kulcsár edina
Fokozzák a készültséget.
Az Izrael koppenhágai és stockholmi nagykövetsége elleni antiszemita támadások után Dánia rendőrségi jelentések szerint szigorítani kívánja az ellenőrzéseket a Németországgal és Svédországgal közös határain.
A határ menti területeken a bűnözés elleni küzdelemre, a láthatóságra és a megelőzésre irányuló rendőri erőfeszítések fokozásáról szóló döntés a közelmúltban Koppenhágában és Stockholmban történt incidenseken alapul. Szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd a járműveket és az utazókat a Svédországgal és Németországgal közös határokon
– magyarázta a rendőrség. Mint ismert, Koppenhágában kétszer is robbantottak az izraeli nagykövetség közvetlen közelében, Stockholmban pedig lövöldözés történt. Egyik támadásnak sem voltak sérültjei.
Sajnos a közelmúltbeli fejlemények megerősítették, hogy a Dániát fenyegető terrorveszély nagyon is komoly. Szorosan figyelemmel kísérjük a jelenlegi helyzetet, felmérjük az általános fenyegetettségre gyakorolt hatást, és folyamatosan végrehajtjuk a szükséges biztonsági intézkedéseket
– mondta Peter Ekebjaerg, a dán rendőrség főfelügyelője. A svéd titkosszolgálat nemrég közölte, hogy vannak olyan jelek, amelyek Irán lehetséges érintettségére utalnak.
Ez inkább feltételezés, mivel tényleges bizonyítékok nem állnak rendelkezésre
– szögezte le Fredrik Hallstrom, a svéd Säpo titkosszolgálat műveleti vezetője. A Säpo már korábban is azt állította, hogy Irán svédországi bűnözői bandákat használ fel arra, hogy a nevében erőszakos cselekményeket kövessenek el.
Egy évvel a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása után Európa is terrorhullámmal néz szembe – idézte fel blogjában Peter R. Neumann terrorizmus-szakértő és politológus. Az elmúlt tizenkét hónapban a tervezett és végrehajtott merényletek száma több mint ötszörösére nőtt 2022-hez képest.
A viszonylagos nyugalom után most ismét a dzsihadizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára nézve. A további eszkaláció megakadályozása érdekében a politikusoknak és a biztonsági hatóságoknak azonnal kiemelt prioritássá kell tenniük a terrorfenyegetés elleni küzdelmet
– jelentette ki Neumann. A dzsihadista támadások és tervezett merényletek száma Európában az elmúlt tizenkét hónapban meredeken emelkedett. Míg 2022-ben az Europol mindössze két végrehajtott támadást és négy megkísérelt támadást regisztrált, addig 2023 októbere óta több mint ötszörösére nőtt a dzsihadista akciók száma. Összesen tizenegy támadást hajtottak végre, míg további 25-öt a rendőrség és a biztonsági hatóságok időben megakadályoztak. Ez azt mutatja, hogy bár a biztonsági erők nem tudnak abszolút biztonságot garantálni, az ilyen cselekmények megakadályozásában nagy sikerrel járnak el.
Különösen riasztó, hogy a támadások és tervek több mint egyharmada (36 százalék) zsidó intézmények, Izrael vagy zsidók ellen irányult. Bár ez nem meglepő a dzsihadista csoportok ideológiai irányultságát tekintve, ismét hangsúlyozza, hogy az európai zsidó élet különleges védelmet igényel.
Németországot különösen súlyosan érinti a jelenlegi terrorhullám. A 13 támadással és tervezett merénylettel az ország az incidensek 36 százalékáért felelős, noha a nyugat-európai lakosságnak csak 21 százaléka él ott. Ausztriában és Svájcban is aránytalanul sok a dzsihadista tevékenység a lakosság számához képest – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A tizenegy végrehajtott támadásban összesen kilenc ember halt meg, az utóbbi hónapok legsúlyosabb merénylete Solingenben három emberéletet követelt. Ez azt jelezheti, hogy a terrorizmus korábbi hullámaihoz hasonló nagyobb támadásokra csak az elkövetkező években kell számítani – vélekedett Neumann.
Feltűnő, hogy a tizenegy támadásból tízet késsel hajtottak végre. A müncheni izraeli főkonzulátus elleni támadás kivételével nem használtak lőfegyvereket, robbanószerkezeteket vagy járműveket – mint például a korábbi nizzai vagy berlini támadások esetében.
A szakértő szerint különösen veszélyeztetettek azok a fiatalok, akik online radikalizálódnak. A megelőzési intézkedéseket és a korai figyelmeztető rendszereket egyre inkább erre a célcsoportra kell összpontosítani. Németországban a menekültek és a dzsihadizmus között is különleges kapcsolat áll fenn, mivel az elmúlt években letartóztatott terroristák többsége menedékkérő vagy menekült volt. Ez szigorúbb és jobban szabályozott menekültügyi eljárásokat tesz szükségessé. Az európai zsidó állampolgárok különösen veszélyeztetettek, és fokozott védelemre van szükségük Európa pluralista értékeinek megőrzése érdekében. Végezetül fontos a gyors cselekvés, mivel a terrorhullámok általában néhány év után tetőznek, így még mindig van esély arra, hogy megelőzzünk valami rosszabbat – vélekedett a szakértő.
Migránsok az Egyesült Államok déli határánál (Fotó: Anadolu via AFP)
A Biden-kormányzat el akarta titkolni a veszélyt, ezért megakadályozták, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a potenciális terrorfenyegetést jelentő migránsokról – mutatott rá az amerikai törvényhozás előtt tett tanúvallomásában Aaron Heitke, a San Diegó-i szektor korábbi járőrparancsnoka.
Heitke szerint a Biden-kormányzat alatt a tízszeresére nőtt a szektorban az úgy nevezett SIA-személyek, vagyis azon illegális migránsok száma, akik jelentős kapcsolatban állnak a terrorizmussal – fogalmaz a Fox News amerikai televíziós hálózat. Míg korábban évente tíz-tizenöt ilyen migráns került a hatóságok látókörébe, amint híre ment, hogy sokkal könnyebb átjutni a határon, ez a szám 2022-ben és 2023-ban is száz fölé emelkedett, és várhatóan így lesz ez idén is – hívta fel a figyelmet Heitke, hozzátéve, hogy ezek csak azok, akiket a hatóságok elkaptak.
Heitke szerint a Biden-kormányzat megakadályozta, hogy a fentiekről tájékoztassa a lakosságot.
Annak idején azt mondták, hogy nem adhatok ki semmilyen információt az SIA-k számának növekedéséről, és nem említhetem a letartóztatásokat sem. A kormányzat arról próbálta meggyőzni a közvéleményt, hogy a határon nincs fenyegetés
– fogalmazott a korábbi határőrvezető.
Még ha elfogják is a határon átjutó illegális migránsokat, elegendő mennyiségű fogvatartási létesítmény hiányában 85 százalékukat egyszerűen szabadon engedik az országban – áll az amerikai képviselőház belbiztonsági bizottsága által készített jelentésben.
Fontos megjegyezni, hogy a bevándorlási és állampolgársági törvény előírja, hogy minden, az Egyesült Államokba belépő, nem befogadható külföldit őrizetbe kell venni – attól a pillanattól kezdve, hogy találkoznak velük, egészen addig, amíg el nem távolítják őket vagy meg nem állapítják, hogy jogszerűen tartózkodnak az országban
– idézi a jelentést a Breitbart amerikai hírportál.
Azonban Joe Biden amerikai elnök, Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt, valamint Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter ahelyett, hogy igyekeztek volna érvényt szerezni a jogszabálynak, tömegével engedték szabadon a migránsokat.
A 2021-es pénzügyi évben a migránsok mindössze 36 százalékát tartották fogva legalább bizonyos ideig, míg Barack Obama korábbi demokrata elnök idején ez 91 százalék volt – mutat rá a dokumentum.
Az év elején maga a belbiztonsági miniszter is elismerte, hogy a határra érkező migránsok több mint 85 százalékát az Egyesült Államok belsejében engedik szabadon.