tóth gabi
Együttműködési terv készül.
Donald Trump egy közösségi médiával kapcsolatos illusztráción. Fotó: NurPhoto via AFP Forrás: AFP
Az emberek többsége az online platformokról tájékozódik, ott tartja a kapcsolatot a külvilággal. Magyarországon is szinte mindenkinek van közösségimédia-felülete, és ez a legfontosabb hírforrás. Ennek köszönhetően a politika is felköltözött a közösségi platformokra, a választások lényegében ott dőlnek el.
Aki ügyesebb a közösségi felületein, az nagyobb eséllyel nyeri meg a választást.
– emelte ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: hatalmas szerepe van annak, hogy cenzúrázzák-e vagy sem az online platformokat.
Az utóbbi években Magyarországon és az Egyesült Államokban is annak lehettünk szemtanúi, hogy a jobboldali hangokat igyekeznek elnyomni.
Korlátozzák vagy tiltják a jobboldali tartalomgyártókat, míg a baloldali hangokat felerősítik.
Emlékezetes: maga Donald Trump ki volt tiltva a legnagyobb felületekről, amelynek következtében létrehozott egy saját felületet.
Majd az online platformok tulajdonosai belátták, hogy ez számukra is előnytelen, hiszen a jobboldali szavazókra is szükségük van, így visszaengedték a régi-új elnököt a Facebookra és a Twitterre is.
Mára pedig az egyik legnagyobb támogatójává vált Elon Musk, ami szintén jobb lehetőségeket kínál a jobboldal számára
– emelte ki az elemző.
A megválasztott elnök terveivel összefüggésben elmondta, Donald Trump azt akarja elérni, hogy a szólásszabadság teljes legyen az online felületeken, tehát ne lehessen cenzúrázni a jobboldali tartalmakat sem, az algoritmusok ne preferálják jobban a balliberális tartalmakat. Ez nagyobb szabadságot eredményezhet az egész világon, hiszen így mindenki sokkal szabadabban tudja majd elmondani a véleményét, és nem lesznek olyan aránytalanságok, mint jelenleg.
Természetesen a globalista politikai erők majd a gyűlöletbeszédre hivatkozva meg akarják ezt akadályozni, de Elon Musk támogatásával sikerülhet Donald Trump terve.
– hívta fel a figyelmet az X – korábban Twitter – tulajdonosának és az USA elnökének közeli kapcsolatára.
Donald Trump egy közösségi médiafelület illusztrált fotóján. Fotó: NurPhoto via AFP Forrás: AFP
Lovas Miklós szerint az elnök lehetőségei szűkösek, hiszen a közösségi felületek cégek magántulajdonban vannak. Ennek ellenére a mindenkori kormányzat és a médiacégek együttműködésén képes lehet lazítani, esetenként fel is számolhatja azokat Trump. A megválasztott elnök ezzel kapcsolatban elmondta:
Beiktatásom után néhány órával aláírok egy rendeletet, amely megtiltja, hogy bármely szövetségi minisztérium vagy ügynökség összejátsszon bármilyen szervezettel, vállalkozással vagy személlyel, hogy cenzúrázza, korlátozza, kategorizálja vagy akadályozza az amerikai állampolgárok szólásszabadságát.
Azzal kapcsolatban hogy a szólásszabadság korábban mennyire sérült, a szakértő kifejtette, hogy a média és a politikai elit között mindig is jelen volt egyfajta összefonódás. A demokrata párti médiatúlsúly azonban szintet lépett az Obama-kormányzat alatt, majd Biden elnöksége idején stabilizálódott. Az akadémiai intézményrendszer Obama idején megkezdett elfoglalása az elmúlt négy évben kiteljesedett – hangsúlyozta a kutató.
Elterjedtté váltak a progresszív ideológia terjesztésének fő eszközeként alkalmazott DEI (Diversity, Equity & Inclusion, Sokszínűség, egyenlőség és befogadás) képzések
– hívta fel rá a figyelmet Lovas Miklós, majd hozzátette:
A közösségimédia-platformok közül a Facebook volt az, amelyik leginkább balra tolódott az elmúlt években. Az FB AI alapú cenzúrát alkalmaz, ezáltal minősíti a felkerülő tartalmakat, sokat pedig önkényesen »álhírként« címkéz. Egyebek között ennek a gyakorlatnak üzent hadat Trump.
A szakértő felidézte azt is, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök szerint a nagy platformokra beszivárogtak a korábbi mélyállami és hírszerzési tisztviselők. Úgy véli ezért, hogy 7 éves türelmi időt kell bevezetni, mielőtt az FBI, a CIA, az NSA, a DNI, a DHS vagy a Védelmi Minisztérium bármely alkalmazottja munkát vállalhat egy olyan vállalatnál, amely nagy mennyiségű amerikai felhasználói adatot birtokol.
A leendő elnök ezen kívül kilátásba helyezte, hogy azon egyetemek, amelyek együttműködtek a cenzúrakartell működtetésében, el fogják veszíteni a szövetségi támogatásukat.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke az eredményvárón Floridában Fotó: Anadolu via AFP
Ha nincs szólásszabadság, akkor nincs szabad ország. Ez ilyen egyszerű. Ha hagyjuk, hogy ez a legalapvetőbb jog elpusztuljon, akkor a többi jogunk és szabadságjogunk is megdől. Mint a dominó, úgy dőlnek le egymás után
– fogalmazott Donald Trump egy videóüzenetben, amely futótűzként terjed az interneten. A megválasztott amerikai elnök ezért bejelentette, hogy szétzúzza a baloldali cenzúra rendszerét, és visszaszerzi a szólásszabadság jogát minden amerikai számára. Szerinte nagyon fontos, hogy visszaszerzésről beszél, hiszen a szólásszabadságot elvették az emberektől.
Az elmúlt hetekben bombasztikus jelentések igazolták, hogy a mélyállam bürokratáinak, a Szilícium-völgy zsarnokainak, baloldali aktivistáknak és a romlott vállalati hírmédiának egy baljós csoportja összeesküdött az amerikai nép manipulálására és elhallgattatására. Együttműködtek, hogy elhallgattassák a létfontosságú információkat a választásoktól kezdve a közegészségügyig
– emelte ki Donald Trump.
Első lépésként beiktatása után néhány órával aláír egy rendeletet, amely megtiltja, hogy bármely szövetségi minisztérium vagy ügynökség összejátsszon bármilyen szervezettel, vállalkozással vagy személlyel az amerikai polgárok cenzúrázása, korlátozása, kategorizálása vagy akadályozása érdekében. A rendelkezés megtiltja majd azt is, hogy szövetségi pénzeket használjanak arra, hogy az emberek szavait félretájékoztatásnak vagy dezinformációnak minősítsék.
Azonosítok és kirúgok minden olyan szövetségi bürokratát, aki közvetlenül vagy közvetve részt vett a belföldi cenzúrában, legyen szó a Belbiztonsági Minisztériumról, az Egészségügyi Minisztériumról, az Emberi Szolgálatok Minisztériumáról, az FBI-ról, mindegy, hogy ki az illető
– szögezte le az Egyesült Államok következő elnöke.
Második lépésként az elnök utasítani fogja az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vizsgálja ki az új online cenzúra rendszerében részt vevő valamennyi felet, hogy agresszívan üldözze az összes azonosított bűncselekményt. Ezek közé tartozik a szövetségi polgárjogi törvények, a kampányfinanszírozási törvények, a szövetségi választási törvények, az értékpapír- és trösztellenes törvények, a Hatch-törvény, valamint számos más lehetséges büntetőjogi, polgári jogi, szabályozási és alkotmányos bűncselekmény lehetséges megsértése.
Ezen erőfeszítések segítése érdekében arra kérem a képviselőházi republikánusokat, hogy haladéktalanul küldjenek felszólító leveleket a Biden-kormányzatnak, a Biden-kampánynak és minden szilícium-völgyi technológiai óriásnak, felszólítva őket, hogy ne semmisítsék meg a cenzúrára vonatkozó bizonyítékokat
– hívta fel a párttársai figyelmét Donald Trump.
Harmadik lépésként beiktatása után Trump arra kéri majd a kongresszust, hogy dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely felülvizsgálja a 230. paragrafust, hogy a nagy online platformok kiszálljanak a cenzúra üzletéből. Attól a pillanattól kezdve a digitális platformok csak akkor élvezhetik a 230. szakasz szerinti mentelmi jogot, ha megfelelnek a semlegesség, az átláthatóság, a tisztességesség és a megkülönböztetésmentesség magas szintű követelményeinek.
Meg kell követelnünk ezektől a platformoktól, hogy fokozzák az olyan jogellenes tartalmak eltávolítására irányuló erőfeszítéseiket, mint a gyermekek kizsákmányolása és a terrorizmus támogatása, miközben drasztikusan korlátozni kell a jogszerű beszéd önkényes korlátozására vonatkozó hatáskörüket
– hangsúlyozta Trump, aki úgy véli, a szövetségi kormánynak azonnal le kell állítania minden olyan nonprofit szervezet és egyetemi program finanszírozását, amely támogatja a cenzúraipart. Trump a kemény szankciókra is kitért.
Ha például bármelyik amerikai egyetemről kiderül, hogy a múltban cenzúrázási tevékenységet vagy választási beavatkozást folytatott, például közösségi médiatartalmakat jelölt meg eltávolítás vagy feketelistára helyezés céljából, akkor ezeknek az egyetemeknek öt évre, de lehet, hogy többre is, el kellene veszíteniük a szövetségi támogatásokat. Egyértelmű büntetőjogi szankciókat kell előírni, azon szövetségi bürokraták számára is, akik magánszervezetekkel együttműködve megkerülik az alkotmányt, és megfosztják az amerikaiakat a jogaiktól
– emelte ki az amerikai elnökválasztás győztese.
Egy másik lépésben az elnök bevezetné, hogy a kormányzati tisztviselők csak bírósági végzés birtokában távolíthassanak el online tartalmakat.
A szólásszabadságért folytatott küzdelem győzelem vagy halál kérdése Amerika és magának a nyugati civilizációnak a túlélése szempontjából. Ha én leszek az elnök, a cenzúra és az információszabályozás egész rohadt rendszerét ki fogjuk tépni a rendszerből
– szögezte le Donald Trump, aki szerint a szólásszabadság visszaállításával lehet visszaszerezni a demokráciát és megmenteni a nemzetet.