POLITIK
Jóval túl az uniós elvárásokon.
Az uniós elvárás szerinti 90 százalékos mutató már az ősz elejére teljesült. A tárolói töltöttség – jócskán 93 százalék feletti értékkel – szeptember–október fordulójára tetőzött Magyarországon. Azóta hűvösebb az idő, fogyni kezdett a készlet, de a novemberi határidőre így is magabiztosan az előírt szint felett alakul a hazai adat. A hatmilliárd köbméteres tartalék több annál, mint amennyi az előző fűtési szezonban összesen elfogyott, ez a mennyiség a tavalyi egész éves lakossági felhasználás kétszerese.
Magyarország megfelelően felkészült a télre, a kiemelkedő kapacitású hazai tárolókban már hatmilliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre. Tavaly a lakosság alig valamivel több, mint hárommilliárd köbmétert fogyasztott el, az elérhető tartalék ennek közel kétszerese. A gazdaság igényeit tavaly mintegy 5,5 milliárd köbméter földgáz fedezte, a belföldön tárolt mennyiség ezt is meghaladja – jelezte az Energiaügyi Minisztérium korábbi Facebook-bejegyzésében.
A múlt esztendőben együttesen mintegy 8,5 milliárd köbméteres gázfogyasztás több mint 70 százaléka a nagy hidegek beköszönte előtt hozzáférhető.
„Az előző fűtési szezon együttesen 5,7 milliárd köbméteres felhasználásával megegyező mennyiséget már szeptember elejére betároltuk”
– írja a tárca.
Ráadásul az időarányos előrehaladáson alapuló becslések szerint idén nyolcmilliárd köbméter alá szorulhat az éves földgázfelhasználás. A tartalékok tehát akár még nagyobb hányadát is fedezhetik a tényleges szükségleteknek – teszik hozzá.
Az Európai Unió a földfelszín alatti gáztárolókkal bíró tagállamok számára 90 százalékos feltöltési célértéket ír elő november elsejei határidővel. Magyarország ezt az elvárást már szeptember elejére teljesítette, az európai gázinfrastruktúra-üzemeltetők adatgyűjtése szerint jelenleg 93 százalékon állunk.
Hazánk hagyományosan a kontinens élmezőnyébe tartozik a fogyasztással arányos töltöttségi mutatókat vizsgálva. Jelenleg is csak a három balti állam készleteit tároló Lettország és Ausztria előz meg bennünket ebben az összevetésben.
A magyar fogyasztók biztonságos ellátását a magas készletszint mellett a zavartalanul zajló import és a belföldi kitermelés is szolgálja. A családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően hosszú ideje Európában a legolcsóbban jutnak földgázhoz. A rezsivédelmi intézkedések változatlan formában garantálják, hogy a magyar emberek a hamarosan induló fűtési szezonban is megfizethető áron tarthassák melegen otthonaikat – olvasható a posztban.
A magyar energiaárak a legalacsonyabbak Európában
Az uniós statisztikai hivatal adatai is igazolják a rezsicsökkentés eredményét.
Az Eurostat friss összesítése szerint a tagállami háztartások közül a magyar családok jutottak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz 2024 első felében. A hazai lakossági fogyasztók a rezsicsökkentésnek köszönhetően tartósan a legkedvezőbb árakat fizetik a két legfontosabb energiahordozóért. Az Energiaügyi Minisztérium bejegyzése szerint bevált a rezsicsökkentés, az intézkedést a magyar kormány Brüsszel és a baloldal folyamatos támadásai ellenére is fenntartja. A hazai felhasználók biztonságos ellátását a jelenlegi fűtési szezonban a megfizethető árak mellett a magas gáztárolói készletszint is garantálja.
A tárca jelezte: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) havi gyakorisággal készít nemzetközi ár-összehasonlítást az európai háztartások rezsiterheinek alakulásáról.
A legutóbbi, szeptemberi vizsgálat eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar családok Európában a legolcsóbban kapják a villamos energiát és a földgázt.
Az uniós adatsornál naprakészebb kimutatás szerint a lista túlsó végén található svéd háztartások tizenkétszer, a hollandok hatszor, az olaszok, portugálok, franciák ötször magasabb árat fizetnek a gázért, mint a magyarok. Az áramnál a németek, írek, angolok és csehek költségtöbblete négyszeres.
Az MVM-csoport adatai szerint tíz fogyasztási helyből kilencnek földgázt, tízből nyolcnak pedig áramot kizárólag rezsicsökkentett árakon számláznak. Az átlagfogyasztásig a sávhatárt túllépő családok is a kedvezményes áron jutnak az energiahordozókhoz.
A rezsicsökkentés pozitív hatásait igazolja a Századvég nemzetközi kutatása, amely szerint a magyar családok küzdenek a legkevésbé fűtési nehézségekkel az Európai Unióban. A hazai válaszadók mindösszesen hét százaléka számolt be arról, hogy nem tudja megfelelően fűteni lakását, ez messze a legkedvezőbb arány a 27 tagállamban, az uniós átlagos értéknek kevesebb mint harmada.
– Az Európában egyedülálló rezsicsökkentés tehát működik. A magyar kormány ezért tesz meg mindent az intézkedés megőrzése érdekében, hiába követeli rendszeresen annak megszüntetését Brüsszel és a baloldal. A kormány a hazai fogyasztók biztonságos ellátását is garantálja: idén már az ősz elején több gáz volt a hazai tárolókban, mint amennyi az előző fűtési szezonban összesen elfogyott. A jelenleg több mint hatmilliárd köbméteres készlet a 2023-as egész éves lakossági felhasználás kétszeresét teszi ki – posztolta ez Energiaügyi Minisztérium a Facebookon.
A tavalyi azonos időszakhoz képest több mint háromszázmillió köbméterrel, 5,2 százalékkal kevesebb földgázt használtunk fel idén januártól szeptemberig. Az energiaválság előtti esztendőhöz, 2021-hez mérten csaknem kétmilliárd köbméterrel alakult alacsonyabban a földgázfogyasztási mutató 2024 első kilenc hónapjában. A mérséklődő igények különösen a magas készletszint miatt erősítik az ellátás biztonságát, csökkentik Magyarország importkitettségét és a hazai károsanyag-kibocsátást – jelezte közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
A Központi Statisztikai Hivatal MVM-csoport adatszolgáltatására alapozó összegzése szerint
2024 januárja és szeptembere között mintegy 5,5 milliárd köbméteres volt a gázfogyasztás. A megelőző év azonos hónapjaihoz mérten a háztartások 10, a vállalatok, közintézmények 2,8 százalékkal kevesebb földgázt használtak fel eddig idén.
Három éve az első három negyedéves felhasználás még 7,4 milliárd köbmétert tett ki. Az azóta elért megtakarításon nagyjából egyenlő mértékben osztoztak a lakossági fogyasztók és a gazdasági szereplők. Bár a harmadik negyedévben főleg a hűvösebb szeptemberi napok miatt minimális emelkedés volt kimutatható, változatlanul érvényes az a várakozás, hogy az egész éves felhasználás nyolcmilliárd köbméter alatt maradhat 2024-ben.
A mért áramfogyasztás 1,7 százalékos emelkedést jelez az első három negyedévre, a tavalyi 30 terawattórás szintről 30,5 terawattórára.
A villamos energia térnyerése azonban a megújuló termelők tömeges megjelenése miatt ennél minden bizonnyal erőteljesebb az energiamixben.
A becslések szerint a háztartási méretű naperőművek részaránya a teljes felhasználásban 7,3 százalékra volt tehető az év eddigi részében.
Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában. Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk. Hazánk a kötelező szintet meghaladó, húszszázalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is.
A mérséklődő gázfogyasztás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. A magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően változatlanul Európában a legolcsóbban jutnak földgázhoz és áramhoz. Zavartalan kiszolgálásuk a több mint 6 milliárd köbméteres tárolói készletmennyiség jóvoltából a következő télen is garantálható – hívja fel a figyelmet a tárca.
Az alacsonyabb gázfelhasználás hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez, az energiaszektor környezetterhelésének visszaszorításához is. Magyarország az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva az előzetes adatok szerint 43 százalékkal csökkentette tavalyra, ezzel túlteljesítve a negyvenszázalékos 2030-as célkitűzést. A zöldátállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése csaknem másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt 2023-ban. Az időjárásfüggő energiatermelők kiegyensúlyozásában hosszabb távon is szükség lesz a rugalmasan szabályozható gázerőművi kapacitásokra. A Nemzeti földhőhasznosítási koncepció ugyanakkor a geotermikus energia újabb alkalmazásaival 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiválthatóságával számol.
Ripost hírek
