Az oroszok nem utasítják el a Nyugattal való párbeszédet

Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.

Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.

Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.

Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz-észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra, és közvetlenül a terepen irányítja ezt a háborút”.

Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában, abban a helyzetben, amikor majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere megbukik. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.

Kifogásolta, hogy NATO-tagállamai a területüktől távol, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban úgynevezett „védelmi harcok” megvívására készülnek. Ezt „a semmibe vezető útnak” nevezte.

„Az amerikaiak azonban céltudatosan vezetik a NATO katonai infrastruktúráját a Csendes-óceán vizeire, nem titkolva, hogy a feladat a Kínára, Észak-Koreára és Oroszországra gyakorolt nyomás növelése”

– hangoztatta az orosz külügyminiszter, aki szerint ez aláássa Délkelet-Ázsiában a regionális biztonság és együttműködés ASEAN-centrikus architektúráját, amelyet évtizedek alatt az egyenlőség, a kölcsönös érdekek és a konszenzus alapján építettek ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az ASEAN körül kialakított nyílt mechanizmusok helyett „úgynevezett kis geometriájú szövetségeket hoznak létre, mint például az AUKUS, a QUAD, különböző négyes és hármas szövetségek Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland részvételével”. Ezekbe, mint mondta, az ASEAN egyes tagjait is megkísérlik belevonni.

A nyugati partnerek növelték Ukrajna fegyverutánpótlását a közelmúltban, főként tüzérségi eszközökből – közölte hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa katonai vezetésével folytatott egyeztetését követően.

Az államfő közlése szerint a találkozón részt vett Olekszandr Szirszkij, a fegyveres erők főparancsnoka, Anatolij Barhilevics vezérkari főnök és Rusztem Umerov védelmi miniszter.

„Fontos változások vannak a partnerek részéről a fronton szolgáló katonák ellátásának kérdésében: a megállapodások szerinti támogatási csomagoknak megfelelő szállítási növekedést rögzítünk. Az eredmények a tüzérségi ellátás terén jobbak lettek”

– írta Zeleszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében.

Hozzátette: a védelmi miniszter beszámolt a hazai dróngyártás helyzetéről, és elmondta, hogy a jóváhagyott tervek végrehajtása folyamatban van. Az államfő utasította a minisztert, hogy még több drónt rendeljen a hazai gyártóktól.

A megbeszélésen az elnök jelentést hallgatott meg a katonai vezetőktől az orosz erőkre az ukrán államhatárhoz közeli orosz területeken mért csapásokról.

A 36. ukrán tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata videófelvételt tett közzé arról, hogy Javelin páncéltörővel és támadódrónokkal mértek megsemmisítő csapást egy orosz rohamosztag gyalogsági harcjárműveire az oroszországi kurszki területen. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a támadást mikor és pontosan hol hajtották végre.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladhatta a 700 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 35 tüzérségi fegyvert és 93 drónt.

A Harkiv megyei rendőrség a Telegramon közölte, hogy három ember életét vesztette a Kupjanszk térségében lévő Kivsarivka településre mért orosz légicsapásban.

Az orosz hadsereg egy ballisztikus rakétával és 80 drónnal támadta meg Ukrajnát hétfőre virradó éjjel, Harkivban 14-en megsérültek egy szupermarketet ért bombatalálat következtében – közölte az ukrán légierő.

A Telegramon közzétett jelentés szerint a november 3-áról 4-ére virradó éjjel az orosz erők egy ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszországi Rosztov megyéből egy Dnyipropetrovszk megyei célpontra, valamint 80 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe. Harkiv térségét irányított légibombákkal támadta az orosz légierő.

Az ukrán légvédelem 50 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 27 célpont eltűnt a radarokról.

Az Ukrajinszka pravda hírportál Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzóra, és Ihor Tyerehov polgármesterre hivatkozva közölte, hogy Harkivban irányított légibomba csapódott egy szupermarketbe. A találat következtében 14 személy megsebesült. A szomszédos lakóépületek ablakai betörtek, az elektromos távvezetékek leszakadtak, egy metróállomás is megrongálódott.

A légvédelem a fővárost támadó összes drónt megsemmisítette – számolt be Szerhij Popko, a Kijev Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. A lehulló roncsdarabok lakatlan területre zuhantak, személyi sérülés nem történt.

Éjszaka az agresszor rakétával támadta a dnyiprovszki régiót – közölte hivatalos Telegram-csatornáján Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk Megyei Katonai Közigazgatás vezetője. Egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt ért találat, a keletkezett tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Visnyeve települést – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A TASZSZ állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Visnyeve bevétele lépést jelent Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város bekerítése felé. Szombaton az ugyancsak donyecki Kurahivka és a Harkiv megyei Persotravneve orosz ellenőrzés alá kerüléséről hangzott el hivatalos bejelentés. A TASZSZ, ugyancsak a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a Liman irányában fekvő, donyecki Terni községben körülzárták ukrán katonák egy csoportját.

A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül hármon előrenyomult, és Ukrajnában húsz, a kurszki régióban pedig három ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1700, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy páncélos technikát szállító vasúti szerelvényt, több, az ukrán hadsereg ellátását szolgáló energetikai és drónösszeszerelő létesítményt, hat lőszerraktárt, két harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, egy nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és ugyancsak egy vontatott tarackot, négy ATACMS műveleti-harcászati rakétát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 47 repülőgéptípusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy gyalogsági harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 29 250 embert, 180 harckocsit, 102 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1063 páncélozott harcjárművet, 785 gépkocsit, 255 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Kiszeljovban egy férfi életét vesztette, az ugyanebben a régióban fekvő Oktyabrszkij faluban négy, a Kurszk megyei Belaja községben és a donyecki Horlivkában pedig három-három civil megsebesült.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője szombaton visszavonta a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges egység harcosainak korábban adott parancsát, hogy ne ejtsenek ukrán hadifoglyot. Kadirov a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az elmúlt napokban több mint kétezer levelet kapott olyan ukrajnai nőktől, akiknek szeretteit mozgósították, és olyan férfiaktól, akik akaratuk ellenére kerültek a frontvonalba. A levélírók, mint állította, mindannyian a parancs visszavonását kérték tőle.

A csecsen vezető azt követően adta ki ezt a parancsot, hogy kedden egy ukrán drón támadta meg az orosz különleges erők gudermeszi egyetemét, amelynek kigyulladt egy használaton kívülinek mondott épülete. Másnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijevben csapás érte az ukrán fegyveres erők vezérkarának pilóta drónirányító központját.

A hétvégén közölték Moszkvában, hogy az orosz hadsereg október 27-én Donyeckbe evakuálta a harci övezetből Daniel Martindale amerikai állampolgárt, aki a frontvonal másik oldalán két éven át hírszerzési adatokat gyűjtött és továbbított az orosz hadvezetés számára. A Martindaletől kapott információk alapján az orosz fél többször is csapást mért az ukrán infrastruktúrára, hadfelszerelésre és személyi állományra.

Az amerikai az RT televíziónak vasárnap elmondta, hogy az ukrán illetékes szervek, talán az útlevelének köszönhetően, egyszer sem ellenőrizték a telefonját.