Zelenszkij nem akar tűzszünetről beszélni

Az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet „nem tárgya a megbeszéléseinknek a szövetségeseinkkel” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.

Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij Fotó: NurPhoto via AFP

Az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet „nem tárgya a megbeszéléseinknek a szövetségeseinkkel” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Párizsban, francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélését követően.

– hangsúlyozta az ukrán elnök, miközben a segélyek gyors növelésére szólított fel. „A tél előtt szükségünk van az önök támogatására” – tette hozzá.

Zelenszkijnek ez az ötödik látogatása Franciaországban az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta. Az ukrán elnök európai körútja keretében Londonból érkezett Párizsba, ahonnan Olaszországba és Németországba utazik tovább.

Ukrajna békéjének megvitatására Rómába érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök csütörtökön az esti órákban a Villa Doria Pamphili parkban található elnöki palota egyik épületében fogadta, majd a kétoldalú tárgyalás közös vacsorával zárult – közölte az olasz sajtó.

Volodimir Zelenszkij Fotó: Anadolu via AFP

A Szentszék bejelentette, hogy péntek délelőtt Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja az ukrán elnököt a Vatikánban. 

Először 2023. május 13-án fogadta Ferenc pápa az ukrán elnököt a Vatikánban, majd a nyáron a G7-országok Pugliában tartott összejövetelén. 

Az olasz sajtó arról számol be, hogy Zelenszkij azzal a céllal keresi fel a nyugati országokat, hogy meggyőzze annak szükségességéről, hogy orosz területeken is bevetésre kerülhessenek a nyugatról érkezett fegyverkészletek. Olasz lapelemzések szerint Zelenszkij a háború meghatározó pillanatában látogat el Itáliába. 

A Róma–Berlin–Párizs- és London-tengely megerősítésére készül az ukrán elnök, hogy megossza a konfliktus lezárására vonatkozó jövőbeli terveit, Zelenszkij ugyanis a balkáni országok vezetőinek Dubrovnikban ígéretet tett arra, hogy november végéig elkészül az a munkadokumentum, mely az konfliktus igazságos lezárásához, a békekötéshez szükséges feltételeket meghatározza. 

Az olasz kormány ugyanakkor továbbra is ragaszkodik korábbi álláspontjához, miszerint az Itáliából érkező fegyvereket kizárólag védekezésre használhatja Kijev, semmiképpen sem végezhet katonai akciókat orosz területeken. Hangsúlyozzák, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. 

Jövő júliusban Olaszország lesz a házigazdája az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tartandó következő nemzetközi konferenciának – jelentette be csütörtökön késő este Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Ukrajna nincs egyedül; mi mellette fogunk állni, amíg csak kell” – szögezte le az olasz kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a konferenciát 2025. július 10-11-én tartják. Olaszország pénzzel és fegyverekkel is támogatja az ukrán védekezést, de az Olaszországtól kapott fegyvereket Kijev csak ukrán területen vetheti be.

Meloni tudatta, hogy Olaszország azért támogatja Ukrajnát, hogy Kijev minél jobb pozícióból kezdhesse majd meg a béketárgyalásokat, és „ez a béke nem jelenthet kapitulációt”.

Zelenszkij csütörtökön további támogatást kért országa partnereitől a közeledő télre tekintettel, és egyúttal világossá tette, hogy londoni, párizsi, berlini és római megbeszélésein nem tárgyaltak potenciális tűzszünet megkötéséről Oroszországgal. Zelenszkijt pénteken Ferenc pápa fogadja a Vatikánban.

Ferenc pápa az ukrajnai háború miatti humanitárius helyzetről egyeztetett Szvjatoszlav Sevcsuk érsekkel, az ukrán görögkatolikus egyház vezetőjével a Vatikánban – közölte az olasz püspöki kar vallási információs szolgálata (Sir) csütörtökön, Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök  találkozója előtt.

A Sir közleménye szerint Ferenc pápa aggodalmát fejezte ki a háborús helyzet, a lakosság biztonsága és ellátása, valamint a tél ismételt közeledte miatt. Szvjatoszlav Sevcsuk úgy nyilatkozott, Ferenc pápa újból elkötelezte magát annak érdekében, hogy Ukrajnában „igazságos béke” szülessen.

Az érsek bemutatta az egyházfőnek az ukrán görög katolikusok utolsó szinódusának határozatait, amelyek a háborús viszonyok közötti szolgálatvégzést érintették. Elsőrendű feladatnak nevezte, hogy reményt igyekezzenek adni az elkeseredett, nehéz próbáknak kitett embereknek. Másrészt – tette hozzá Szvjatoszlav Sevcsuk – „feladatunknak tartjuk a vallás háborús felhasználásával szembeni fellépést”.

A görögkatolikus érsek köszönetet mondott Ferenc pápának azért a közvetítésért, amely az ukrán hadifoglyok szabadulásához vezetett.

Közöttük említette a két görög katolikus papot, Ivan Levitckijt és Bohdan Heletát, akik egy év után, idén júniusban szabadultak az orosz fogságból.

A Sir beszámolója szerint Ferenc pápa megerősítette, hogy a Szentszék továbbra is minden diplomáciai eszközt felhasznál az ukrajnai háború megállítására. Ferenc pápa péntek reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Vatikánban.

Ferenc pápának és Zelenszkijnek ez lesz a negyedik találkozója, a harmadik a Vatikánban, illetve a harmadik a háború kitörése óta. Első alkalommal az egyházfő 2020. február 8-án fogadta az ukrán elnököt a Vatikánban, még a Covid-járvány előtt. A háború kitörése napján telefonon egyeztettek, és azóta is több hívás történt Kijev és a Vatikán között a Vatican News hírportál beszámolója szerint.

Zelenszkij 2023. május 13-án látogatott a Vatikánba, amikor negyven percen keresztül tárgyalt a pápával. A találkozás helyszíne a lehető legegyszerűbb volt: a VI. Pálról elnevezett vatikáni audiencia-terem melletti szobában beszéltek. Akkor Ferenc pápa elkötelezte magát az Oroszországba szállított ukrán gyerekek hazatérése segítésében, valamint a hadifoglyok cseréjében.

A következő találkozó Puglia tartományban, a G7-es csoport idei júniusi csúcstalálkozóján volt, amelyen a pápa is részt vett.

Ferenc pápa a háború kitörése napján átment Oroszországnak a Vatikánnal szomszédos szentszéki nagykövetségére, hogy személyesen értesüljön a történtekről, és a konfliktus leállítását kérje.

Egy hónappal később, 2022. március 25-én Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel bűnbánati szertartás keretében. 2022 májusában békeközvetítőnek nevezte ki Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét, aki Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben is tárgyalt.

A Szentszék legmagasabb rangú tagja, Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár idén júliusban látogatott Ukrajnába, és Kijevben Zelenszkij elnökkel is találkozott.

A németek többsége azt szeretné, ha Olaf Scholz kancellár csaknem két év után újra párbeszédet folytatna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.

A YouGov brit közvéleménykutató csoport által a dpa német hírügynökség megbízásából végzett felmérés szerint a németek 59 százaléka támogatja, hogy a két vezető telefonon beszéljen egymással. A felvetést a megkérdezettek 26 százaléka elutasította, míg 15 százalékuk nem adott rá választ.

Kelet-Németországban a megkérdezettek 68 százaléka támogatta, és 19 százaléka utasította el a két vezető újbóli kapcsolatfelvételének a lehetőségét.

A felmérést az indokolta, hogy Olaf Scholz már hetek óta szorgalmazza az ukrajnai háború lezárását célzó második békekonferencia megrendezését, amelyen álláspontja szerint Oroszországnak is részt kellene vennie, miután Oroszországot nem hívták meg a legutóbbi, júniusban Svájcban rendezett békecsúcsra.

Emellett a megkérdezettek csaknem fele gondolja úgy, hogy a béke érdekében Ukrajnának le kellene mondania egyes területeiről. Mintegy 39 százalékuk szerint Kijevnek egy négyzetcentimétert sem kellene feladnia, míg 22 százalékuk úgy véli, hogy a béke zálogaként le kell mondania az Oroszország által tíz éve annektált Krím félsziget visszaszerzéséről is.

További 23 százalék szerint Kijevnek a Krím mellett azokat a területeket is fel kellene adnia, amelyeket Oroszország az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta megszállt. Így összességében a válaszadók 45 százaléka támogatja ukrán területek átadását Oroszországnak.

A válaszok egyúttal éles megosztottságot mutatnak abban a kérdésben is, hogy Ukrajna engedélyt kapjon-e nagy hatótávolságú nyugati fegyverek bevetésére oroszországi területek ellen.

A megkérdezettek 42 százaléka támogatja, míg 43 százaléka ellenzi ezt a lépést.

A német kancellár pénteken Berlinben tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ez a két vezető harmadik találkozója öt héten belül. A megbeszélések középpontjában feltehetően az ukrajnai háború békés megoldására irányuló erőfeszítések, valamint az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás áll majd.

Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin legutóbb 2022. december 2-án beszélt egymással telefonon, ám a német kancellár azóta többször is utalt arra, hogy újra párbeszédbe bocsátkozna az orosz elnökkel.