Az ukránok el akarták foglalni a kurszki atomerőművet

A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka keddi sajtótájékoztatóján.

Az ukrán dokumentumokra hivatkozó tábornok szerint a műveletben 27 harckocsit, 50 páncélozott járművet, 30 tüzérségi löveget és öt amerikai HIMARS sorozatvetőt vetettek volna be. Kirillov azt mondta, hogy a nukleáris létesítmény elfoglalása a Kurszk megye ellen augusztus 6-án indított ukrán támadás egyik elsőrendű célja volt.

Kirillov pénteken azt is mondta Ukrajna Állami Vészhelyzeti Szolgálatának jelentésére hivatkozva, hogy Kijevben kiszámolták: egy Kurcsatovban történő nukleáris baleset után a nukleáris szennyeződés kizárólag Oroszország területét érintené. Arra figyelmeztetett, hogy a kiemelt fontosságú orosz infrastrukturális létesítmények támadása – beleértve a kurszki erőművet is – a csernobilihez vagy a fukusimaihoz fogható forgatókönyvhöz vezethet.

Az orosz védelmi minisztérium augusztus 17-én közölte, hogy Ukrajna tervet dolgoz ki az atomerőmű elleni támadásra. Egy ilyen akció a tárca szerint a nukleáris terrorcselekmények elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény megsértésének tekintendő, és azonnali kemény katonai válaszlépéseket von maga után.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október végén azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg nem tervezte a kurszki erőmű elfoglalását, de ha akarta volna, bevehette volna.

A Kirillov által bemutatott dokumentumok értelmében az ukrán fegyveres erők október 11-én Rövidzárlat kódnéven műveletet terveztek indítani a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalására. A tábornok hangot adott álláspontjának, hogy Ukrajna jelenleg nem képes nukleáris fegyver, csak „piszkos bomba” előállítására.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint egyébként az elmúlt nap folyamán a kurszki régióban több mint kétszáz, Ukrajnában pedig csaknem kétezer ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 29 800 embert, 184 páncélost, 107 gyalogsági harcjárművet, 107 személyszállító járművet, 1082 páncélozott harcjárművet, 809 gépkocsit, 259 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

Harkivban ketten megsebesültek egy bombatalálat következtében, Kijevben kilenc órán át tartott a légiriadó – közölte kedd reggel az ukrán védelem.

A Telegramon közzétett jelentés szerint Harkivot ismét bombatámadás érte. Ihor Terehov polgármester közölte, hogy az egyik bomba egy erdősávba csapódott be, azonban három közeli toronyház ablakai betörtek, és az egyik homlokzata is megrongálódott. Két nőt üvegszilánkok sebesítettek meg.

Az orosz erők éjszaka két levegő-föld rakétát indítottak Odessza megye irányába, de az ukrán légvédelem állítása szerint mindkettőt megsemmisítették. Ezenkívül 79 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Orjol térségéből Ukrajna légterébe. Az ukrán légvédelem 48 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, egy drón pedig visszafordult az orosz légtérbe.

Az Ukrajinszka pravda hírportál közlése szerint Kijevben és környékén több mint kilenc órán át tartott a légiriadó. Az eddigi információk szerint a légvédelem az összes orosz drónt lelőtte, sebesültekről, károkról nem érkezett jelentés.

A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport és három szövetséges ország külügyminiszterei fejezték ki mélységes aggodalmukat az észak-koreai csapatok oroszországi telepítése miatt, és közölték, hogy hamarosan közös választ adnak a kialakult a helyzetre.

Az országcsoport elnöki tisztét jelenleg ellátó Olaszország külügyminisztériumának honlapján olvasható nyilatkozatot a G7-tagok – az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Kanada és az Európai Unió – mellett Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland is aláírta.

„Több ezer észak-koreai katonát telepítettek Oroszországba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közvetlen támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújához – amellett, hogy Oroszország kétségbeesett erőfeszítéseit mutatja veszteségei ellensúlyozására – a válság veszélyes kiterjesztését is jelenti, ami súlyos következményekkel fog járni a békére és a biztonságra Európában és az indo-csendes-óceáni térségben” – hangsúlyozták a dokumentum aláírói.

A miniszterek kijelentették, hogy a leghatározottabban elítélik az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését, beleértve azt is, hogy Oroszország „jogellenesen szerez be” észak-koreai ballisztikus rakétákat. A miniszterek felszólították a KNDK-t, hogy ne nyújtson segítséget Oroszországnak támadóháborújához.

Emellett „mélyen aggasztja” az aláíró országokat az is, hogy az orosz-észak-koreai együttműködésen keresztül Phenjan birtokába kerülhetnek nukleárisfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-technológiák. A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett, és kijelentették, hogy más nemzetközi partnerekkel együttműködve „összehangolt választ dolgoznak ki erre az új fejleményre”.

A nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően.

Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.

„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek”

– írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.

Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van. Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.

A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.

A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.

A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Visnyeve települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Visnyeve bevétele lépést jelent Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város bekerítése felé. Szombaton az ugyancsak donyecki Kurahivka és a Harkiv megyei Persotravneve orosz ellenőrzés alá kerüléséről hangzott el hivatalos bejelentés. A TASZSZ, ugyancsak a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a Liman irányában fekvő, donyecki Terni községben körülzárták ukrán katonák egy csoportját.

A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult, és Ukrajnában húsz, a kurszki régióban pedig három ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1700, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy páncélos technikát szállító vasúti szerelvényt, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és drónösszeszerelő létesítményt, hat lőszerraktárt, két harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és ugyancsak egy vontatott tarackot, négy ATACMS műveleti-harcászati rakétát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 47 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 29 250 embert, 180 harckocsit, 102 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1063 páncélozott harcjárművet, 785 gépkocsit, 255 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Kiszeljovban egy férfi életét vesztette, az ugyanebben a régióban fekvő Oktyabrszkij faluban négy, a Kurszk megyei Belaja községben és a donyecki Horlivkában pedig három-három civil megsebesült.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője szombaton visszavonta a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges egység harcosainak korábban adott parancsát, hogy ne ejtsenek ukrán hadifoglyot. Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az elmúlt napokban több mint kétezer levelet kapott olyan ukrajnai nőktől, akiknek szeretteit mozgósították, és olyan férfiaktól, akik akaratuk ellenére kerültek a frontvonalba. A levélírók, mint állította, mindannyian a parancs visszavonását kérték tőle.

A csecsen vezető azt követően adta ki ezt a parancsot, hogy kedden egy ukrán drón támadta meg az orosz különleges erők gudermeszi egyetemét, amelynek kigyulladt egy használaton kívülinek mondott épülete. Másnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijevben csapás érte az ukrán fegyveres erők vezérkarának pilóta drónirányító központját.