Ezt követlik az oroszok Ukrajnától

Megy a találgatás az ukrajnai háború befejezésének körülményeiről. Moszkvának minden bizonnyal komoly területi követelései lesznek. Elsősorban a már elfoglalt oroszok lakta területeket akarja majd az „anyaországhoz” csatolni és az új határok nemzetközi elismerését fogja követelni. Javítja a Kreml tárgyalási pozícióit, hogy a harctereken az orosz erőknél van a kezdeményezés, egymás után érnek el katonai sikereket -írja a Magyar Hírlap.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban talán a legfontosabb kérdés, hogy miként alakulnak az amerikai–orosz kapcsolatok. Ahogy ezt Stephen Bryen, a Reagan-adminisztráció helyettes védelmi államtitkára a Fegyverek és Stratégia című weboldalán az olasz InsiderOver hírcsatornára hivatkozva írja, sok múlik a moszkvai vezető viselkedésén. Trump tárgyalni akar Putyinnal, de az orosz elnök előbb meg akarja nyerni az ukrajnai háborút, mielőtt kapcsolatba lép Amerika első emberével.

Viszont Washington számára Ukrajnán kívül vannak fontosabb ügyek is, mint például a NATO jövője, a nukleáris erők elhelyezése, valamint az Európa és az Egyesült Államok, valamint Oroszország közötti fenyegetettség csökkentése. Putyin ezekről a témákról és még sok másról is szeretne beszélni Trumppal.

Az új amerikai elnöknek meg kell fontolnia az Egyesült Államok jövőbeni európai szerepvállalását, tekintettel egy szélesebb körű konfliktus veszélyére is.

Mindezek kapcsán, folyamatosan felmerül, a mindeddig csak részben megválaszolt kérdés, hogy a háború lezárásaként, melyek lesznek Oroszország követelései? Moszkva azt fogja akarni, hogy egy olyan Ukrajna jöjjön létre, amely nem ellenséges vele szemben, vagyis ne legyen semmilyen kapcsolata a NATO-val. Az oroszok azt követelik majd, hogy Ukrajna teljesen lekerüljön a nyugati védelmi rendszer „radarképernyőjéről”

A Kreml célja, hogy a jövőben kizárjon minden katonai konfliktust Ukrajnával.

Oroszország már annektálta a Krímet, Luhanszkot, Donyecket és Herszont. Éppen ezért azt fogja követelni, hogy Ukrajna hivatalosan is engedje át ezeket a területeket. Azt szeretné, hogy határozzák meg a határokat.

Más kérdés viszont, hogy az oroszok mindebből mennyit tudnak elérni? Ez két dologtól függ. a harcmezőn elért sikereiktől és a kijevi politikai helyzet alakulásától. Oroszország minél sikeresebben számolja fel az ukrán hadsereget, annál erősebb lesz a tárgyalási pozíciója. Lehet, hogy a Zelenszkij ukrán elnök kormány összeomlására heteket vagy hónapokat kell várni. Ezzel számolni kell, a fejleményeket most még nem lehet tisztán látni, túl sok a bizonytalansági tényező. A Fegyverek és Stratégiában megjelent írás felveti egy nemzetközi békefenntartó erő Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Viszont, bármely kívülről érkező békefenntartó erő Ukrajnába történő küldése azt feltételezi, hogy a háború kimenetelében patthelyzet alakult ki, amit nyilvánvalóan Oroszország nem fogad el.

Visszatérve a harctéri helyzethez Oroszország ellentámadást indított Kurszk körül, és a Donbasz régióban, Kijevre jelentős nyomás nehezedik. A Kreml egy új haderőt állított fel, amelyet valószínűleg Kurszknál vet majd be.

Kurszknál az ukránok a legmodernebb fegyverzeteiket használják, mégis visszaszorulnak.

A Zaporizzsaja környéki harcoknak az a jelentősége, hogy az orosz haderő harapófogóba akarja zárni az ukrán egységeket. Zaporizzsaja lehet a harapófogó déli „foga”. Az északi „fog” létrehozásához az oroszoknak előbb el kell foglalniuk több jelentős várost is. Ha mindez bekövetkezik, akkor ez az ukrán haderő megsemmisítését jelentené.

Ki kell térni még arra is, hogy mi lesz akkor ha Trump úgy dönt, hogy megszünteti Kijev finanszírozását. Ha az USA felhagy Ukrajna támogatásával, a háborúnak vége. Európa számos okból nem képes Amerikát kiváltani. Először, Európának nincsen elegendő fegyvere. Másodszor, Európának nincs más finanszírozási lehetősége, mint a lefoglalt orosz pénzeszközök. Harmadszor, Európa politikája változik. A német kormánykoalíció összeomlása ezt már komolyan jelzi. A britek lelkesen követelik Ukrajna további támogatást, de nincs pénzük és hadseregük sem.

Az InsideOver szerint az ukrán háború soha nem következett volna be, ha az Egyesült Államok és a Washington vezette NATO eleve kimarad az ukrajnai konfliktusból. Mindennek hátterében a NATO folyamatos terjeszkedésének elmélete állt. Ez sokkal többet jelentett, mint Ukrajna, mert magában foglalta Oroszország egész korábbi birodalmát.

Ha a NATO vereséget szenved Ukrajnában, ami valószínűnek látszik, akkor a katonai szövetségnek vissza kell térnie a védelmi stratégiájához, ahelyett, hogy terjeszkedési együttműködéssé alakítaná át saját magát. A NATO terjeszkedésének már nincs katonai vagy gazdasági alapja, és általános háború veszélyét hordozza magában, amely Európa számára nem túlélhető.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy diplomáciai eszközökkel 2025-ben le lehessen zárni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút.

Zelenszkij erről egy szombaton sugárzott interjúban beszélt, amelyben szólt a keleti fronton kialakult, „valóban bonyolult helyzetről” is, ahol az orosz erők gyorsan nyomulnak előre a kisebb létszámú és kevésbé jól felfegyverzett ukrán erőkkel szemben.

„Mindent meg kell tennünk, hogy ez a háború jövőre véget érjen. Diplomáciai eszközökkel kell leállítanunk”

– mondta az elnök az Ukrán Rádiónak adott interjújában.

Zelenszkij úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbál kitörni az elszigeteltségből, amikor külföldi vezetőkkel tárgyal, de egyáltalán nem akar békét.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kijev milyen feltételek mellett kezdene el tárgyalni, Zelenszkij leszögezte, hogy ez csak akkor lesz lehetséges, ha Ukrajnát nem hagyják egyedül Oroszországgal, ha számíthat nyugati partnerei támogatására.

„Ha csak Putyinnal tárgyalunk, egy gyilkossal, a jelenlegi feltételek között, erősítés nélkül, akkor azt hiszem, hogy Ukrajna vesztes fél lesz a tárgyalásokon”

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez nem vezetne a 2022. februári orosz invázióval kirobbantott háború igazságos lezárásához.

Olaf Scholz német kancellár és Putyin pénteki telefonbeszélgetése kapcsán az ukrán elnök leszögezte, hogy Putyinnal tárgyalni annyi, mint Pandora szelencéjét kinyitni.

Zelenszkij elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nehéz, több okból is, és Oroszország nyomul előre.

Az orosz erők most a Donyeck megyei fontos közlekedési csomópont, Pokrovszk közelében fekvő Kurahove várost ostromolják. A kelet-ukrajnai fronton Oroszország a háború kezdete óta most nyomul a leggyorsabban előre.

Zelenszkij szerint a helyzet az ukrán dandárok hiányos felszerelése miatt is nehéz, ami részben annak tudható be, hogy az Egyesült Államok a múlt télen késlekedett az Ukrajnának szánt segély folyósításával.

Ukrajna felgyorsítja saját fegyvergyártását. Zelenszkij közölte, hogy jelenleg négy különböző rakétát fejlesztenek, már a tesztelési szakaszban vannak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.

Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.

Az ukrán elnök elutasította azt a felvetést, amely szerint Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.

„Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik” – érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége. „Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért” – indokolta Zelenszkij.

„Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos” – fűzte hozzá az ukrán elnök.