Izrael el nem éri háborús céljait – közölte az X-en kedden Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter.

„A hadsereg és a biztonsági szervek Hezbollah elleni figyelmeztető és erőteljes tevékenysége, valamint Haszan Naszrallah főtitkár megölése a győzelmet jelzi, és folytatni kell az offenzívát és a katonai tevékenységet a Hezbollah képességeinek csökkentése, valamint a győzelem gyümölcsének elérése érdekében” – tudatta Kac.

„Libanonban nem lesz tűzszünet és nem lesz fegyvernyugvás”

– tette hozzá.

„Továbbra is teljes erővel támadjuk a Hezbollahot, Izrael nem fog beleegyezni semmilyen rendezésbe mindaddig, amíg a háborús célokat el nem érjük, ami biztosítja Izrael jogát a terrorizmus letörésére és megelőzésére, a Hezbollah leszerelését és visszavonulását a Litáni folyón túlra, és az észak-izraeliek biztonságos visszatérését otthonaikba”- hangsúlyozta Kac.

A Gázai övezetben is tovább folynak a harcok. Kedd reggel bejelentették, hogy páncéltörő rakétával megöltek négy 21 éves izraeli katonát az övezet északi részén, Dzsabálijában.

A háború kezdete óta 787 elesett izraeli katona nevét hozta nyilvánosságra a hadsereg, közülük 373-an a Gázai övezetben folytatott szárazföldi hadműveletben vesztették életüket. A sebesült katonák száma 5325, közülük 779-en súlyosan sebesültek meg.

A Hezbollah libanoni síita milícia egyik szóvivője azt közölte hétfőn, hogy nem kaptak semmiféle hivatalos ajánlatot a tűzszünetre, miközben az izraeli külügyminiszter azt állította, hogy sikerült előrelépéseket elérni az erről folytatott tárgyalásokon, az izraeli sajtó pedig már arról írt, hogy a kormány jóváhagyott egy tűzszüneti javaslatot.

Mohammad Afif Hezbollah-szóvivő újságírók előtt Bejrútban azt mondta, Donald Trump amerikai választási győzelme óta

„történt kapcsolatfelvétel Washington, Moszkva, Teherán és más fővárosok között”, de egyelőre „semmi hivatalos ajánlat nem érkezett sem a Hezbollah, sem a libanoni állam felé”.

Továbbra is a „tapogatózás” fázisában vannak, és egyelőre még csak ötleteket cserélnek és tárgyalnak a felek – tette hozzá.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter úgy nyilatkozott hétfőn: történt előrelépés, de a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogyan lehet majd a gyakorlatban megvalósítani mindazt, amiben a tárgyalásokon elméletben megegyeznek.

A Jiszrael Hajom című újság vasárnap arról írt, hogy jelentős haladást értek el a tűzszünetről folytatott diplomáciai egyeztetéseken, a Jediót Ahronót című lap pedig hétfőn már úgy értesült, hogy Izrael és Libanon konkrét tűzszüneti tervezetről egyeztet Amos Hochstein, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja közvetítésével.

A Hezbollah szóvivője sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az izraeli hadsereg továbbra sem tart egyetlen falut sem megszállás alatt Dél-Libanonban.

„Negyvenöt nap véres harc után az izraeli ellenség továbbra is képtelen egyetlen települést is elfoglalni” Libanon déli részén

– mondta Mohammad Afif. Azt állította, hogy a Hezbollah harcosai Hiam városban vissza tudták szorítani az izraeli katonákat mintegy hat kilométerre a határól, és az izraeli hadsereg betörési próbálkozásai Bint Dzsebilnél is sikertelenek voltak.

Az izraeli hadsereg szeptember 30. óta folytat szárazföldi offenzívát Libanon déli térségében, és rendszeresen mér csapásokat a határ menti falvak épületeire, de nem vonja megszállás alá azokat a településeket. A Hezbollah azzal vádolta meg Izraelt, hogy „senkiföldjét” próbál kialakítani a határ közelében.

Mohammad Afif cáfolta, hogy a Hezbollah rakétakészletei csökkentek volna az izraeli támadások következtében, és hangoztatta, hogy a milícia készen áll „egy elhúzódó háborúra”.

Izraeli légicsapás érte hétfőn az észak-libanoni Ajn Jakúb települést, legkevesebb 14-en meghaltak, további 15 ember pedig megsebesült – közölte a település polgármestere.

Ez volt eddig a legészakibb pont, amelyet Izrael támadott Libanon területén, amióta az ellenségeskedés kiújult a Hezbollah síita milíciával tavaly októberében. A település mintegy 150 kilométerre van az izraeli határtól.

Madzsed Drbes polgármester szerint az épületben harmincan laktak, köztük szíriai menekültek. Mint mondta, többen a romok alatt rekedtek.

A libanoni egészségügyi tárca a nap folyamán arról számolt be, hogy a Szidón körzetében található asz-Szakszakia településen izraeli bombázásban legalább heten vesztették életüket és további heten megsebesültek.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Donald Trumppal, az amerikai elnökválasztás győztesével beszélt telefonon az iráni fenyegetésről – jelentette a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal.

A hivatal közleménye szerint Netanjahu az elsők között hívta fel a republikánus párt győztes jelöltjét. Az izraeli miniszterelnök „meleg és szívélyes jellegű beszélgetésükön gratulált Trumpnak a választási győzelméhez, és megállapodtak abban, hogy együtt fognak dolgozni Izrael biztonságáért, és megvitatták az Izrael elleni iráni fenyegetés ügyét is” – hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal.

Benjámin Netanjahu a heti kormányülésen vasárnap az mondta, hogy az elmúlt napokban háromszor beszélt Donald Trumppal, a jövendő és volt amerikai elnökkel. „Egyformán látjuk az iráni fenyegetést annak minden összetettségével és veszélyével. Az Izrael előtt álló nagy lehetőségeket is látjuk a béke és annak kiterjesztése ügyében, és más területeken” – jelentette ki az izraeli kormányfő.

Ron Dermer, a stratégiai ügyek minisztere ezen a héten az Egyesült Államokba látogat, ahol várhatóan találkozik Donald Trumppal és vezető tanácsadóival. Ez lesz az első találkozó izraeli vezetők és a januárba hivatalba lépő új amerikai kormány emberei között.

Dermer várhatóan megvitatja Trumppal és tanácsadóival a gázai és libanoni háború kérdését, az Izrael és Irán közötti feszültség ügyét, és az Ábrahám-egyezmények kiterjesztésének lehetőségét, valamint az Izrael és az arab világ más országai közötti normalizáció folyamatait.

Vasárnap a katonai rádióban arról számoltak be, hogy Ron Dermer a közelmúltban Moszkvában járt, ahol elsősorban a háború utáni rendezés kérdéseiről, főként az északi, libanoni front ügyeiről, az esetleges tűzszünet követelményeiről folytatott eszmecserét.

A katari külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy megrekedtek a gázai tűzszünetet és a túszok elengedését célzó, Izrael és a Hamász közötti közvetítéssel kapcsolatos erőfeszítései.

Katar erőfeszítései a megállapodás nyélbeütése érdekében akkor folytatódnak, ha „a felek komoly készséget mutatnak a kegyetlen háború befejezésére” – tette hozzá az arab ország külügyminisztériuma.

Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal közösen folytatott közvetítést a két háborúzó féllel az egyetlen, 2023 novemberében létrejött fegyverszünet óta, amely egy hétig tartott, és lehetővé tette több, Gázában fogva tartott túsz kiszabadulását Izrael által bebörtönzött palesztinok elengedése fejében.

Az iszlamista palesztin szervezet és Izrael egymás vádolja minden megállapodás megakadályozásával, mindkét fél elutasítja a másik tűzszüneti feltételeit a 2023. október 7-én a Hamász Izrael elleni támadása nyomán indult háborúban.

Két különálló izraeli csapás legalább 13 emberrel, köztük nőkkel és gyerekekkel végzett szombaton Gázában – közölték palesztin egészségügyi tisztviselők, miközben Izrael bejelentette, hogy hetek óta először szállít segélyt a háború sújtotta Gáza északi részére.

Az egyik csapás Gáza város keleti részén, Tufah városrészben egy menedékházzá alakított iskolát ért, és legalább hat ember meghalt – állítja a gázai egészségügyi minisztérium.

A tárca közlése szerint két helyi újságíró, egy terhes nő és egy gyermek volt a halottak között.

Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy a csapás célpontja egy, a palesztin Iszlám Dzsihád csoporthoz tartozó fegyveres volt, bizonyítékot vagy további részleteket nem közöltek.

További hét ember meghalt, amikor egy izraeli csapás egy sátrat ért a déli Hán Júnisz városban, ahol lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek húzták meg magukat – közölte a Nasszer kórház. A halottak között két nő és egy gyermek volt.

Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT szombaton közölte, hogy 11 segélyszállító teherautó élelmiszerrel, vízzel és orvosi felszereléssel csütörtökön elérte az enklávé északi részét, köztük a dzsabalíjai városi menekülttábort. Ez az első alkalom, hogy segélyek elérték az enklávé északi részét azóta, hogy Izrael a múlt hónapban újabb katonai hadjáratot indított.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának szóvivője szerint azonban nem minden segély jutott el a megbeszélt átadási pontokra. Dzsabalíjában izraeli katonák megállították az egyik konvojt, amely a közeli Bét Lahija település felé tartott, és elrendelték a szállítmányok kirakodását – mondta Alija Zaki.

Korábban, október 13-án az Egyesült Államok 30 napos határidőt tűzött ki Izraelnek arra, hogy segélyeket küldjön a térségbe. Ez alatt az időszak alatt Izraelnek javítania kell a gázai humanitárius helyzeten, különben az amerikai katonai segélyek korlátozását kockáztatja. Szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Gáza északi részén élőket közvetlen éhínségveszély fenyegeti.

Izrael új offenzívája Dzsabalíjára összpontosít, egy sűrűn lakott menekülttáborra, ahol Izrael szerint a Hamász szélsőséges iszlamista mozgalom újraszerveződött. Az új hadjárat által érintett más területek közé tartozik Bét Lahija és Bét Hanún, amelyek Gázavárostól északra fekszenek. Az ENSZ becslései szerint több tízezer ember maradt a területen elláttatlanul.