A Nyugat már készül Ukrajna felosztására?

Európának fel kell készülnie az ukrajnai konfliktus legvalószínűbb kibontakozására – az ország felosztására – mondta Jan Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég vezetője a Bild című német lapnak adott interjújában.

Értékelése szerint mivel Kijev számára a front helyzete negatív forgatókönyv szerint alakul, Ukrajna elveszítheti az ország egész keleti és délkeleti részét, beleértve a Donbászt is. Bremmer ugyanakkor kizárta, hogy Oroszország önként visszaadja ezeket a területeket. A politológus azt jósolta, hogy Trump ragaszkodni kezd a békeszerződés mielőbbi megkötéséhez, kihasználva azt a helyzetet, amikor „Zelenszkijt a falhoz szorítják”: erre utal Keith Kellogg jelölése az amerikai különmegbízotti posztra. Bremmer azt is megjegyezte, hogy Zelenszkij beszédei már a konfliktusból eredő fáradtság jeleit mutatják. Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezésekkel állt elő az ukrajnai konfliktus békés megoldására: Moszkva haladéktalanul beszünteti a harcot és kijelenti, hogy kész a tárgyalásokra az ukrán csapatok kivonása után Oroszország új régióinak területéről. Emellett – tette hozzá az orosz vezető – Kijevnek ki kell jelentenie, hogy lemond a NATO- csatlakozási szándékáról, végre kell hajtania a demilitarizálást és a denacifikációt, valamint el kell fogadnia a semleges, el nem kötelezett és atommentes státuszt. Putyin ezzel összefüggésben megemlítette az oroszellenes szankciók feloldását is.

Az Ukrán Fegyveres Erők Kurszk régió elleni terrortámadása után Putyin lehetetlennek nevezte, hogy tárgyaljanak azokkal, akik „válogatás nélkül csapnak le civilekre, polgári infrastruktúrára, vagy megpróbálnak fenyegetést teremteni az atomenergetikai létesítményekre”. Jurij Usakov elnökhelyettes később azt mondta, hogy Moszkvának az államfő által korábban hangoztatott, ukrán rendezésre vonatkozó békejavaslatait nem törölték, de jelenleg, „figyelembe véve ezt a kalandot”, Oroszország nem fog tárgyalni Ukrajnával.

Nyugati országok Ukrajna „de facto megszállását” tervezik, melynek érdekében egy békefenntartónak nevezett kontingenst vezényelnének az országba – állította pénteken kiadott közleményében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Az SZVR szerint a Fekete-tenger partvidékének felügyeletét Románia, a nyugati területekét Lengyelország, az ország központi és keleti részét Németország, az északi területekét – beleértve a főváros régióját is – pedig Nagy-Britannia látná el. A kémszervezet közleménye értelmében a terv keretében 100 ezer békefenntartót terveznek Ukrajnába vezényelni.

A szolgálat szerint a német hadsereg az akcióban felhasználná Ukrajna náci megszállásának tapasztalatait.

„A Bundeswehr arra a következtetésre jutott, hogy a rendőri feladatok ellátása lehetetlen lesz ukrán nacionalistákból álló sonderkommandók nélkül. Ezek az egységek új nevet kapnak, de lényegében ugyanazok a banderista kollaboránsok lesznek”

– áll a közleményben.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az SZVR közleményével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez meg kell oldani azokat a problémákat, amelyek azt okozták. Mint mondta, ez a kérdés mélyebb annál, mint hogy békefenntartó missziót küldjenek a térségbe. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva hozzájárul-e bármilyen békefenntartó erő, például ENSZ-misszió Ukrajnába telepítéséhez.

„Békefenntartók telepítése csak az adott konfliktusban érintett felek beleegyezésével lehetséges. Másodszor, nekünk teljesen világos paramétereink vannak, amelyek a rendezéshez szükségesek” – mondta Peszkov.

Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes Moszkvában újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy egy katonai kontingens Ukrajnába vezénylésével a Nyugat még inkább részese lesz az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációnak. A tervet provokatívnak minősítette.

„Valójában a Nyugat már most is nagyon mélyen benne van (a konfliktusban), amiről Washington és más nyugati fővárosok döntése tanúskodik, amely jóváhagyja, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel az orosz területek mélyén lévő létesítményekre mérjenek csapást”

– mondta.

Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen a Kreml szóvivőjéhez hasonlóan arról beszélt, hogy az ukrajnai konfliktus rendezése nem lesz tartós a konfliktus okainak megszüntetése nélkül. Arra hívta fel az ukrán válság megoldására irányuló békekezdeményezések szerzőit, hogy az ENSZ Alapokmányának valamennyi elvét vegyék figyelembe.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában megsértették az orosz ajkú emberek jogait, törvényben tiltották be az orosz nyelvet, és a kánoni ukrán ortodox egyházat is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat, amely minden más helyzetben az emberi jogokat helyezi a középpontba, az ukrajnai jogsértések esetében „hallgat, mint a (sült) hal”.

Lavrov pozitív példaként hozta fel a globális biztonságról szóló kínai kezdeményezést, amely rögzíti mindazokat az elveket, amelyeket minden konfliktus megközelítésekor be kell tartani. Az egyik fő elv ezek között az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a konfliktus kiváltó okainak azonosítására és felszámolására.

Az ukrán front „megreped”, és ennek öt fő oka van – ezt a véleményt fogalmazta meg Martin Wywal, a lengyel Onet portál újságírója, aki visszatért a donbászi útjáról.

Első okként az ukrán fegyveres erők létszámhiányát és a mozgósítási problémákat nevezte meg, megjegyezve, hogy a toborzási központ létrehozása nem hozta meg a várt hatást: a korrupcióval és a „háborús káosszal” párosulva az ukrán hadsereg egyszerűen sok potenciális hadkötelest veszít.

A második ok a felszerelés és a lőszer hiánya. A szerző szerint az Ukrán Fegyveres Erők „szörnyű válsága” 2023 őszén kezdődött, amikor egy sikertelen ellentámadást követően az Egyesült Államok lelassította a segélyek kiosztását Kijevnek. Azóta az ukrán hadsereg felszerelés- és lőszerhiányt tapasztal. Az orosz fegyveres erőknek az elmúlt hónapokban sikerült „kifeszíteni” a frontvonalat, nyomást gyakorolva az ország keleti és déli részén, ami a létszámhiány miatt nagy problémát jelent az ukrán fegyveres erők számára.

A harci érintkezési vonal növekedése a szerző szerint a harmadik oka az ukrán front küszöbön álló összeomlásának. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a Kurszk régió elleni támadás nem érte el fő célját – az orosz erők visszavonását más irányokból.

Az elmúlt hónapokban az orosz fegyveres erők a frontális támadás helyett a lakott területek bekerítésének és az ellátási útvonalaktól való elvágásának taktikáját alkalmazták, széles körben alkalmazva a kamikaze drónokat. Ez lehetővé tette az orosz csapatok veszteségeinek csökkentését és hatékonyabb fellépést, ami Vyval szerint a negyedik oka az ukrán front gyengeségének.

Az anyag szerzője az ötödik, „rendkívül fontos” oknak az Ukrán Fegyveres Erők erődítményeinek orosz csapatok általi elfoglalását tartja. Ukrajna maga is mérnöki egységhiányt tapasztal, ami közvetlenül befolyásolja területmegtartási képességét. „Meg sem tudom számolni, hány ásót és lövészárkot ástam az oroszoknak” – idézi az újságíró a Donbászban harcoló ukrán fegyveres szavait. Az orosz fegyveres erők aktívan előrenyomulnak a Donbassban. Október végétől november elejéig a „Közép” csapatcsoport egységei felszabadították a Donyecki Népköztársaság Selidovo, Gornyak, Cukurino, Leonidovka és Izmailovka településeit. A múlt héten átvették az irányítást Kremennaja Balka településen és Volcsenka községben is. Ezenkívül a héten az orosz csapatok felszabadították Sztyepanovka, Voznesenka és Rovnopol településeket.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka pénteken csapaterősítést ígért a kelet-ukrajnai frontszakaszon a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében állomásozó csapatoknál tett látogatása során.

Telegram oldalán azt közölte, hogy hamarosan katonákat, lőszert és egyéb felszerelést küldenek a csapatokhoz. Pokrovszk és Kurahove térségében gyors iramban tör előre az orosz hadsereg, pénteken újabb két település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

Szirszkij ugyanakkor arról beszélt, hogy az ukrán csapatok feltartóztatják az orosz haderőt. „Továbbra is vissza tartjuk az ellenséget és súlyos veszteségeket okozunk neki élőerőkben és felszerelésben” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken leváltotta az ukrán szárazföldi erők parancsnokát, Olekszandr Pavljukot, helyére pedig Mihajlo Drapatijt nevezte ki.

„Az ukrán hadseregnek belső változásokra van szüksége, hogy teljességében elérhesse államunk céljait”

– hangoztatta az ukrán elnök a Telegramon.

Az ukrán hadvezetés közlése szerint péntekre virradóra megtámadták a dél-oroszországi Rosztov megyében található Atlasz olajraktárat, tüzet okozva a létesítményben. „Az Atlasz része az orosz katonai-ipari komplexumnak, amely olajszármazékokkal látja el az orosz hadsereget” – ismertette az ukrán hadsereg a Telegram-oldalán hozzátéve, hogy eltalálták egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszer radarállomását a dél-ukrajnai Zaporizzsja régióban.

A nap folyamán Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai katonai és humanitárius helyzetet vitatta meg telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Steffen Hebestreit német kormányszóvivő szerint Scholz „Ukrajnával való tartós és töretlen szolidaritását” erősítette meg a beszélgetés során, valamint további katonai segélyeket ígért Kijevnek.