Az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal támadják Kurszkot

Két csapást hajtottak végre az elmúlt három nap folyamán nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel az ukrán fegyveres erők az oroszországi kurszki régióban lévő objektumokra megerősített jelentések szerint – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint szombaton öt amerikai gyártmányú ATACMS műveleti-harcászati rakétát vetettek be a Kurszktól 37 kilométerre északnyugatra fekvő Lotarevka község közelében, egy Sz-400-as légvédelmi rakétaosztály állására. A rakétaelhárító harc során az osztálynak fedezetet nyújtó egyik Pancir légvédelmi egység három rakétát megsemmisített, kettő pedig elérte a célját. A csapás kárt okozott a radarrendszerben, a személyi állományban pedig vannak sérültek.

Hétfőn nyolc ATACMS rakétával támadták a Kurszk-Vosztocsnij repülőteret Halino község közelében. Hét rakétát az Sz-400-as és a Pancir rakéták lelőttek, egy pedig elérte a célját, két katonát a lehulló rakétaszilánkok könnyebben megsebesítettek, az infrastruktúrában jelentéktelen kár keletkezett.

A helyszíni vizsgálat során megbízhatóan bebizonyosodott, hogy az ukrán fegyveres erők amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat vetettek be. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és válaszlépéseket készít elő.

Az orosz erők a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtották végre Ukrajnában a keddre virradó éjjelen. A Kárpátaljával szomszédos Ternopil (Tarnopol) régió nagy részében megszűnt az áramszolgáltatás, lakóépületeket rongáltak meg Kijev térségében. Moszkva négy Iskander-M ballisztikus rakétát is kilőtt.

Nem sokat késett az orosz válasz azt követően, hogy hétfőn az orosz légvédelem lelőtt nyolc ellenséges ballisztikus rakétát, ahogy az orosz védelmi minisztérium fogalmazott. A támadás kapcsán a France24.com megjegyezte: az orosz híradásokban nem szerepelt, hogy hol lőtték le a rakétákat, míg

Ukrajna egy orosz üzemanyagraktár ellen is indított támadást.

A France24.com a hétfői, Oroszország elleni támadások kapcsán  megszólaltatta Vjacseszlav Gladkov belgorodi helyi kormányzót is, aki szerint növelte a feszültséget, hogy hétfőn egy civil életét vesztette a határ menti orosz város, Sebekino elleni ukrán dróntámadásba. A támadásban egy másik ember is megsebesült – mondta –, az ukrán rakéták pedig több lakást is megrongáltak.

Példátlan dróntámadás

Ezt követően, a keddre virradó éjjelen, mint arról a Reuters brit hírügynökség is beszámolt, összesen 188 drónnal támadt az orosz haderő ukrán célpontokra.

Ez volt a legnagyobb dróntámadás az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta.

A drónokból a Reuters értesülése szerint Ukrajna 76-ot lelőtt, 96-nak pedig elvesztette a nyomát, valószínűleg az aktív elektronikus hadviselés miatt – közölte az ukrán légierő. Öt drón Fehéroroszország felé vette az irányt, további sorsuk ismeretlen. Az ukrán légierő szerint az oroszok rekordszámú Sahed 136 típusú, iráni gyártású cirkáló lőszert és más, azonosítatlan támadó drónt, emellett négy Iszkander-M ballisztikus rakétát is felhasználtak.

A Reuters hozzáteszi: Oroszország számos olcsón gyártott „öngyilkos” és „csali” drónt is alkalmaz, amelyek lekötik az ukrán légvédelmet.

Ukrán tűzoltók egy lakónegyedben dolgoznak Szumiban 2024. november 22-én, miután orosz légicsapás érte az északkelet-ukrajnai várost (Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)

Támadás a kritikus infrastruktúra ellen

Találatok érték a kritikus infrastrukturális létesítményeket, és több régióban magán- és lakóházak is megsérültek a masszív dróntámadás következtében – áll a légierő közleményében.

A támadás megrongálta az áramhálózatot Ternopilban (Ternopol), a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, míg

a régió mintegy 70 százalékában megszűnt az áramszolgáltatás

– közölte Vjacseszlav Nehoda kormányzó az országos televízióban.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kopanki települést – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 17 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1700, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, kettő pedig megadta magát.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, pilóta nélküli repülőszerkezeteket irányító központokat, ahonnan a zaporizzsjai atomerőművet támadták kamikaze drónokkal, valamint négy tábori lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, négy harckocsit és három egyéb páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró tarackot, egy HIMARS-rakétát, továbbá 71 drónt repülőgép típusú drónt, közülük 56-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió nyugati részén behatolt Velika Novoszilka községbe, ahol az ukrán fegyveres erők egy jelentős parancsnoki és logisztikai központja található. Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz csapások Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyinivban a repülőteret és egy raktárt, Zsitomir megyében pedig külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési helyét találták el.

Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg egyebek között négy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 35 760 embert, 221 harckocsit, 156 gyalogsági harcjárművet, 121 páncélozott személyszállító járművet, 1197 páncélozott harcjárművet, 1035 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Az elmúlt nap folyamán Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőmű környékét a tüzérség öt, pilóta nélküli repülőszerkezetek pedig három alkalommal támadták. A három drón közül kettőt lelőttek, egyet pedig földre kényszerítettek.

A Herszon megyei Nova Kahovkában ukrán kazettás lövedék talált el egy autóbuszt, amelyben négy ember életét vesztette, 17 pedig súlyosan megsebesült. A kiérkező mentőket drónok támadák, de ekkor személyi sérülés már nem esett.

A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága távollétében négy grúz „zsoldost” 14 és 23 év közötti szabadságvesztésre ítélt.

Németországban már a bunkerek és óvóhelyek összeírásánál tartanak, miközben a civileket és a vállalatokat is tanácsokkal látják el. A NATO-ban is gyorsult a tempó: egy vezető tiszt bevallotta, hogy már az Oroszország elleni megelőző csapások tervezéséről tárgyalnak. A háborúpárti vezetők pedig továbbra is Ukrajna katonai támogatásának folytatása mellett érvelnek.

Az óvóhelyek listáján szerepelnek a metróállomások, parkolók, középületek és a magánkézben lévő ingatlanok is. „Németországban elkezdték a bunkerek és az olyan megerősített épületek összeírását, amelyek egy háború esetén óvóhelyként szolgálhatnak, amellett, hogy egy telefonos applikációt is fejlesztenek” – számolt be a Die Welt. A lap a német belügyminisztérium alapján azt írta: kiemelt helyen szerepelnek a felszín alatti metróállomások, mélygarázsok és középületek. Berlin emellett arra biztatja a lakosságot, hogy a saját ingatlanjaikban is alakítsanak ki óvóhelyeket a pincékben vagy garázsokban.

Németországban korábban 2000 óvóhely volt, viszont mára 580 maradt, és azok többsége is a második világháború vagy a hidegháború idején épült, és alig 480 ezer embert képesek befogadni a 83 millió lakosból.

Európa egyértelműen a háborúra készül.

Ebben értenek egyet a szakértők, ugyanis a közelmúltban mások mellett a svédek, a finnek és a norvégok is kiadtak már tájékoztatókat a lakosság részére, mit kell tenni egy háború kitörése esetén. A NATO pedig azt ajánlja az európai vállalkozásoknak, hogy minél gyorsabban készüljenek fel egy háborúra. A szervezet katonai bizottságának elnöke azt sürgeti, hogy a cégek alakítsák át a termelési és értékesítési kapacitásukat egy konfliktusra készülve.

Rob Bauer a Reutersnek azt is beismerte, hogy a NATO-ban már zajlanak az egyeztetések az Oroszország elleni megelőző csapásokról, ha konfliktus törne ki Moszkvával.

A NATO megerősíti a hadiipart Ukrajnában, ugyanis a háború egyre inkább elmérgesedik, Ukrajnának pedig az erő pozíciójában kell lennie – közölte a német védelmi miniszter. Boris Pistorius kiemelte: a forrást a befagyasztott orosz vagyon kamataiból biztosítják, mert a háború már nem egy regionális konfliktus. „Továbbra is támogatni fogjuk az ukrán hadiipart, mivel az gyorsabban teszi elérhetővé a hadianyagot az ukrán hadsereg számára. Tovább fogjuk bővíteni az együttműködést minden területen” – mondta a német védelmi miniszter.

A berlini megbeszélésen a francia, a brit, a lengyel és az olasz védelmi miniszter is részt vett. A brit védelmi miniszter, John Healey arról beszélt, hogy fel kell futtatni az európai fegyvergyártást. „Növeljük az európai védelmi kiadásokat. Szorosabban összekötjük védelmi iparunkat, és igyekszünk biztosítani, hogy az Egyesült Királyság szerves része legyen az európai védelmi iparnak” – mondta Healey.

Pierre Vandier admirális szerint túl sok akadályt állít Európa a fegyvergyárak elé, ami lassítja a termelést és a kiszállítást. A francia tengerész, aki a NATO egyik vezető tisztje, a Politicónak arról beszélt: változtatni kell, és akár a szociális juttatások csökkentésének árán is több pénzt kell szánni a fegyverkezésre, mert Európa technológiailag és logisztikailag is le van maradva – hangzott el az M1-en.