Trump halálbüntetést akar a gyilkoló migránsoknak

A republikánus elnökjelölt bemutatta a tervet, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból. Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat

Elnökké választása esetére halálbüntetést helyezett kilátásba Donald Trump republikánus elnökjelölt pénteken azon illegális bevándorlók esetében, akik amerikai állampolgárt gyilkolnak meg.

A volt elnök a Colorado állambeli Aurora városban tartott választási gyűlésén mutatta be „Aurora Művelet” elnevezésű tervét, amelynek célja az Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi bűnbandák tagjainak eltávolítása az országból.

Közölte, hogy elnökké választása esetén egy 1798-as törvény felhatalmazása alapján fog cselekedni a terv végrehajtása érdekében, és hozzátette, hogy a bevándorlási hatóság, a határőrség és a szövetségi hatóságok különleges egységei fogják felkutatni a külföldi bűnbandák tagjait, akiket kitoloncolnak.

Hozzátette, hogy aki közülük ismét feltűnik az Egyesült Államokban és elfogják, automatikusan 10 év börtönre számíthat a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.

A bejelentés helyszíne azért volt Aurora városa, illetve a bűnözők kitoloncolásáról szóló terv elnevezésében is ezért szerepel a település neve, mert a Colorado állambeli városban lakótömböket vont ellenőrzése alá egy venezuelai bűnbanda, a Tren de Aragua, amelynek tagjai a helyiek beszámolói szerint félelemben tartották az ott élőket.

A felmérések szerint egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik. A másik fontos megállapítás, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra.

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 66 százaléka támogatja az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását – írja a Breitbart. Az Ipsos szeptember 20. és 22. között, alig tíz nappal Donald Trump és Kamala Harris szeptember 10-i elnökjelölti vitáját követően készítette el a felmérést. A kutatás szerint a republikánus szavazók 90, a független szavazóknak pedig 68 százaléka értett egyet a felvetéssel, külön érdekesség, hogy

még a demokrata szavazók 47 százaléka is támogatja az illegális bevándorlók kitoloncolását, vagy ahogy a kérdezők fogalmaztak, deportálását.

A kutatás másik fontos megállapítása még, hogy az amerikaiak 65 százaléka fenyegetésként tekint az illegális bevándorlásra. Az Ipsos kutatásának eredményei egybeesnek más intézetek, többek között a YouGov, a Marist és a Harvard-Harris felméréseinek megállapításaival, mindezek alapján

egyértelmű többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok külső határainak erőteljesebb védelmét követelik.

A Breitbart hozzáteszi, az illegális bevándorlás elutasítottságának társadalmi elutasítottsága éles növekedésbe kezdett, mivel Donald Trump volt elnök és egyben republikánus elnökjelölt tisztán és egyértelműen elítélte a Fehér Ház bevándorláspárti politikáját.

Iráni hackerek Donald Trump kampányszervezetétől megszerzett dokumentumokat osztottak meg Joe Biden kampánycsapatával a nyári hónapokban – közölték az amerikai hatóságok.

A Szövetségi Nyomozó Iroda és a Nemzeti Hírszerzés szerdai közleménye szerint „rossz szándékú iráni kiberszereplők június végén és július elején olyan, kéretlen elektronikus leveleket juttattak el Joe Biden elnökválasztási kampányában dolgozó személyeknek, amelyek Donald Trump volt elnök kampányától származó, nem nyilvános anyagok kivonatát tartalmazták”.

Az amerikai hírszerző szervezetek feltételezése szerint az Iránhoz kötődő személyek június óta folytatják az amerikai választásokba való beavatkozást, és az ellopott kampányiratokat különböző amerikai médiaszervezetekhez is eljuttatták. A hivatalos közlemény szerint az amerikai hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy a címzettek válaszoltak volna az üzenetekre.

Komoly kihívást jelent Kamala Harrisnek, mennyire távolíthatja el magát Joe Bidentől, miközben a leköszönő elnök és csapata a Harris-kampányban folytatott szerepüket hangsúlyozzák.    

Hogyan akarjon valaki egyszerre hűséges és nyertes lenni? – így lehet összefoglalni a CNN háttérbeszélgetések alapján írt elemzésének dilemmáját, amely a Harris-csapat mozgásterét vizsgálja.

A jelek szerint a Harris-csapat tagjai részben egyetérthetnek azokkal a kritikákkal, amelyek az alelnöknek a kampányban eddig nyújtott teljesítményéről szólnak.

Ezek a kritikák jellemzően Kamala Harris kampányának semmitmondásáról és ötlettelenségéről szólnak, különösen az abortusz, a gazdaság vagy a határvédelem kérdéseit illetően, amint erre az elemzésben is rámutatnak. A CNN információi alapján arra lehet következtetni, mindez azért válhatott lehetségessé, mivel így is túl erős a kapcsolat a leköszönő elnök és csapata, valamint az elnökségért helyette induló alelnök és támogatói között.

Már eddig is számos forrásból lehetett olvasni a demokrata jelölt és egyben alelnök kampánya körüli viharfelhőkről, de a jelek szerint nem csökkent a feszültség.

A megoldás az alelnöki csapat tagjai szerint az lehetne, ha sikerülne egyfajta önálló teret kialakítani Kamala Harris számára, aminek köszönhetően akár saját kampányötletekkel is előállhatna, és nem tűnne Joe Biden kiterjesztett kezének, amiről maguk is tudják, hogy nem egy erős pozíció. Mindez a bizonytalan szavazók meggyőzéséről szól, erről az alelnöki csapat egyik névtelenségbe burkolózó tagja beszélt a CNN-nek. Mindeközben a különbségek hangsúlyozása nem csaphat át az elnök nyílt sisakos támadásába sem. A kérdés, tehát úgy szól:

Hogyan tűnjön Kamala Harris Joe Bidentől függetlennek, ha Harris és Biden még közösen vezetik a Fehér Házat?

Ezenfelül más aggályaik is vannak még a demokratáknak, amelyek a 2016-os kampány tanulságaitól a szakpolitikai kérdésekig terjednek. Ilyen például a Helene hurrikán pusztítása okozta katasztrófahelyzet kezelése vagy a gazdaság helyzete.

A felmérések alapján egyrészt elmondható, hogy Trump kompetensebbnek mutatkozik demokrata riválisánál, másrészt ezzel párhuzamosan a választók Kamala Harrist is felelőssé teszik azért, hogy a járvány utáni visszarendeződés lassabban halad, mint azt Biden ígérte korábban. Külpolitikai kérdéseket illetően is komoly hátrányban lehetnek a demokraták, a CNN itt külön kiemeli az egy éve kirobbant palesztin–izraeli háborút, illetve az arra adott fehér házi reakciót. A közel-keleti helyzet azért is bír jelentőséggel a kampányban, mivel – ahogyan azt Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője is elmondta  a hirado.hu-nak – a térség fejleményeivel napi 4–5 millió ember foglalkozik napi szinten.

Mindezt figyelembe véve érthetőnek tűnik, miért igyekeztek úgy pozicionálni az alelnököt a kampányban, hogy az a megfáradt múlt és a jövő küzdelméről szóljon, csakhogy a jelek szerint ezt egyelőre nem sikerül tartalommal feltölteni. Erre utal Tim Walznak, Kamala Harris alelnökjelöltjének a kampánykörút során tett megjegyzése is, amely úgy szólt: „Úgy megyek majd a sírba, hogy nem tudom, miért, de biztos vagyok benne, hogy hibahatáron belüli versenyre kell számítanunk”

Az is sokatmondó, hogy a felmérések szerint egyetlen olyan mondata volt Kamala Harrisnek a Donald Trumppal folytatott szeptemberi elnökjelölti vitán, amely az érdeklődés felkeltésére és az alelnök népszerűségének növelésére lehetett alkalmas:

„Egyértelmű, hogy nem vagyok Joe Biden.”

Ezt ugyanakkor árnyékolják a leköszönő elnök azon megjegyzései, amelyek komoly tényezőként tüntetik fel a jelenlegi adminisztráció működtetését illetően. Joe Biden jelentős játékosnak nevezte Harrist, beleértve azokat a szakpolitikai lépéseket is, amelyek megvalósíthatóságával komoly aggályok merültek fel korábban.

„Ő (Kamala Harris – a szerk.) és a csapata össze van kötve az enyémmel mindabban, amit közösen csinálunk”

– fogalmazott az elnök. A CNN szerint az elnök kijelentései arra irányulhatnak, hogy Kamala Harris elismerje vezetői teljesítményét, amely további akadályt jelenhet az alelnöknek, ha a saját arculat meghatározásáról van szó. Márpedig minden jel arra utal, hogy a kampány fő kérdése végső soron az arculati kérdés, amivel kapcsolatban túlzás nélkül állítható, hogy Donald Trumpnak egyáltalán nincs lemaradása, ahogyan ez a butleri nagygyűlésen is egyértelműen látszott.

Televíziós műsorban elemezték a Fehér Háznak a Milton hurrikánra adott reakcióját. A Demokrata Párt elnökjelöltje kompetenciáit szeretné kihangsúlyozni, ugyanakkor ez akadályokba is ütközik, köszönhetően a Harris- és a Biden-csapat összefonódásainak. Mindeközben Donald Trump 275 férőhelyet biztosított a Milton hurrikán érkezése előtt azoknak, akik részt vesznek a katasztrófahelyzet utáni helyreállításban.

A televíziós műsorban elemezték a Fehér Háznak a Milton hurrikánra adott reakcióját – írja a Breitbart. Az adásban külön kitértek az alelnök és egyben a Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnek a szerepére is, aki komolyan lobbizott azért, hogy részt vehessen a hurrikán utáni helyreállításban. A műsorvezető szerint Harris részéről a fellépés egyfajta „kiegyensúlyozó lépés” volt, mivel a kampányra is figyelnie kell – már csak kevesebb mint 30 nap van az elnökválasztás novemberre kitűzött hivatalos napjáig –, ugyanakkor a végrehajtó hatalommal járó kötelezettségeit sem mulaszthatja el.

Az elnökjelölt a kampánykörútján számos alkalommal élő bejelentkezéssel kapcsolódott be a Fehér Ház munkájába, minden egyes lépése elnöki kompetenciájának erősítését szolgálhatja – tették hozzá a műsorban. Kamala Harris reakcióját ugyanakkor más tényezők is befolyásolhatják, komoly dilemmát jelent számára a Joe Bidennel szövetséges független jelölti pozíció megtartása, miközben Joe Biden leköszönő elnök csapatának túl nagy a befolyása a kampányra. 

Donald Trump a hurrikán érkezése előtt 275 szobát biztosított a helyreállításban résztvevőknek

Mindeközben a volt elnök és republikánus elnökjelölt, Donald Trump 275 férőhelyet biztosított Mar-a-Lago-i birtokán azoknak, akik részt vesznek a katasztrófahelyzet utáni helyreállításban, és tette mindezt azelőtt, hogy a Milton hurrikán elérte volna az Egyesült Államok keleti partját. A munkálatokban résztvevők fogadásán a volt elnök fia, Eric Trump is részt vett, az eseményről felvételeket is töltöttek fel a közösségi médiába

A felvételekre elismerő reakciók érkeztek, megköszönve a Trump család segítségnyújtását.

Természetesen nem lehet szó nélkül elmenni a két jelölt státuszából fakadó különbségek mellett. Kamala Harris, mint hivatalban lévő politikus a szövetségi forrásokat felhasználva vett részt a helyreállításban, miközben Trump magánvagyonát áldozta erre a célra. A legfontosabb különbség azonban a két politikus mozgásterében érhető tetten, jól látszik a különbség aközött, mikor jár el egy érdekcsoportoknak kiszolgáltatott döntéshozó, és mikor egy stabil pártszervezetet maga mögött tudó politikus.