Biden világháborúba akarja rángatni az emberiséget

Még közelebb sodródott a világ a harmadik világháború és egy atomháború kitöréséhez, ezért Orbán Viktor miniszterelnök reggel összehívta a Védelmi Tanács ülését. A Karmelita kolostorban tartott tanácskozáson a kormányfő, az illetékes miniszterek, államtitkárok, valamint a nemzetbiztonsági főtanácsadó és a vezérkari főnök áttekintették a háborús helyzetet azután, hogy Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélységi orosz területek ellen is bevesse a nyugati fegyvereket.

Egyre feszültebb a helyzet az orosz–ukrán háborúban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegetőzik, hogy ha Amerika nem ad fegyvert, akkor Ukrajna elbukik, Európa és a NATO pedig gondolkodás nélkül önti a fegyvert és a pénzt a konfliktusba. Közben Moszkva és Washington is egymásnak feszült a felszín alatt, miután Joe Biden elnök engedélyezte az amerikai rakéták bevetését Oroszország belső területein. Az ukrajnai háború legújabb fejleményei, illetve a konfliktus eszkalációjának fokozott veszélye miatt Orbán Viktor miniszterelnök reggel összehívta a Védelmi Tanácsot, ahol áttekintik a háborús helyzetet Washington döntése és a Moszkvai válaszlépés fényében.

A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, ezért ma reggel összehívtam a Védelmi Tanács ülését

– írta közösségi oldalán Orbán Viktor.

A miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: áttekintik a háborús helyzetet azután, hogy Washington engedélyezte az orosz területek elleni mélységi támadásokat, illetve értékelik az orosz döntést is, amely az atomfegyverek bevethetőségéről született. Soha nem voltunk ilyen közel a harmadik világháború kitöréséhez, mint most – ebben egyetértenek a biztonságpolitikai szakértők az amerikai döntések fényében.

Közben az ukrán elnök is fokozza a hangulatot a kijelentéseivel. Ha a következő amerikai kormány megvonja a támogatásokat Ukrajnától, akkor valószínűleg veszíteni fogunk – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Fox Newsnak.

„Ha elvágnak bennünket a támogatásoktól, akkor veszíteni fogunk. Bár van saját termelésünk, de az nemhogy a győzelemhez, a túléléshez sem elég. Lesz egy amerikai döntés, és akkor mi is eldöntjük, mit csinálunk” – mondta az ukrán elnök, aki emellett további fegyvereket és erősebb elköteleződést követel a Nyugattól.

A NATO főtitkára is rátett egy lapáttal: felszólította a szövetség tagjait, hogy fokozzák a fegyverszállításokat Ukrajnába.

Mark Rutte azt is kérte: a nyugati fegyverek használatát ne korlátozzák, és Kijev szabadon vethesse be őket Oroszország ellen.

„Amikor a szövetségesek fegyverrendszereket szállítanak Ukrajnának, akkor a legjobb, ha nem vonatkozik rájuk semmilyen korlátozást. Ez egy általános nézet, mert a háború fokozódik” – mondta a NATO főtitkára.

Felgyorsultak az események és az orosz–ukrán háború még nagyobb fenyegetést jelent Európára, miután Joe Biden vasárnap engedélyezte Kijevnek, hogy mélységi támadásokat indíthasson Oroszország belső területei ellen amerikai rakétákkal. A távozó amerikai elnök ezzel egy nagy lépést tett a harmadik világháború kitörése felé. A Biden-adminisztráció mindent megtesz, hogy Donald Trump ne tudjon békét teremteni – erről beszélt az M1-en a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója. Horváth József szerint időt akarnak nyerni, hogy a Biden család kétes ukrajnai ügyeinek nyomait eltüntessék, illetve kiemelt cél, hogy hiteltelenítsék Donald Trumpot.

Az amerikai lépésre válaszul Vlagyimir Putyin elnök kedden aláírta az új orosz nukleáris doktrínát, amely szerint Moszkva még több esetben használhat atombombát. Később a Kreml szóvivője tette egyértelművé, hogy ez azt jelenti, ha Ukrajna nyugatról szállított rakétákkal támadja Oroszországot vagy szövetségeseit, az nukleáris válaszlépéseket vonhat maga után.

A nukleáris elrettentés célja annak biztosítása, hogy a potenciális ellenség megértse a megtorlás elkerülhetetlenségét – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Biden úgy döntött, kecsesen hal meg, és magával viszi az emberiség jelentős részét – így kommentálta az  Orosz Biztonsági Tanács alelnöke Washington november 17-i döntését.

Megszólalt Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, amely szerint Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélyen orosz területeken csapjon le modern amerikai fegyverekkel – számolt be a Medvegyev Telegram csatornáját szemléző Portfolio.hu.

Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, gyakran kommentálja az ukrajnai háborút.

Washington november 17-i döntésével kapcsolatban elmondta, hogy „nem fontos, hogy ki döntött először, vagy hogy Kijev hány nagy hatótávolságú amerikai rakétával rendelkezik”, mivel szerinte ez nem fog döntő változást hozni a háború menetében. Hozzátette, hogy

Joe Biden eszkalálja a helyzetet,

ezt pedig már az új elnök, Donald Trump stábjának kell majd kezelnie a beiktatását követően. A korábbi elnök szerint a legfontosabb most az új orosz nukleáris doktrína, amelyet már aláírt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„A nyugati rakéták Orosz Föderáció elleni támadásai után Oroszországnak joga van tömegpusztító fegyverekkel visszavágni Kijev és a NATO főbb létesítményei ellen, bárhol is legyenek” – mondta Medvegyev, aki hangsúlyozta, hogy

ez már a harmadik világháború.

Az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke szerint

„Biden úgy döntött, kecsesen hal meg, és magával viszi az emberiség jelentős részét”.

A portál emlékeztet, hogy a befolyásos orosz politikus az ukrajnai háború kezdete óta időközönként meghökkentő és drámai kijelentéseket tesz.

Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével – közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.

A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.

A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak: Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz–ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.

Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt.

A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.

Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.

Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta „béketervét”, amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.

Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez.

Mike Rounds republikánus szenátor az elnöki jóváhagyását kommentálva a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából.

Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.