Zelenszkij összefog Dél-Koreával

Ukrajna és Dél-Korea megállapodott kedden abban, hogy minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzések közötti együttműködést és információcserét, aminek az a különleges oka, hogy észak-koreai katonák Oroszország oldalán feltehetőleg részt fognak venni az Ukrajna elleni háborúban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán államfő erről azután írt közösségi oldalain, hogy telefonon beszélt dél-koreai hivatali partnerével, Jun Szogjol elnökkel. „Megvitattuk az észak-koreai hadsereg részvételét az ukrajnai orosz invázióban. Csupán egy következtetés vonható le ebből: ez a háború nemzetközivé válik, és túlterjed a két állam, Oroszország és Ukrajna határain” – szögezte le Zelenszkij.

Beszámolt a dél-koreai elnöknek arról, hogy friss adatok szerint háromezer észak-koreai katonát szállítottak át a harci övezethez közeli orosz gyakorlóterekre, és a létszámuk várhatóan mintegy 12 ezerre fog növekedni a közeljövőben.

„Megállapodtunk a kapcsolatok elmélyítésében minden szinten annak érdekében, hogy a helyzet súlyosbodása esetén ki tudjuk dolgozni a cselekvési stratégiát és a szükséges ellenintézkedéseket, valamint közös partnereket vonhassunk be az együttműködésbe. A megállapodás részeként Ukrajna és a Koreai Köztársaság hamarosan delegációkat küld egymáshoz lépéseink összehangolása érdekében” – fejtette ki az ukrán elnök.

Egyúttal köszönetet mondott a dél-koreai elnöknek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának következetes támogatásáért, valamint a már eddig nyújtott, illetve bejelentett pénzügyi és humanitárius segítségért.

Az orosz katonai vezetés úgy döntött, hogy a hepatitis B, illetve C fertőzésben szenvedő elítéltekből rohamegységeket hoz létre, és hadba küldi őket Ukrajna ellen – állította honlapján az ukrán katonai hírszerzés.

A hivatal azt írta: Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter október 10-én hozott, 610-es számú rendeletével törölte a hepatitist azon betegségek listájáról, amelyek kizárják a katonai szolgálatban való részvételt. A hepatitisszel fertőzötteket „C kontingens” címkével látták el a dokumentumban.

Az ukrán parlament kedden újabb kilencven nappal – 2025. február 7-ig – meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. Ezzel már 13. alkalommal szavazott a törvényhozás a hadiállapot mellett – jegyezte meg.

A védelmi minisztérium sajtószolgálata a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az idei év első tíz hónapja alatt a tárca a digitális fejlesztési minisztériummal közösen több mint 1,6 millió különböző típusú, hazai gyártású drón beszerzésére kötött szerződést, összesen több mint 114 milliárd hrivnya (1065 milliárd forint) értékben.

Ebből a mennyiségből a beszállítók már teljesítettek 1,28 millió drónra vonatkozó megrendelést, az év végéig pedig további 366 940 drón szállítását tervezik. Így 2024 végére az Ukrajnában legyártott drónok teljes száma 1,64 millió lesz. Kanada kijevi nagykövetsége az X-en közölte, hogy Ukrajna a kanadai kormány és a HALO Trust közös projektjének köszönhetően 13 aknamentesítő járművet kapott.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy munkatársai őrizetbe vették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét a donyecki régióban.

A 34 éves helybeli férfi az ENSZ Élelmezési Világprogramjának önkénteseként tevékenykedett. Miután az FSZB beszervezte, jelentéseket tett az ukrán gyalogsági és tüzérségi egységek elhelyezkedéséről Pokrovszk térségében, ahol jelenleg a legtöbb az ellenséges támadások száma – fejtette ki az SZBU.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város polgármestere közzétette, hogy reggel az orosz erők ismét támadást intéztek a megyeszékhely ellen, aminek következtében egy 66 éves nő és egy 62 éves férfi életét vesztette, egy nő pedig megsebesült.

Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 692 ezret, az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 45 tüzérségi fegyvert és 72 drónt.

Legitim katonai célpont az orosz hadsereg számára a Rheinmetall német hadiipari cég Ukrajnába telepített üzeme – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

A páncélozott járművek gyártására és javítására szakosodott ukrajnai üzem beindítását korábban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette be. Közölte, hogy a német vállalat lőporgyár, lőszer- és légvédelmi rendszereket gyártó üzemek építését is tervezi.

Peszkov nyugati politikusok azon állításaival kapcsolatban, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, azt mondta, „nincs mit hozzátenni ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót követő záró sajtótájékoztatón mondott ebben a kérdésben”.

Putyin akkor arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködés a két ország belügye, és hogy a kétoldalú stratégiai partnerségről szóló szerződés negyedik cikkelyét mindkét fél minden kétséget kizáróan teljesíteni fogja.

„Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta akkor az orosz elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Peszkov kedden kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megtámadni, ha a Finnországban lévő ingatlanjait elkoboznák egy Ukrajna által indított per eredményeképpen, és meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.

A szóvivő szerint a Nyugat megengedhetetlen „mentori nyilatkozatokat” és „visszataszító ultimátumokat” enged meg magának Georgiával kapcsolatban.

„Ezek természetesen abszolút olyan undorító megnyilvánulások, amelyek ellentmondanak az államközi kapcsolatok normáinak, és ezeknek megálljt kell parancsolni” – hangoztatta. „Nekünk semmilyen jogunk, vágyunk vagy szándékunk sincs beavatkozni Georgia belügyeibe. Soha nem tettünk ilyet” – tette hozzá.

Alaptalannak nevezte és visszautasította az Oroszországot és Kínát ért vádakat, miszerint Moszkva és Peking a hurrikánokra való reagálás kapcsán lejáratja az amerikai hatóságokat. „E vádak irigylésre méltó rendszeressége és változatossága egyre inkább arra késztet bennünket, hogy iróniával kezeljük őket” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Rakétagyakorlatba kezdett Oroszország, aminek célja az országot érő atomcsapás kivédésének szimulációja. A gyakorlat végrehajtását a növekvő geopolitikai feszültségekkel és az újabb külső fenyegetések felbukkanásával magyarázta az orosz elnök.

Rakétagyakorlatba kezdett Oroszország, aminek célja az országot érő atomcsapás kivédésének szimulációja – írja a Reuters.

„Figyelembe véve a növekvő geopolitikai feszültségeket és az újabb külső fenyegetések felbukkanását, fontos, hogy modern és folyamatosan készenlétben lévő stratégiai fegyveres erőink legyenek”

– fogalmazott indoklásában Putyin elnök, amikor elrendelte a gyakorlat végrehajtását.

A gyakorlat az ukrajnai háború kritikus pillanatában zajlik, hetekkel azután, hogy Moszkva többször is jelezte, válaszlépést foganatosítanak, ha az Egyesült Államok és szövetségeseik engedélyezik Ukrajnának a mélységi orosz területek nagy hatótávolságú fegyverekkel történő támadását – teszi hozzá a Reuters.