Az oroszok ügynöke volt az egyik ukrán parancsnok

Őrizetbe vettek a katonai kémelhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói egy újraaktivált orosz katonai hírszerzőt, aki az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) soraiban szolgált – közölte pénteken az SZBU és az SZSZO sajtószolgálata.

A férfiről – akinek nevét nem hozták nyilvánosságra – kiderült, hogy alezredesi rangban a különleges erők egyik alakulatának parancsnoka, és az oroszok még a teljes körű háború 2022. februári kezdete előtt szervezték be. Az SZBU közlése szerint 2024 tavaszán egy orosz hírszerző tiszt távolról „aktiválta” az addig „alvó ügynököt”, és azt a feladatot adta neki, hogy továbbítsa az oroszoknak az ukrán erők ellenséges vonalak mögötti katonai műveleteinek terveit.

„Az agresszort leginkább a frontvonal mögött zajló ukrán különleges erők szabotázs- és felderítő műveleteire vonatkozó titkosszolgálati adatok érdekelték Zaporizzsja, Herszon és a Krím félsziget irányában” – emelte ki az SZBU. Hozzátette, hogy a „különleges művelet eredményeként a katonai kémelhárító szolgálat fokozatosan dokumentálta az ügynök tevékenységét, majd őrizetbe vette őt. Egyúttal átfogó intézkedéseket tettek az érintett ukrán csapatok biztonsága érdekében. A házkutatások során a fogva tartottól titkosított kommunikációs és számítástechnikai eszközöket foglaltak le. A férfit hadiállapot idején elkövetett hazaárulással gyanúsítják, és ha bűnössége bebizonyosodik, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik vagyonelkobzással.

A műveleti erők parancsnoksága hozzátette, hogy tudtak a katonával szembeni nyomozásról, és teljes mértékben hozzájárultak annak végrehajtásához.

Az ukrán határőrszolgálat reagált arra az orosz sajtóhírre, amely szerint az orosz katonák állítólag átlépték a határt Csernyihiv megyénél, és kitűzték az orosz zászlót a Szudoszty folyón átívelő hídra Hremjacs falu közelében. Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportállal közölte: valóban felfedeztek egy orosz zászlót a hídon, de nem igaz, hogy orosz katonák átkeltek volna a hídon. Megjegyezte: az államhatárhoz közeli területet, ahol az orosz szabotőrök beléptek, valójában folyók szelik át, a folyók és a határ között elhelyezkedő településeken pedig most senki sem él. Ezen túlmenően a területen folyamatosan áradások vannak, ami miatt lehetetlen ott megfelelő határvédelmi erődítményeket felszerelni. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy az ukrán erők teljes mértékben ellenőrzik a térséget, és a lehető legelőnyösebb védelmi pozícióban vannak.

Julija Hirdvilisz, az ukrán rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője közzétette, hogy közösségi oldalakra felkerült egy olyan videófelvétel, amelyen a helyi hadkiegészítő központ képviselője állítólag rálőtt egy férfira a Kijev közelében lévő Scsaszlive faluban. A tisztségviselő közlése szerint az eset a kijevi régió egyik vállalkozásának területén történt. Az előzetes információk alapján nem a hadkiegészítő központ alkalmazottja, hanem egy területvédelmi önkéntes alakulat tagja adta le a lövéseket. Az incidensben senki sem sérült meg. Hozzátette, hogy nyomozókat küldtek a helyszínre, a vizsgálat még tart.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz erők délelőtt dróncsapást mértek a régióban lévő Antonyivka településre, ahol a támadás következtében életét vesztette egy 74 éves nő.

Anasztaszija Bobovnyikova, a ”Luhanszk” hadműveleti-taktikai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a Donyeck megyei Toreckben folytatódnak a heves utcai harcok az ukrán és az orosz csapatok között, Sziverszk irányába pedig az orosz erők újabb csapatokat és hadfelszerelést csoportosítanak át.

A vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszknál minden orosz rohamot visszavertek. A legádázabb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében zajlanak.

Kiömlött mintegy 20 millió köbméter víz a donyecki régióban található kurahovei víztározóból, miután a harcok következtében megrongálódott a gátja – jelentette be Vadim Filaskin, a megye kormányzója egy tévéműsorban.

A kormányzó szavai szerint a Kurahove városát és környékét hetek óta ostromló orosz erők a felelősek a gát megrongálódásáért. Hivatalának adatai szerint a víztározóban 55 millió köbméter víz volt, vagyis több mint az egyharmada folyt el. A kormányzó mindazonáltal biztosított afelől, hogy eddig lakóépületeket nem öntött el a víz, és emberek nem kerültek emiatt veszélybe.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy

mindössze 1300-an maradtak a kurahovei térségben, és körülbelül 800 ember magában a városban, valamennyien olyan lakosok, akik nem hajlandók távozni, az összes gyermeket viszont már elszállították a térségből.

A Donyeck megyei ügyészség a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy a megyében szerdán két helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg az orosz erők támadási következtében. Az ukrán külügyi tárca a honlapján közölte, hogy Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott szerdán Brüsszelben amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.

A közlemény szerint a megbeszélés középpontjában Ukrajna védelmi képességei, a légvédelem tél előtti megerősítése, az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú fegyverek iránti igénye, Ukrajna euroatlanti integrációja, valamint az átfogó, igazságos és tartós béke elérését célzó törekvések álltak.

Szibiha figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna védelmét nem lehet „felfüggeszteni vagy elhalasztani”,

mert Oroszország minden nap bombázza Ukrajna kritikus infrastruktúráját, energiarendszerét, kikötőit, kórházait és iskoláit. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy nemcsak Ukrajna, hanem a világ más térségei számára is kritikus pillanat jött el.

A miniszter szerint jelenleg Ukrajnában dől el a transzatlanti és a globális biztonság jövője. „Oroszország iráni drónokat, észak-koreai ballisztikus rakétákat és csapatokat vet be Ukrajna ellen, a Kreml pedig segítséget nyújt ezeknek a rezsimeknek. Ez a háború így aláássa a biztonságot Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten is” – mutatott rá az ukrán külügyminiszter.

Ukrajna és Japán külügyminisztere szombaton Kijevben megállapodott, hogy vezető külügyi és védelmi tisztségviselők részvételével magas szintű kétoldalú biztonságpolitikai párbeszédet indítanak, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújára, amelyben újabban észak-koreai katonák is részt vesznek.

Ivaja Takesi japán külügyminiszter, aki előre be nem jelentett látogatást tett az ukrán fővárosban szombaton, vendéglátójával, Andrij Szihibával tartott találkozója után újságíróknak kijelentette, hogy az új érintkezési forma egyaránt magába foglal kétoldalú információcserét és védelmi egyeztetést.

„Japán továbbra is Ukrajna mellett áll az igazságos és tartós béke megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben”

– jelentette ki Ivaja a két miniszter közös sajtótájékoztatóján.

A találkozó elején, amelyen újságírók is jelen lehettek, Andrij Szihiba megköszönte Japánnak azt a segítséget, amelyet Ukrajnának nyújtott az ellene 2022 februárjában kezdődött orosz invázió kezdete óta.

A két miniszter bírálta az észak-koreai csapatok nyugat-oroszországi felvonultatását és közvetlen bevetésüket az agresszióban. Ez rendkívül aggasztó – jelentette ki Ivaja.

A japán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonák részvétele az ukrajnai konfliktusban „rendkívül súlyos fejlemény” Kelet-Ázsia biztonságának szempontjából.

Kijev szerint mintegy 11 ezer észak-koreai katona állomásozik az oroszországi Kurszk megyében, ahol az ukrán erők augusztus óta folytatnak offenzívát.

A japán külügyminiszter ellátogatott a Kijev megyei Bucsába, ahol orosz katonák a vádak szerint atrocitásokat követtek el polgári személyek ellen a háború elején.

Ivaja Takesi később találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A japán külügyminiszter vonattal érkezett Lengyelországból

– közölte a japán külügyminisztérium. Ez volt a japán külügyek irányítójának első kijevi látogatása, amióta Isiba Sigeru miniszterelnök kormánya hivatalba lépett.

Japán az Egyesült Államokkal és a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt támogatja Ukrajnát és gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot a háború kezdete óta.

Legutóbb januárban járt Kijevben japán külügyminiszter Kamikava Joko személyében. Isiba elődje, Kisida Fumio tavaly márciusban tett előre be nem jelentett látogatást Ukrajnában.