Ukrajna heteken belül meghívást akar a NATO-ba

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba – jelentette ki egy interjúban Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.

„Meglátásunk szerint Ukrajna meghívása ebben a pillanatban politikai jelzés lenne” – mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek. „Őszintén hiszünk benne, hogy ez a jelenlegi amerikai kormányzat hagyatékának része lehetne” – fogalmazott.

Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják.

A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.

Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba győzelmi tervének részeként tekint.

Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszüntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben.

„Ha azt fogjuk mondani, hogy a meghívás megvan, az Oroszországi Föderáció számára ez olyan lenne, mint egy végleges ítélet – tehát ennyi, ebben a témában nem lehet tovább emelni a tétet” – magyarázta Galibarenko.

A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez,

de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba.

Kijev nem sürgeti a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését – mondta Galibarenko, de hozzátette, hogyha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne. A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást a diplomata azt válaszolta, hogy minél előbb, annál jobb.

Joe Biden amerikai elnök újabb, 425 millió dolláros katonai segélyt jelentett be a kijevi vezetésnek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetése során – közölte a washingtoni Fehér Ház.

Az amerikai elnök hivatala szerint a támogatás egyebek között légvédelmi, illetve földi célpontok elleni, levegőből indítható eszközöket, páncélozott járműveket és Ukrajna számára szükséges lőszereket foglal magában.

Zelenszkij Telegram-oldalán mondott köszönetet Bidennek, illetve az amerikai kongresszus mindkét pártjának, valamint az amerikai népnek a támogatásért. Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy Bidennel megvitatta öt pontból álló „győzelmi tervét” is, amelyet szerdán mutatott be a Verhovna Radában.

„Javasoltam megfontolásra a közös fegyvergyártást” – ismertette Zelenszkij. „Megbeszéltük az ukrán katonák további kiképzésének szükségességét is” – tette hozzá.

Ukrajna köszönetet mond az Egyesült Államoknak, „amiért kész segíteni a kijevi vezetésnek megerősíteni helyzetét a tisztességes diplomácia útjára kényszerítve ezzel Oroszországot” – emelte ki Zelenszkij.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-hoz akkreditált nagykövete szerdai online sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a katonai szövetség egyelőre még nem tart ott, hogy csatlakozási meghívást intézzen rövid távon Ukrajnához. „Ám mint mindig, továbbra is folytatjuk a párbeszédet ukrajnai barátainkkal arról, hogy miként kerülhetnek közelebb a szövetséghez” – tette hozzá.

Németországban kezd kétnapos búcsúlátogatást csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, aki a német kormány vezetőivel találkozik – közölte a Fehér Ház szóvivője.

Az amerikai elnök berlini tárgyalásainak napirendjén szerepelnek Ukrajna védelmének kérdései, valamint a közel-keleti helyzet – olvasható a közleményben, amely szerint szó lesz majd az antiszemitizmus és gyűlölet elleni fellépésről, valamint az amerikai-német gazdasági, kereskedelmi és technológiai együttműködés erősítéséről.

Joe Biden az eredeti tervek szerint a múlt héten látogatott volna Németországba, amit összekapcsolt volna egy angolai utazással.

A hivatalos látogatást a Milton hurrikán múlt heti érkezése miatt halasztották el,

az afrikai utat a Fehér Ház csütörtöki közlése szerint decemberben pótolja az elnök.

Az elnöki hivatal Joe Biden elutazása előtt jelentette be, hogy az Egyesült Államok 425 millió dollár értékű újabb katonai segítséget küld Ukrajna számára az amerikai hadsereg készleteiből.

Joe Biden a segítségnyújtásról telefonon is tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A Fehér Ház közleménye szerint a szerdai telefonbeszélgetésen az ukrán államfő további részleteket ismertetett úgynevezett „győzelmi tervéről”, ami szándéka szerint Oroszországi veresége révén vezetne el a háború végéhez.

Elfoglalta az orosz hadsereg a luhanszki régióban lévő Nevszke és a donyecki régióban található Krasznij Jar települést – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomultak, Ukrajnában 23, a kurszki régióban pedig kilenc megkísérelt ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig további több mint 350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között egy katonai repülőtér infrastruktúráját, egy robbanóanyag- és lőszergyártó üzemet, egy, a hadsereget ellátó olajfinomítót, egy Neptun hajóelhárító és egy Sz-200-as légvédelmi rakétarendszert, egy tengeri és egy légidrónraktárt, három lőszerraktárt, egy harckocsit, egy nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 56 repülőgép típusú drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán videófelvételt mutatott be arról, ahogy kedden egymás után öt orosz rakéta találta el a mikolajevi páncélos üzemet. A beszámoló szerint a létesítmény öt ipari épületét érte találat, és tíz páncélozott jármű, köztük hat harckocsi megsemmisült. A támadás nyomán az üzemben leállt a páncélozott járművek gyártása és javítása.

Kurszk irányában a szerdai hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett 21 páncélozott harcjárművet, köztük három tankot veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők azóta több mint 23 550 embert, 160 harckocsit, 75 gyalogsági harcjárművet, 100 páncélozott személyszállító járművet, 934 páncélozott harcjárművet, 639 gépkocsit, 189 tüzérségi löveget és 37 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az ukrán főügyészség vizsgálatot indított mintegy ötven ukrán ügyésszel szemben, akiket azzal vádolnak, hogy mozgássérültséget igazoló dokumentumok vásárlásával próbálták elkerülni a katonai szolgálatot.

A vádhatóság Telegram-csatornáján megjelent közlése szerint Andrij Kosztyin főügyész utasítást adott a belső vizsgálatra. A jelentés szerint az érintett ügyészek mindemellett mozgássérülteknek járó ellátásban is részesültek, sőt egyesek közülük már az ukrajnai háború előtt beszerezték ilyen minősítésüket, tekintettel arra, hogy így nehezebben bocsáthatták el, és előléptetéseknél is előnyben részesíthették őket.

Az ügy előzménye, hogy október elején Hmelnyickij megyében őrizetbe vették a mozgássérültség fokának megállapításáért felelős orvosi-szociális szakértői bizottság vezetőjét. A testületet vezető orvosnő, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának színeiben a megyei önkormányzat képviselője volt, több ezer ukránt minősített sérültnek és ezzel katonai szolgálatra alkalmatlannak fizetség fejében.

Házkutatások során több mint ötmillió eurónak megfelelő összeget foglaltak le nála a hatóságok, további milliós összegeket pedig külföldi bankszámlákon találtak meg. Az orvosnő fia a regionális nyugdíjalapot vezette, amely a különnyugdíjak megállapításáért volt felelős.

A vizsgálat azonban nemcsak Hmelnyickij megye ügyészségére, hanem más ukrán térségek vádhatóságaira is kiterjed. A két és fél éve tartó háború során Ukrajnában több korrupciós botrány napvilágra került, amelyekben nem utolsósorban a hadsereg tagjai is érintettek voltak.

Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, katonaköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Azonban a mozgássérültek, illetve egyedülálló ápolóik korlátozás nélkül szabadon kiutazhatnak.