Az ukránok szétlőttek egy orosz fegyverarzenált

Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.

A Facebookon közzétett jelentés szerint hajnali 2 óra 30 perckor 12 másodlagos robbanást rögzítettek a célterületen.

„Az orosz megszállók lőszerraktárainak megsemmisítése Oroszország Ukrajna elleni fegyveres agressziójának megállítása érdekében tovább fog folytatódni”

– szögezte le a vezérkar.

Ezt megelőzően Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője, és Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója arról számolt be, hogy Karacsov városában a támadás során robbanások hallatszottak, és tűz ütött ki az orosz védelmi minisztérium rakéta- és tüzérségi főosztályának fegyvertárában – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy 12-re nőtt az északkelet-ukrajnai Szumi megyében található Hluhiv város elleni hétfő esti orosz légicsapás halálos áldozataink száma.

A részben megsemmisült szálló romjai alatt egy gyermek is életét vesztette. Az eddigi adatok szerint 11-en sérültek meg, köztük két gyerek. A mentési munkálatok folytatódnak, mert még lehetnek emberek a romok alatt.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedden ismét tüzet nyitottak Harkiv városra, az ágyúzások következtében 12 ember sérült meg.

Olekszandr Pavljuk altábornagy, a szárazföldi erők parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a kurszki régióban az orosz csapatok a védekezésről támadó műveletekre tértek át annak érdekében, hogy az ukrán erők által elfoglalt területet visszavegyék ellenőrzésük alá.

– fejtette ki, hozzátéve, hogy az orosz erők célja visszaszerezni az államhatár menti területet.

„Jelenleg az ellenség osztag méretű, kiscsoportos taktikát alkalmaz, és tüzérségi támogatással kíséreli meg kimozdítani az egységeinket állásaikból” – fűzte hozzá.

Szavai szerint a legmagasabb orosz politikai vezetés parancsára a terület gyors visszaszerzése érdekében a front egyes szektoraiban az ukrán védelem áttörésének taktikáját kezdték alkalmazni páncélosok támogatásával.

„Ez a taktika jelentős személyi és felszerelési veszteséggel jár számukra”

– jegyezte meg. Az altábornagy kijelentette: mivel az elszigetelt orosz sikerek jelentős veszteségekkel járnak az orosz hadseregnek, arra kényszerülnek, hogy más területekről folyamatosan további erőket helyezzenek át a kurszki régióba.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 22 rohamát verték vissza az ukrán katonák a kurszki régióban. Ezen felül az oroszok 27 légicsapást hajtottak végre, és 37 légibombát dobtak le a kurszki területre.

A vezérkar kiemelte, hogy az ezer napja tartó háború során hozzávetőleg több mint 724 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 46 tüzérségi fegyvert és 38 drónt.

Ezer napja tart az orosz–ukrán háború, a helyzet pedig óráról órára rosszabb. Joe Biden távozó amerikai elnök ugyanis engedélyezte az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal támadjanak orosz területeket. A háborús tervek mellett ráadásul több brüsszeli vezető is kiállt. Szakértők szerint ez világháborúhoz is vezethet, Oroszország ugyanis közölte: ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákat használ, akkor ők nukleáris fegyvereket vethet be.

Tűzoltók dolgoztak egy kigyulladt lakóépületnél Mikolajivban. Az orosz támadások miatt itt is óriási a pusztítás: rengeteg ház semmisült meg, nagyon sokan megsebesültek – számolt be az M1 Híradó.

Ukrajna keleti részén ez szinte mindennapos látvány. Harkivban, amely mindössze 30 kilométerre van az orosz határtól, a gyerekek most föld alatti iskolába járnak.

Ezer napja tart a háború Oroszország és Ukrajna között. A konfliktus egyre véresebb, több tízezer civil áldozat mellett legalább egymillió katona esett el vagy sebesült meg a fronton. Ez a szám pedig napról napra tovább nő.

A béketárgyalások még nem kezdődtek meg. A napokban ráadásul ismét fordulóponthoz érkezett a konfliktus.

Joe Biden ugyanis zöld utat adott Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén lévő célpontok ellen. Szakértők szerint ez világháborúhoz is vezethet.

Ennek ellenére a német, a holland és a francia diplomácia vezetője is üdvözölte Joe Biden döntését. Nemrég pedig a francia elnök közölte: egyetért az amerikai elnökkel.

„Úgy vélem, kötelességünk segíteni Ukrajnát az ellenállásban. Ez az ellenállás háborúja, hogy megvédje a területét. Ezt egy olyan mélyreható változás is kiváltotta, amelyet nem szabad alábecsülni, nevezetesen az észak-koreai csapatok bevonása Oroszország mellett” – mondta Emmanuel Macron.

A háború ezer napjáról kedden az Európai Parlamentben is megemlékeztek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt. Nem sokkal korábban pedig közösségi oldalán írt arról: minden nap arra kérik a világot, hogy legyen elég erős ahhoz, hogy megakadályozza az ukrán nép elleni támadásokat.

Ukrajna nyugati támogatásával azonban nem mindenki ért egyet.

A napokban a szlovák miniszterelnök is élesen bírálta az amerikai nagy hatótávolságú rakéták bevetését. Robert Fico szerint mindez a háború eszkalációjához vezet.

„Egyértelmű utasítást adtam mind a Szlovák Köztársaság külügyminiszterének, mind a védelmi miniszterének, hogy ne támogassák ezt az amerikai döntést, amely meghiúsítja a béketárgyalások megkezdését” – szögezte le Robert Fico.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk. Mint fogalmazott: az Egyesült Államokban a hivatalából két hónap múlva távozó elnökkel olyan döntéseket hozhatnak meg, amelyek világméretű katasztrófához vezetnek.

Egyre többen látják úgy: a békepárti Donald Trump nehéz helyzetbe kerülhet a Biden-adminisztráció döntése miatt.

Vlagyimir Putyin ugyanis korábban közölte: a rakéták bevetésének engedélyezésével az érintett országok maguk is az Oroszország elleni háború közvetlen résztvevőivé válnak. Nemrég pedig közölték: mostantól nukleáris fegyvereket vethet be Oroszország, ha Ukrajna nyugati, nagy hatótávolságú rakétákat használ ellenük.

„A nukleáris elrettentés célja annak biztosítása, hogy a potenciális ellenség megértse a megtorlás elkerülhetetlenségét az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni agresszió esetén” – mondta a Kreml szóvivője.

Jól látható, hogy a háború ezredik napján tovább romlott a helyzet. Szakértők ráadásul arra hívták fel a figyelmet, ha a feszültség Donald Trump beiktatásáig tovább nő, az megnehezíteni majd a tárgyalások megkezdését, ezzel pedig a háború lezárása is eltolódhat.

Döntő fontosságú megakadályozni Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában, máskülönben „határainkon egy felbátorodott és területben, valamint katonai képességeiben gyarapodott Oroszországgal kell majd szembenéznünk” – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

Meggyőződését fejezte ki, hogy Moszkva a győzelme esetén sem állna meg, ami közvetlen fenyegetést jelent a Nyugatra nézve.

„Ezért kell biztosítani Ukrajna győzelmét, mert az értékeink és a kollektív biztonságunk forog a kockán”

– hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Ukrajnának több támogatásra és pénzre van szüksége, különösen most, hogy Észak-Korea is csatlakozott a háborús erőfeszítésekhez, valamint Kína, illetve Irán is segíti Oroszországot. Az orosz elnök fizet a támogatásért, például a rakétatechnológia Észak-Koreába való szállítása révén, ami szintén fenyegetést jelent a Nyugat számára. Továbbá fel kell pörgetni a védelmi ipart, és a NATO és az EU szoros együttműködésében meg kell erősíteni a transzatlanti ipari bázist, annak érdekében, hogy „feltöltött készletekkel nézzünk szembe bármilyen ellenféllel” – hangoztatta.

Hozzátette: a védelmi ipari termelésbe való befektetések növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a védelmi elrettentő erő hosszú távon is biztosítva legyen.

A nagy hatótávolságú nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésével kapcsolatban úgy vélekedett:

a szövetségesek által Ukrajnába szállított fegyverrendszerek használatára „legjobb, ha nem írnak elő korlátozásokat”.

Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán kapcsolatairól szólva elmondta: „Borzasztó tény, hogy ez a négy ország együttműködik, de hogy pontosan milyen pszichológia van közöttük, azt nem mindig lehet felmérni”.

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy ezen országok „szövetségének” globális hatása alakult ki, ami azt jelenti, hogy a transzatlanti, az euroatlanti színtér, de az indiai-csendes-óceáni térség is egyre jobban összekapcsolódik.

Ami most itt történik, az most már fenyegetést jelent Japánra, Dél-Koreára és az Egyesült Államokra is – figyelmeztetett Rutte.