Az ukránok a Török Áramlatot is fel akarták robbantani?

Sajtóértesülések szerint az ukrán főparancsnok két műveletet tervezett egyszerre végrehajtani

Valerij Zaluzsnij, a ukrán fegyveres erők (AFU) korábbi vezetője, Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete terrortámadást tervezett a Török Áramlat gázvezeték ellen – derül ki a Der Spiegel által közzétett új adatokból, amelyek az Északi Áramlat elleni támadásról szólnak – írja a RIA Novosztyi.

Zaluzsnij főparancsnoknak nagyon tetszett a tervezett »Diameter« (kódneve az Északi Áramlat elleni, akkoriban még meg sem történt szabotázsakciónak), hogy még ki is akarta azt terjeszteni. Zaluzsnij állítólag felajánlotta, hogy a Fekete-tengerrel is felveszi a harcot” – jelentette a média a műveletben résztvevőkre hivatkozva.

A lap szerint az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat gázvezeték szabotázsáról volt szó, ugyanis Zaluzsnij „még nagyobbra gondolt, mint más ukrán parancsnokok”, és két műveletet tervezett egyszerre végrehajtani.

„A Török Áramlat elleni támadás azonban utólag kudarcba fulladt” – áll az anyagban.

A Török Áramlat egy két vezetékből álló gázvezeték. Az egyik arra szolgál, hogy Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül Törökországba szállítson gázt, a másik pedig Dél- és Délkelet-Európa országaiba. Tervezett kapacitása eléri az évi 31,5 milliárd köbmétert. A gázvezeték üzemeltetése 2020 januárjában kezdődött meg.

Az Európába irányuló két orosz gázexportvezeték – az Északi Áramlat1 és az Északi Áramlat 2 – 2022. szeptember 26-án robbant fel. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázsakciót. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője közölte, hogy a vezetékekben keletkezett károk példátlanok, és a javítások időtartamát nem lehet megbecsülni.

Oroszország készen áll arra, hogy jogi útra terelje az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügyét, ha a Nyugat nem képes az érdemi kivizsgálására – jelentette be néhány hete a moszkvai külügyi szóvivő.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő 2024. július 17-én (Fotó: AFP)

Marija Zaharova közölte: Oroszország a terrorista robbantások elleni 1997-es nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozása elleni 1997-es nemzetközi egyezmény alapján már elküldte Dániának, Németországnak, Svédországnak és Svájcnak a pert előkészítő követeléseit. A konvenciók alapján ez egy kötelező lépés perindítás előtt – magyarázta. 

Ha az ügy nem oldható meg ebben a fázisban, akkor Oroszország a hágai Nemzetközi Törvényszéken fogja beperelni ezeket az államokat – mondta, hozzátéve, hogy a robbantásokkal szintén kapcsolatba hozható további országok is érintve lehetnek az ügyben. 

 – szögezte le. 
Zaharova megismételte, hogy Oroszország súlyos nemzetközi terrorcselekménynek tartja a gázvezetékek felrobbantását, amelynek nyugati kivizsgálása konkrét eredmény nélkül zárult le, miközben Oroszországnak a többszöri kérése ellenére sem engedtek betekintést az ügy részleteibe. 

A Balti-tenger mélyén húzódó Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeket 2022. szeptember 26-án robbantották fel, elkövetőként senki nem jelentkezett.

Az Északi Áramlat csővezetékek felrobbantásának jelentős államok is részesei voltak az orosz szakszolgálatok szerint.

Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok”részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő  újságíróknak.

 – mondta Peszkov. A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens második évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket. Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a transzatlanti együttműködést a következményektől.

Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.

Az orosz politikus szerint az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.

 – tette hozzá az állami duma elnöke. Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. 

Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette. Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről. A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz Ria Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.