Brüsszel továbbra is zsarolni akar a pénzekkel

Reformokhoz és beruházásokhoz kötné a mai napig nem tisztázott, 35 milliárd eurós ügye után nemrég újabb pénzügyi botrányba keveredett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke az uniós pénzek kifizetését. Brüsszeli értesülések szerint a Donald Tusk jobbkezeként ismert Piotr Serafin volt lengyel diplomata jelentős hatásköröket kap az EU költségvetése felett - írja a hirado.hu.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentős személyi átcsoportosítást tervez, hogy

megerősítse az EU közös, 1,2 billió eurós kasszája feletti ellenőrzést.

Az átalakítás keretében a bizottság reformosztályának közel 200 tisztviselőjét összevonják az EU „post-pandemic” pénzalapjáért felelős részleggel – közölte több uniós tisztviselő a Politico című brüsszeli lappal.

Macerás folyamat

A közvetlenül általa felügyelt alapok összevonásával von der Leyen megerősítené a költségvetés elosztása feletti befolyását – emeli ki a brüsszeli lap.

A bizottság elnöke által javasolt új szabályok értelmében az országoknak úgynevezett „gazdasági reformokat” kellene végrehajtaniuk, hogy cserébe hozzájuthassanak az uniós finanszírozás rájuk eső részéhez. Von der Leyen elképzelésének megvalósítása érdekében olyan – országonként eltérő – tervek kidolgozását javasolta, amelyek a kifizetéseket az úgynevezett „reformokhoz” és a Brüsszel által előírt beruházásokhoz kötik.

Csakhogy – derül ki a Politico cikkéből – ezeket a változtatásokat, melyeket várhatóan 2025 második felében terjesztenek elő,

mind a 27 uniós tagállamnak egyhangúlag kell jóváhagynia.

Von der Leyen zűrös ügyei

Az átszervezés első fázisában az Európai Bizottság a már meglévő, 192 fős reformokért felelős főosztályát – amelyet Reform Főigazgatóságnak neveznek – összevonhatja a jelenleg az elnök irányítása alatt működő behajtási egységgel. Várhatóan a gazdaságélénkítési alap munkatársait is átcsoportosítják majd az országos „készpénzreform-terveket” felügyelni, amint a jelenlegi programjuk 2026-ban lejár.

A tisztviselők úgy vélik, hogy a lépés, ha jóváhagyják, a hatalmat von der Leyenre ruházza át a regionális finanszírozásért felelős biztos rovására, aki jelenleg a reformok osztályát irányítja.

Von der Leyenről nemrég derült ki, hogy mintegy

napi 1000 eurót fizetett ki uniós pénzekből egy tanácsadójának.

(Peter Strohschneider, egy középkori történelemmel foglalkozó egyetemi tanár napi 973,79 euró – mintegy 380 ezer forint – díjazásban részesült a Stratégiai párbeszéd az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés elkészítéséért). Ursula von der Leyen a mai napig nem tisztázta magát korábbi, az EU történetében példátlan pénzügyi botránya kapcsán.

Ismert: összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán sms-üzenetekben egyeztette Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.

Tusk embere

Az euronews úgy értesült: von der Leyen tervezett „reformjai” jóvoltából Donald Tusk uniós jobbkeze,

Piotr Serafin volt lengyel diplomata jelentős befolyásra tesz szert az EU költségvetése felett.

Ez jelentős győzelem Varsó számára, amely jelenleg az uniós támogatások legnagyobb nettó kedvezményezettje. A bizottság adatai szerint 2023-ban Lengyelország 7 milliárd euróval több uniós támogatást kap, mint amennyit Brüsszelnek befizetett – írja az euronews.

Az Európai Bíróság a múlt pénteken tartott tárgyalást abban keresetben, amelyet a New York Times nyújtott be az Európai Bizottság ellen, amiért az megtagadta Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti 2021-es SMS-üzenetek kiadását a Covid-19 vakcina több milliárd eurós szerződéseivel kapcsolatban. Mindeközben veszélybe került az új Európai Bizottság működésének december 1-jei indítása.

A nyilvánosság kizárása mellett, s a mainsteam média teljes hallgatása közben ült össze pénteken Luxemburgban az Európai Unió Bírósága, hogy tárgyaljon

a New York Times című lap keresetéről

az Európai Bizottság ellen, mint ahogy

a nyilvánosság teljes kizárásával hozott döntéseket Ursula von der Leyen,

az Európai Bizottság elnöke a több milliárd dolláros vakcinabeszerzésekről a Pfizer vezetőjével 2021 májusában.

Teljes hallgatás

Ismert: Ursula von der Leyen összesen 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer amerikai gyógyszergyártó céggel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről. A részleteket pusztán SMS-üzenetekben egyeztette Ursula von der Leyen Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.

Az ügyet, amelyet az Európai Parlamentben is

az „emberiség legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegetett egy képviselő, az Európai Bizottság gyakorlatilag a szőnyeg alá söpörte,

a megindított, szinte formális vizsgálatot pedig hátráltatta von der Leyen stábja.

A New York Times megkeresésére a brüsszeli testület azt állította, hogy „nem rendelkezik” a kért SMS-üzenetekkel, és hogy a levélváltások, mint „rövid életű” alkalmazásalapú kommunikáció, nem tartoznak a nyilvántartási követelmények hatálya alá.

Az ügy nemcsak az Európai Bizottságon belüli átláthatatlan gyakorlatra világít rá, hanem próbára teszi von der Leyen átláthatósággal és elszámoltathatósággal kapcsolatos tevékenységét is – írta az euobserver.com.

Messze túlmutat a vakcinák beszerzésén

A brüsszeli portál szerint „a Pfizergate tétje messze túlmutat a vakcinák beszerzésén. A bizottság szélesebb körű gyakorlatáról van szó, a közérdekű információk kezeléséről és közzétételéről”.

Az Európai Unióban a dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001 rendelet szabályozza.

A Pfizergate-ügyben a bizottság kényelmesen azt állította, hogy a kért üzenetek nem léteznek,

anélkül, hogy további indoklást adott volna – ezzel egyértelműen megsértette a hozzáférési kérelem elutasításakor az indokolási kötelezettségét.

Ha a bíróság a New York Times mellé állna, az erős precedenst teremtene, és arra kényszerítené az Európai Bizottságot, hogy kiadja a kért információkat. Ez pedig átformálhatná az EU átláthatóságának egészét – írja az EU-Obsrever.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Szarajevóban 2024. október 24-én. Hallani sem akar az egészről (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)

Lebénult Európai Bizottság

Az uniós intézmények a júniusi európai parlamenti választások óta nem működnek. Az EU végrehajtó szervének december 1-jén kellett volna megkezdenie működését, de a képviselőcsoportok közötti összeütközés késleltetheti az indulást – számol be az Euronews.

Egyre kisebb az esély ugyanis, hogy az Európai Parlament a tervezett időpontban, november 27-én képes lesz-e jóváhagyni az új Európai Bizottságot, az EU végrehajtó szervének végleges névsorát.

Szerdán az Európai Néppárt (EPP), amely a legtöbb európai biztost adja, azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a spanyol Teresa Ribera kinevezését. Azt követelték, hogy Spanyolország baloldali miniszterelnök-helyettese hazájában bíróság előtt adjon magyarázatot arra, hogy kormánya miért nem tett megelőző intézkedéseket a

200 halálos áldozatot követelő spanyolországi árvizek okán.

Lemondásra szólították fel arra az esetre, ha hazájában felelősnek találják. Válaszul a szocialisták és a liberálisok kijelentették, hogy nem támogatják az olasz jelöltet,

Rafaele Fittót, Giorgia Meloni pártjának tagját, illetve a magyar jelöltet, Varhelyi Olivért.

Alkalmatlan vezetés?

A politikai patthelyzet miatt Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó bizottságának elnöke közbelépésre kényszerült, és sürgette a pártok vezetőit, hogy még a parlament jövő heti plenáris ülése előtt jussanak megállapodásra.

Csakhogy a Pfizer-ügy pénteki tárgyalása, s a botrány újbóli feléledése nem erősíti az újraválasztott bizottsági elnök pozícióját. Ha a törvényhozók többsége nem hagyja jóvá az Európai Bizottság felállítását, von der Leyen új csapata

december 1-jén már semmiképpen nem, legfeljebb valamikor 2025-ben

kezdheti meg a munkáját – derül ki a Politico cikkéből.

A június óta lebénult, működésképtelen európai uniós szervekkel így az EU továbbra is tehetetlenül hánykolódik az Európát tovasodró gazdasági és politikai események sodrában. 

Manfred Weber politikai védelmet biztosít az Európai Parlamentben (EP) Magyar Péternek – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a Fidesz Facebook-oldalán vasárnap közzétett videójában.

Deutsch Tamás azt mondta: az elmúlt hetek eseményei bizonyítják, hogy „pompásan” működik a Manfred Weber – Magyar Péter politikai paktum.

A Tisza Párt elnöke és „a Tisza brüsszeli pártjának” frakcióvezetője ugyanis zárt ajtók mögött abban állapodott meg, hogy Manfred Weber politikai védelmet biztosít az Európai Parlamentben Magyar Péternek, az Európai Néppárt nem fogja felfüggeszteni Magyar Péter mentelmi jogát

– emelte ki.

Hangsúlyozta: így a Tisza Párt elnöke megmenekül „az általa elkövetett köztörvényes bűncselekmény, a lopás miatti felelősségre vonástól”. Magyar Péter ezért a büntetőjogi mentességért cserébe pedig mindenben Brüsszel és a Néppárt „legalázatosabb szolgája lesz” – jegyezte meg.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy Magyar Péter mentelmi ügye tárgyalásának még a megkezdését is már hetek óta húzzák-halasztják az EP-ben. Jelezte: a Néppárt hathatós közreműködésével még odáig sem jutottak el, hogy kijelöljék az illetékes parlamenti szakbizottságban azt az embert, aki majd az ügy gazdája, jelentéstevője lesz.

A Tisza Párt elnöke pedig nap nap után aktívan és lelkesen bizonyítja, hogy „a szuverenitásunk egy pici részéről kész lemondani”

– hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Azt mondta: Magyar Péter és a Tisza Párt EP-képviselői egyhangúlag megszavazták „a katasztrofális” migrációs paktum gyorsított bevezetését, a migránsok emelt összegű és közvetlen anyagi támogatását.

Emellett „teljes mellszélességgel” igennel voksoltak az EP-ben a genderpropaganda fokozott támogatására és az LMBTQ-érzékenyítés további erősítésére is – fűzte hozzá.

Támogatják a Magyarország politikai zsarolását szolgáló jogállamisági eljárás folytatását, megtámadták a rezsicsökkentést, és megszavazták újabb energetikai szankciók bevezetését is, ami gyakorlatilag „szíven lőné hazánk energiabiztonságát” – sorolta a kormánypárti politikus.

Deutsch Tamás szerint a Tisza Párt elnöke Brüsszel magyar hangja.

Hozzátette: aki a feleségét és a barátnőjét is lehallgatta, bármire képes, bármit megtesz Manfred Webernek, ha az érdekei úgy kívánják.