Angela Merkel az ukrajnai béke lehetőségeiről beszélt

Az ukrán hatóságok nem dönthetnek egyedül az Oroszországgal fennálló konfliktus diplomáciai rendezéséről szóló tárgyalások megkezdéséről – mondta Angela Merkel volt német kancellár a Corriere della Sera című napilapnak adott interjújában. 

Szerinte ezt több, Kijevet támogató államnak kell kezelnie. A volt kancellár ugyanakkor arra nem tudott válaszolni, hogy mikor kezdődhet meg a tárgyalási folyamat.

A politikus azt is megmagyarázta, hogy miért nem mondott le az Északi Áramlat 2 beruházásról. Merkel ezt azzal indokolta, hogy Németországot gazdasági érdekei vezérelték. Jó áron akarta ellátni az országot gázzal.

És most látjuk, hogy a magas energiaköltségek milyen következményekkel járnak Németország számára – tette hozzá a volt kancellár.

Merkel korábban annak a véleményének adott hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folyamatosan kapcsolatban kell maradni, hogy elkerülhető legyen egy olyan helyzet, mint ami az ukrajnai háborúhoz vezetett. Szerinte az Északi Áramlat megépítése az egyik lehetőség az ilyen együttműködésre.

A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül – jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.

A Kreml szóvivője hangsúlyozta: Putyin csütörtöki televíziós bejelentésének fő üzenete az volt, hogy „a rakétákat gyártó, azokat Ukrajnába szállító, majd orosz területre irányuló csapások végrehajtásában részt vevő nyugati országok meggondolatlan döntései és cselekedetei orosz részről nem maradhatnak reagálás nélkül”. A szóvivő rámutatott, hogy az orosz államfő hangsúlyozta: továbbra is „készen áll minden kapcsolatfelvételre” a „békés pályára” lépés és az ukrajnai konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.

Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait arra az esetre, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná aggodalmait.

„A jelenlegi (amerikai) kormányzattal nem volt kapcsolatfelvétel (a dnyiprói Juzsmas hadiipari üzemre mért csapás és az elnöki bejelentés előtt). Másrészt, a tegnapi nyilatkozat nagyon-nagyon kimerítő, világos, logikus volt. És ezért nincs kétségünk afelől, hogy a jelenlegi washingtoni adminisztrációnak lehetősége volt megismerkedni ezzel a nyilatkozattal, és megérteni azt” – mondta.

A szóvivő hangot adott a Kreml kívánságának, hogy

Washington fontolja meg Putyinnak az Oroszország elleni nyugati fegyvercsapások következményeiről szeptemberben tett kijelentéseit.

Közölte, hogy az orosz Oresnyik hiperszonikus, nem pedig interkontinentális rakéta, így Moszkva nem volt köteles értesíteni Washingtont egy ilyen eszköz indításáról. Mivel azonban ballisztikus rakétáról van szó, az amerikai fél 30 perccel a kilövés előtt értesítést kapott az automatikus üzemmódban működő orosz Nemzeti Nukleáris Fenyegetéscsökkentő Központtól a saját hasonló központjába.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg kidolgozza a részleteket azzal kapcsolatban, hogy miként figyelmeztesse az ukrán civil lakosságot az Oresnyik rakétával végrehajtandó közelgő csapásról.

Az orosz védelmi minisztérium pénteki hadijelentése szerint csütörtökön az orosz fegyveres erők kombinált csapást mértek az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyiprói létesítményére. A tárca rámutatott, hogy a csapás során első alkalommal alkalmazták sikeresen harci körülmények között az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Putyin csütörtök este azt mondta, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéta 10 Mach, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támad, ezért egyetlen jelenlegi légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszer sem tudja kivédeni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a fehéroroszországi Bresztben tartott pénteki sajtótájékoztatón az állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megijedt attól a választól, amelyet Oroszország adott a területének mélységére nagy hatótávolságú rakétákkal mért csapásra, és azzal kezdte vádolni „gazdáit”, hogy fegyvertelenül hagyták őt egy ilyen orosz reagálással szemben.

„Lehet, hogy ez hasznos eredmény. Én azt mondanám, hogy már az is hasznos, hogy legalább közelebb kerülünk a valósághoz, ha a saját bőrünkön érezzük” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője egy fehérorosz fiatalokkal folytatott breszti találkozón úgy vélekedett, hogy a nyugati országok kezdik felismerni:

Ukrajnának csak egy része marad meg, de azt is fel akarják venni a NATO-ba. A konfrontációs logika megnyilvánulásának nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint ha most nem győzik le Putyint, akkor mindenkit meg fog támadni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegram-csatornáján arra hívta fel a figyelmet, hogy Zelenszkij egy minapi üzenetében leleplezte magát azzal, hogy elismerte: nem most volt az első alkalom, hogy az ukrán fegyveres erők nagy hatótávolságú fegyverrel mértek csapást orosz területre. Az általa „lejárt szavatosságúnak” nevezett ukrán elnök reagálását egy gyerekéhez hasonlította, aki azért panaszkodik az apjának, hogy első alkalommal nem kapott fenyítést a betört ablakért.

A Kreml szóvivője pénteken nem kommentálta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen. Megjegyezte, hogy az ICC lépései aligha járulnak hozzá bármihez is, beleértve a közel-keleti rendezést.

Bejelentette, hogy a Kreml a Gazprombank ellen bevezetett amerikai szankciókat az Európába irányuló orosz gázszállítások megakadályozására tett kísérletnek tekinti, és ellenlépéseket foganatosít. Azt hangoztatta, hogy egy olyan országot, mint Oroszország, szankciókkal nem lehet teljesen leblokkolni, és hogy Moszkva meg fogja találni a módját annak, hogy megoldhatók legyenek a gázért való uniós fizetések.

Donald Trump képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban.

Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”.

Arra kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette:

az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye, és a fegyverei”.

Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.

Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről.

Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki,

mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak.

Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök.

„Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.

Az Egyesült Államok gyalogsági aknákat bocsát Ukrajna rendelkezésére, hogy megerősítse védekezését az Oroszország elleni háborúban – tájékoztatta egy amerikai kormányzati tisztviselő az AFP hírügynökséget Washingtonban helyi idő szerint kedden.

A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) szerint az aknák hatékony eszközt jelentenének az orosz egységek előrenyomulásának lassítására.

A gyalogsági aknák használatát Ukrajna keleti területeire korlátoznák, és vagy időkorlátos önmegsemmisítő berendezéssel lennének felszerelve, vagy az akkumulátor kimerülése hatástalanítaná azokat.

Az 1999-ben hatályba lépett, úgynevezett ottawai egyezmény tiltja az ilyen jellegű fegyverek használatát, gyártását és szállítását, mivel még jóval az ellenségeskedések után is áldozatokat követelnek, főként a civil lakosság körében.

Az egyezményt 164 állam írta alá és ratifikálta, de Oroszország és az Egyesült Államok nem. Ukrajna 2005-ben ratifikálta a dokumentumot. Az Egyesült Államok nemrégiben engedélyezte Ukrajnának nagy hatótávolságú amerikai fegyverek használatát is oroszországi katonai célpontok ellen.