Újabb német páncélos ütegek érkeztek Ukrajnába

A német Rheinmetall fegyveripari konszern újabb 20 darab Marder típusú lövészpáncélost adott át Ukrajnának.

A Rheinmetall pénteki közlése szerint a kiszállítást 2024 harmadik negyedévében teljesítették. A kijevi vezetésnek eddig mintegy 200 darabot szállítottak a német gyártmányú lövészpáncélosból. A fegyveripari konszern a Mardereken kívül Leopard harckocsikat is szállít Ukrajnának.

A német hadsereg (Bundeswehr) az 1970-es években állította hdrendbe a Mardereket, amelyek korszerűsített formában máig szolgálatban vannak. 2015 óta azonban a típust fokozatosan felváltják a Puma lövészpáncélossal. A hadrendből kivont Mardereket 2022 óta – a német kormány finanszírozásával – felújítva és üzemképessé téve átadják Ukrajnának.

Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalakon.

Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán.

Hírszerzési információk szerint már október 27-28-án az első észak-koreai katonákat beveti Oroszország a harci övezetekben.

„Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani” – jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára. „A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni” – szögezte le az elnök.

Szirszkij a Telegramon cáfolta, hogy bekerítették volna az ukrán csapatokat a kurszki régióban, szavai szerint ez orosz dezinformáció.

Az ukrán fegyveres erők 82. különálló légideszant dandárja videofelvételt tett közzé az oroszországi Kurszk megyében megsemmisült orosz harckocsikról, egyéb páncélozott harcjárművekről és haditechnikai eszközökről. „A halál útja a kurszki régióban. Ez egy megsemmisült ellenséges haditechnikával kikövezett út, egy kiégett nyom, amelyet az ellenség hagyott maga után, amikor legyőzték. A 82. légideszant dandár ejtőernyősei és az ukrán erők más egységei módszeresen tüntették el az ellenség katonai felszerelését a föld színéről, csak hamut és törmeléket hagyva a világ második legerősebb hadseregéből” – írták a deszantosok a videóhoz mellékelt szövegben. Hozzátették, hogy a „hírhedt” orosz 155. tengerészgyalogos dandár szenvedte el a legnagyobb veszteséget a hadfelszerelés tekintetében.

Az ukrán légierő jelentése szerint péntekre virradóra az orosz erők 63 drónnal támadták Ukrajnát, ebből a légvédelem 36-ot semmisített meg, 16-nak pedig nyoma veszett.

A keleti Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz csapatok rakétasorozatvetővel nyitottak tüzet Borava falura, ahol emiatt meghalt egy 61 éves nő.

Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója pénteken közölte, hogy az orosz csapások következtében öt ember halt meg és legalább egy szenvedett sérüléseket előző nap a régióban.

Reggel az oroszok a déli Herszon város központját ágyúzták, ahol két ember sebesült meg – tette közzé Roman Mrocsko, a város vezetője. Később Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója közölte, hogy orosz dróntámadás ért egy autópályán közlekedő személyautót, aminek következtében egy 72 éves férfi életét vesztette, egy másik embert pedig sérülésekkel kórházba szállítottak.

Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek egy orosz Buk-M3 légvédelmi rendszerre, és megsemmisítettek egy Buk-M2 rakétairányító radarállomást az orosz megszállás alatti luhanszki régióban. A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 187 katonai összecsapás volt az ellenséggel a fronton, a legtöbb, ötvenöt Pokrovszk térségében. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 686 ezret – előző nap mintegy 1630 főt veszítettek -, az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett hét orosz harckocsit, 34 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 73 drónt semmisítettek meg.

A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszk térségében fogják őket bevetni – közölte Ruben Brekelmans védelmi miniszter a holland kabinet minisztereinek pénteki tanácskozását megelőzően.

A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni – hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.

Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat.

Rámutatott, hogy meglehetősen bonyolult lesz lépéseket tenni Észak-Korea ellen, mert már oly sok szankció van érvényben ellene, azonban véleménye szerint „nagyon világos jelzést” kell küldeni Phenjannak és Moszkvának.

Kurszk után az észak-koreaiak valószínűleg más helyeken is bevetésre kerülnek, véli a miniszter. „Ez a mi válaszlépésünktől is függ majd” – tette hozzá.

Szerdán a NATO és az Egyesült Államok is megerősítette az észak-koreai haderő oroszországi jelenlétét.

Farah Dakhlallah NATO-szóvivő azt nyilatkozta, „a szövetségeseknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Phenjan csapatokat küldött Oroszországba. „Ha ezeket a csapatokat arra szánják, hogy Ukrajnában harcoljanak, az jelentős eszkalációt jelentene, és az újabb jele lenne annak, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenved a frontvonalakon” – mondta.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint „még nem tudni, hogy pontosan mire készülnek ott a phenjani erők, de dél-koreai és ukrán figyelmeztetések arra utalnak, hogy Oroszország oldalán kívánnak csatlakozni az ukrajnai háborúhoz”.

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.

Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.

Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.

Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy

az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.

„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában nem Oroszország lépései vezettek el az eszkalációhoz, hanem „a 2014-es államcsíny, amelyet elsősorban az Egyesült Államok támogatott”. Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.

Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.

Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy az orosz hatóságok „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva készek megvizsgálni ennek minden változatát, de másra nem hajlandók”.

Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.

„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.

Megismételte azon álláspontját, miszerint az ukrán hatóságok azért nem akarnak tárgyalni, mert a béketárgyalások megkezdése a hadiállapot feloldásához vezetne, és akkor elnökválasztást kellene tartaniuk az országban.

„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális”

– szögezte le az elnök.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.

Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.