Itt a román elnökválasztás első fordulójának eredménye

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint.

A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avantgarde-CIRA exit pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg.

Harmadik helyen – általános meglepetésre – Calin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt.

Georgescu fenntartható fejlődési szakember, egyetemi tanár, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egykori különmegbízottjának neve korábbi román kormányválságok idején is előkerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként. A közéletben szinte ismeretlen független jelölt, aki korábban az egykori román fasiszta szervezet vezetőit „hősöknek” nevező nyilatkozataival keltett megbotránkozást, főleg a közösségi hálózatokon, elsősorban a TikTokon folytatta elnökválasztási kampányát.

George Simion AUR-elnököt – akiről a közvélemény-kutatások többsége az utolsó pillanatig azt valószínűsítette, hogy ő lesz Marcel Ciolacu ellenfele a második fordulóban – 14-15 százalékos eredménnyel mérték a negyedik helyen, egy százalékpontnyi előnnyel Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke előtt, aki az ötödik helyre szorult.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfőjelöltje az Avantgarde-CIRA szerint az országban leadott voksok 4, a CURS szerint a szavazatok 4,6 százalékát kaphatta.

Az urnazáráskor közzétett romániai becslések megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, holott a voksok több mint 8 százaléka külföldről érkezik. Az idei elnökválasztás első fordulójában több mint 800 ezer szavazatot adtak le külföldön, és 8 millió 643 ezret belföldön.

Az elnökválasztás első fordulójában a belföldi szavazókörök bezárásáig – helyi idő szerint 21 óráig – a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 49,7 százaléka adta le voksát.

A romániai elnökválasztás második fordulóját december 8-án rendezik. A közbeeső hétvégén, december elsején parlamenti választásokat tartanak.

Az országos átlagnál alacsonyabb arányban járultak urnákhoz a reggeli órákban vasárnap a magyarlakta megyék választópolgárai a romániai elnökválasztás első fordulójában.

Vasárnap délig a hazai választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 14,8 százaléka adta le voksát. Az átlagnál nagyobb volt a részvétel az ország déli részén, míg az ország északi térségeiben és a Székelyföldön elmaradt az átlagtól.

A legkevesebben Máramaros megyében szavaztak, ott a részvétel alig haladta meg a 10,7 százalékot. Szatmár megye volt hátulról a második 10,8 százalékos, Beszterce-Naszód megye pedig hátulról a harmadik 11,1 százalékos részvétellel a reggeli órákban.

A magyar többségű Kovászna megyében a jogosultak 12,4, míg Hargita megyében 12,7 százalékuk adta le voksát vasárnap 12 óráig.

Országos szinten három Duna-menti megyében volt a legmagasabb részvétel: Olt megyében 19,9, Teleorman megyében 18,9 és Mehedinti megyében 18,7 százalékos.

A szavazási kedv alacsonyabb idén, mint a legutóbbi, öt évvel ezelőtt rendezett elnökválasztáson, amikor az első fordulóban déli 12 óráig a jogosultak több mint 15,8 százaléka adta le voksát. A magyarlakta térségekben a 2014-es és a 2019-es elnökválasztáson is az országos átlagnál jóval kisebb volt a részvétel.

A külképviseleteken már péntek óta lehet voksolni, és vasárnap reggelig több mint 230 ezer szavazatot adtak le a külföldön élő román állampolgárok. Ez is elmarad az öt évvel ezelőtti 300 ezres külföldi részvételtől.

Az elnöki tisztségre pályázó jelöltek többsége már reggel leadta szavazatát, ezzel is arra figyelmeztetve polgártársait, hogy éljenek választójogukkal, mert most van alkalmuk beleszólni az ország jövőjébe.

A választás első fordulójának megnyerésére legesélyesebbnek tartott Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő azt mondta, hogy egy gazdaságilag erős, hangját a világban is hallató Romániára szavazott.

A második fordulóba kerülésért versengő jelöltek közül Nicolae Ciuca liberális házelnök „a jólétre, biztonságra és demokráciára” adta voksát, Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) államfőjelöltje pedig azt mondta: „olyan országra szavazott, amely mindenkié, nemcsak egyeseké”.

George Simion, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje már korábban szavazott egy külföldi szavazókörben.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje a székelyföldi Csíkkarcfalván adta le voksát.

Azt mondta: a lelkiismeretével és politikai meggyőződésével összhangban a „józan észre” szavazott, és arra kérte választóit, is, hogy ne „spekuláljanak”, kövessék példáját és menjenek el szavazni, mert az első fordulóban dől el, „merre fordul az ország szekere”.

Az országot tíz éve vezető Klaus Johannis államfő, aki nem indulhat újabb mandátumért, egy bukaresti szavazókörben adta le voksát, de a többi politikustól eltérően nem nyilatkozott.

Az elnökválasztáson a román állampolgárok nemcsak a lakcímük szerinti választókörben, hanem az ország bármelyik településén leadhatják voksukat. A szavazás helyi idő szerint 21 (magyar idő szerint 20) órakor ért véget.

A józan észre szavaztam – mondta vasárnap az M1-en Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje, aki szülőfalujában, Csíkkarcfalván adta le voksát, és mindenkit arra kért, éljen szavazati jogával a romániai elnökválasztáson.

Kelemen Hunor hozzátette, számára „nagyon egyszerű” volt szavazata leadása, az semmiféle problémát nem okozott, és teljes összhangban volt a politikai és morális meggyőződésével.

Elmondta, arra számít, hogy az ettől az évtől kezdődő időszak nehéz lesz, de jobb, a polgárok érdekeit sokkal inkább középpontba helyező kormányzat és elnök lesz, és a legfontosabb problémákra fokozatosan megadják a jó válaszokat.

A hírműsorban Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei képviselőlistájának vezetője azt mondta,

tétje van a vasárnapi romániai elnökválasztás első fordulójának, hiszen az a jövő heti parlamenti választás „előszobája”.

Kiemelte, „nekünk minden egyes választáson, amikor közösségünk erejét tudjuk megmutatni, ott kell lenni, hogy megmondjuk: számítani kell ránk, nem lehet minket megkerülni”. „Mi vagyunk az erdélyi magyarok hangja, amit hallatni kell, a következő választáson pedig az ereje, amit fel tudunk mutatni” – fogalmazott Csép Éva Andrea.

Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje az M1-en kijelentette, „fontos számunkra, hogy ott legyünk az urnáknál, hisz annyi erőnk van, ahány szavazatot le tudunk adni magyar emberként Romániában”. „A mi közösségünk erejét mindig a leadott szavazatok fogják megmutatni” – hangsúlyozta.

Hozzátette,

jó eredményt várnak az elnökválasztáson, meggyőződése szerint becsületes jelöltjük a józan észt képviselő programjával román embereket is meg tudott győzni, akiktől rengeteg szavazatra számíthat.

Tánczos Barna azt mondta, számára elfogadhatatlan lenne ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar jelölt több román szavazatot kapjon, mint a rá leadott magyar szavazatok száma, ezért minden magyart a szavazáson való részvételre buzdított.