Álhír, hogy Putyin és Trump beszéltek egymással

Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában.

Egy hete a The Washington Post amerikai napilap és a Reuters hírügynökség is azt állította, hogy Putyin és Trump kapcsolatba lépett egymással.

„Ez egy rejtélyes történet. Maga a kiadvány (a The Washington Post) azt állítja, hogy vasbeton szilárdságú megerősítéssel rendelkezik, hogy ez a beszélgetés megtörtént. És hogy enélkül nem adták volna ki ezt a közlést. Eszerint ezt valaki megerősítette nekik amerikai részről. Hogy mi volt a célja annak, aki ezt megerősítette? Vagy talán tapasztalatlanságból, tudatlanságból erősítette meg? Nehéz ezt megmondani.

De a tény, az tény marad: ez nem több, mint egy hírlapi kacsa”

– mondta a szóvivő.

Peszkov szerint lesznek kapcsolatfelvételek az Egyesült Államok és Oroszország között, de hogy mikor, azt lehetetlen előre megmondani. Közölte, hogy nem folynak előkészületek egy Putyin és Trump közötti megbeszélés tető alá hozására, de ha mindkét fél szükségesnek érzi, akkor gyorsan meg lehet szervezni egy ilyet.

Kiért arra is, hogy néha „nagyon dinamikus események történnek”, és az állami vezetők hirtelen megváltoztatják a menetrendjüket. Ezt a két vezető között az amerikai fél által kezdeményezett, majd lemondott, teljeskörű kétoldalú megbeszéléssel kapcsolatban mondta, amelynek 2017-ben a vietnami APEC-csúcstalálkozó alkalmából kellett volna megtörténnie. Putyin és Trump végül csak „talpon” tudott rövid eszmecserét folytatni.

Peszkov Trumpot „meglehetősen impulzív” politikusként és államférfiként jellemezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy ő a természeténél fogva üzletember, aki mindenben megpróbál alkut kötni. Úgy vélekedett, második hivatali ideje alatt a megválasztott amerikai elnök keze kevésbé lesz megkötve, mint az elsőben, mert a szenátus és a képviselőház is republikánus ellenőrzés alá kerül, de, mint mondta, „politikai rövidlátás” lenne túlzott elvárásokat táplálni az Oroszországgal kapcsolatos politikáját illetően.

Trump első elnökségét az orosz elnöki szóvivő „túlságosan ellentmondásosnak” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából. Emlékeztetett rá, hogy egyfelől meglehetősen intenzív kommunikáció volt a két vezető között, akik között négy év alatt 19 telefonbeszélgetés és hat személyes találkozó történt, és hogy annak idején Trump azt mondta, ki fog jönni Putyinnal, hogy kedvező üzemmódba fogják helyezni a kétoldalú kapcsolatokat. A szóvivő ugyanakkor rámutatott, hogy

Trump nem tudott kilépni Oroszország stratégiai feltartóztatásának alapállásából, amelyet Barack Obama demokrata amerikai elnök alakított ki korábban.

Peszkov felidézte, hogy a mély nézeteltérések ellenére Moszkva és Washington szakértői kapcsolatokat tartott fenn Szíria és a Közel-Kelet ügyében, sikerült újraindítani a terrorizmus elleni közös csoport munkáját is, a kétoldalú kereskedelmi forgalom pedig közel 30 milliárd dollár volt, ami, mint mondta, nem rossz.

Peszkov ugyanakkor rámutatott, hogy az amerikai kongresszus éppen Trump alatt ismerte el hivatalosan is Oroszországot az Egyesült Államok ellenfeleként, akkor kezdték el korlátozni a banki tranzakciókat, és „foglaltak le teljesen törvénytelenül” az Egyesült Államokban orosz diplomáciai tulajdont.

„Egyfelől újból felvettük a párbeszédet a hadászati kérdésekről. Mi is lehetne ennél fontosabb? Újraindítottuk a párbeszédet, megvoltak az első próbálkozások, és a folyamat elindult. Ugyanakkor Trump alatt az USA olyan lépéseket enged meg, amelyek egyszerűen a hadászati stabilitás rendszerének szétverését célozzák. Kilépnek a rövid és közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződésből” – hangsúlyozta Peszkov.

Ukrajnát az Egyesült Államok eszközének nevezte az Oroszország elleni harcban. „A tárgy pedig mi vagyunk, amelyet megpróbálnak feltartóztatni, és amelyre, mint bejelentették, stratégiai vereséget akarnak mérni”

– mondta Peszkov.

A Putyin és az Olaf Scholz német kancellár közötti pénteki, két év szünet után létrejött telefonbeszélgetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy „csak üdvözölni lehet a német vezetés politikai akaratát az Oroszországgal való párbeszéd újrafelvételére”. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél többször is nyitottságot mutatott a tárgyalásra.

„Amennyire tudom, meglehetősen tárgyszerű megbeszélés volt, részletes és meglehetősen őszinte, mert a felek kölcsönösen kifejtették álláspontjukat” – mondta Dmitrij Peszkov.

Olaf Scholz német kancellár ugyanakkor az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük során – közölte a német kormány szóvivője.

A kancellár közel két év után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.

Az egyórás telefonbeszélgetés során a „kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére” – fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.

Vlagyimir Putyin a „jelenlegi válsághelyzetért” a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta, amely meglátása szerint egy „oroszellenes fellegvárat” hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait – áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.

Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.

A beszélgetés során az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál az orosz biztonsági érdekeket és az „új területi realitásokat” is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.

Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be „az igazságos és tartós béke ukrán vízióját”.

Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.

„

Tihij hangsúlyozta, hogy „a hosszú beszélgetések olyan erőforrások, amelyeket Putyin több mint húsz éve használ fel érdekeinek megvalósítására. Most a tárgyalások csak reményt adnak Putyinnak nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére. Konkrét, határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítik, nem pedig rábeszélésre és csillapítási kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. A szükséges konkrét cselekedetek pedig ismertek, elsősorban a megszálló csapatokat kell kivonni Ukrajna területéről” – hangsúlyozta a szóvivő.