Tovább nőtt a Szabadságpárt népszerűsége Ausztriában

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a bevándorlásellenes FPÖ a bejelentés hatására tovább erősödött, és már 32 százalékos támogatással bír.

A Blickwechsel című hírháttérműsor (amelyet a Red Bull GmbH tulajdonában lévő Servus TV készít) megbízásából az OGM közvélemény-kutató intézet arról kérdezte a választókat, hogy melyik pártra szavaznának, ha vasárnap lennének a választások. A felmérés szerint a bevándorlásellenes FPÖ fölényesen, 32 százalékkal nyerne, megelőzve a mérsékelt jobboldali Osztrák Néppártot (ÖVP, 25 százalék) és az előző választáshoz képest jelentősen visszaesett Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ, 20 százalék).

Kickl a legnépszerűbb kancellárjelölt

A Heute.at gyorselemzése szerint a választópolgárok kifejezték egyet nem értésüket azzal kapcsolatban is, hogy Alexander van der Bellen államfő a legnépszerűbb FPÖ helyett a második helyen végzett ÖVP elnökét, Karl Nehammert – a jelenlegi ügyvivő kancellárt – bízta meg kormányalakítással. A közvetlen kancellárválasztásra vonatkozó kérdés szerint az FPÖ vezetője most először végzett az élen (25 százalékkal), míg Nehammerre 24 százalék, a szociáldemokrata Andreas Bablerre pedig 14 százalék voksolna.

Az egy hónappal ezelőtti parlamenti választáson az FPÖ 28,9 százalékot ért el Ausztriában.

Pártok támogatottsága Ausztriában
(forrás: OGM, 2024. október 29.)

1. Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) – 32 százalék
2. Osztrák Néppárt (ÖVP) – 25 százalék
3. Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) – 20 százalék
4. Új Baloldal (NEOS) – 10 százalék
5. Zöldek – 8 százalék
6. Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) – 2 százalék

Többi párt összesen: 3 százalék

Hosszú és „időnként eléggé rázós” út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz – vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.

Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során

első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.

Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással.

„Hosszú és feltehetően gyakran nagyon is rázós út áll előttünk” – jelentette ki a hivatalban lévő kancellár újságíróknak nyilatkozva, miután a nap folyamán az ÖVP és az SPÖ tárgyalódelegációja megkezdte az egyeztetéseket.

Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egy mandátumnyi többségük lesz a parlamentben. A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.

Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett. „A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igen is kormányalakításhoz vezethetnek” – mondta.

Herbert Kickl, a parlamenti választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője továbbra is ragaszkodik a kancellári poszthoz, miután Alexander van der Bellen államfő kedden a Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammert bízta meg kormányalakítással. Csakhogy a Szabadságpártot néhány év leforgása alatt romjaiból újjászervező Kicklnek irigyei is szép számmal akadnak a bécsi belpolitikában. Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője értékelte a helyzetet a hirado.hu-nak.

– Miért nem akarnak együttműködni a hagyományos parlamenti pártok az Osztrák Szabadságpárttal?

– Igazából nem a Szabadságpárttal (FPÖ), hanem annak vezetőjével, Herbert Kickllel szemben vannak kifogásaik. Kickl pártelnök személye annyira megosztó az osztrák belpolitikában, hogy még azok a pártok is, amelyek korábban együttműködtek az FPÖ-vel, vagy az elmúlt hónapokban hangoztatták ebbéli nyitottságukat – ez elsősorban a Néppártra igaz – összezárnak Kickl előtt. Miután a Szabadságpárt szerezte meg a legtöbb szavazatot a szeptemberi országos választáson, adná magát a helyzet, hogy velük lépjenek koalícióra, de még a Néppárt is kitart a Kickl személyét elutasító pozíciója mellett.

– Mit követett el Herbert Kickl, hogy ennyire ellenségesek vele szemben?

– Alapvetően ő volt az, aki romjaiból újjáépítette a Szabadságpártot. A 2017-es Ibiza-botrány után az FPÖ támogatottsága 5 százalék környékére zuhant, a Szabadságpárt és a Néppárt koalíciója felbomlott, és az új kormánykoalícióban a Néppárt mellett a Zöldek vették át a Szabadságpárt helyét. Utóbbi ekkor ellenzékbe került, Kickl pedig pártvezetőként nem egyszer kemény kritikákat fogalmazott meg az új koalícióval szemben. A másik ok pedig az lehet, hogy Kickl belügyminiszterként tagja volt a Sebastian Kurz vetette konzervatív kormánykoalíciónak, ellenfelei pedig az ő személyével hoznak összefüggésbe olyan megosztó kérdéseket, mint például a belügyi hatóságoknak politikai célokra való felhasználása – amivel szemben Kickl azzal védekezik, hogy ő csak a korrupt elemeket igyekezett felszámolni az osztrák közigazgatásban. Herbert Kickl tehát nemcsak elvi alapon, hanem konkrét okok miatt is tüske a Néppárt szemében.

– A Szabadságpárt vezetőjeként Kickl nem akar engedni abból sem, hogy kinevezzék Ausztria kancellárjává.

– Herbert Kickl már közvetlenül a párt választási győzelme után egyértelművé tette úgy a sajtóban, mint az Alexander Van der Bellen államfővel folytatott egyeztetések során is, hogy őt, illetve a Szabadságpártot megilletné a kancellári szék. A Szabadságpárt megjárta a poklot az elmúlt években. Az, hogy az ő elnöksége alatt újra tudták szervezni a pártot és ismét nyerő pozícióba hozták, azt is jelenti, hogy a Szabadságpárt egyértelműen kiáll mellette.

– Érzékelhető egyfajta irigység is Kickl iránt a politikai ellenfelek részéről, éppen a párt gyors újjászervezése és előretörése miatt?

– A politikában minden előfordulhat. Hiába nyerte a Néppárt a legutóbbi tartományi választásokat, a Szabadságpárt jelenleg a legstabilabb párt Ausztriában, és még van benne növekedési potenciál. A Néppárt ezzel szemben a további veszteségek minimalizálására törekszik, míg az osztrák szociáldemokraták (SPÖ) támogatottsága stagnál, és számukra már ez is komoly eredmény. A két további parlamenti párt, az újbaloldali NEOS és a Zöldek pedig épp most cserélték fel egymás között az ötödik helyet. Utóbbi kis pártok azonban nem komoly tényezők a kormányalakítás szempontjából. A Szabadságpárt vezetői tehát jogosan vélhetik úgy, hogy ha most nem törekednek a kompromisszumra, és – Kickl mellett kitartva – ellenzékbe szorulnának, akkor egy elég törékeny kormánykoalíció jöhet létre, valószínűleg három párt – a Néppárt, a Szociáldemokraták és a NEOS vagy a Zöldek – részvételével. Kickl és pártja számára még ellenzékből is bőven lesz annyi muníció, különösen a migráció, a biztonságpolitika és az integrációs politika szempontjából, amelyek mentén tovább ostorozva a kormány munkásságát még tovább növelhetik a párt szavazóbázisát.

– Milyen kihatással lehet a szabadságpárti Herbert Kickl esetleges kancellári kinevezése a Patrióták európai parlamenti pártcsaládjára?

– Az mindenképp jól mutat, ha egy EP-frakcióban minél több miniszterelnök, kormányfő van jelen. De én mégis szétválasztanám, külön kezelném a belpolitikai és az európai parlamenti vetületet. Mindenesetre az FPÖ jó szereplése az európai politikai színtéren is egy olyan politikai trend kialakulására utalhat, amely sok hasznot hajthat a Patrióták EP-frakciója számára is a következő években.