Szerbia közel áll az uniós tagsághoz

Szerbia az egyike azon országoknak, amelyek a legközelebb állnak ahhoz, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váljanak – húzta alá Ursula von der Leyen pénteken Belgrádban.

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, az Európai Unió Szerbia első számú kereskedelmi partnere és befektetője, ez a kapcsolat pedig egyre fejlődik, a következő évtől pedig a nyugat-balkáni ország is az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) részévé válhat, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi majd a pénzügyi műveleteket. Ursula von der Leyen arra is kitért, hogy a nyugat-balkáni térség gazdaságát közelíteni kell az EU gazdaságághoz, és a térség piacát integrálni kell az uniós piacba. „Az elv nagyon egyszerű. Mi megnyitjuk az ajtót a szerb vállalatok előtt bizonyos szektorokban. Cserébe reformokra van szükség a tisztességes piaci feltételek kiépítése érdekében, amelyeket további uniós befektetésekkel fogunk támogatni” – húzta alá.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök elismerte, hogy reformintézkedésekre van szükség a jogállamiság, kifejezetten az igazságszolgáltatás és a bírósági ügyek hosszát illetően. Emellett rámutatott arra, hogy Szerbia számára nagyon fontosak azok az infrastrukturális projektek, amelyeket az Európai Unióval közösen hajt végre.

Szerbiával 2014 januárjában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a 35 tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitottak meg, a legutóbbit 2021 decemberében. Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy Szerbia még az idei évben megnyithat egy újabb fejezetcsomagot.

Ursula von der Leyen a tervek szerint pénteken találkozott volna Milos Vucevic szerb miniszterelnökkel is, ám a találkozót lemondta azt követően, hogy kiderült a szerb kormányfő a nap során megbeszélést folytatott Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszterrel a szerb-orosz gazdasági és politikai kapcsolatok erősítéséről.

Az Európai Unió bővítése lesz az Európai Bizottság következő öt évének legfontosabb feladata – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke pénteken Szarajevóban.

A tagjelölt országok előrelépése a csatlakozási folyamatban kizárólag azon fog múlni, milyen ütemben hajtják végre a szükséges reformintézkedéseket – tette hozzá.

Szarajevó és Brüsszel is az Európai Unió tagjaként képzeli el Bosznia-Hercegovinát – állapította meg. Az ország 2016 februárjában nyújtotta be a tagság iránti kérelmét, a csatlakozási tárgyalások hivatalosan idén márciusban megkezdődhettek vele, mert az utóbbi években viszonylag jól haladt a szükséges reformintézkedések végrehajtásában – emlékeztetett. Azóta azonban jelentősebb előrelépés nem történt, mert az ország vezetése nem tud megállapodni a kulcsfontosságú reformintézkedések végrehajtásában. Még nagyon hosszú út és sok munka áll az ország előtt – figyelmeztetett.

Az október eleji áradások és földcsuszamlások okozta károkkal kapcsolatban a bizottsági elnök közölte: az Európai Unió 20 millió euró (8 milliárd forint) azonnal segélyt nyújt az országnak. Von der Leyen még csütörtökön a legnagyobb kárt elszenvedő Jablanicában azt mondta: az EU segítségnyújtása az azonnal segéllyel nem ért véget, utána is segíti a károk felszámolását.

Magyarország továbbra is az Európai Unió mielőbbi bővítésének pártján áll, mivel a közösségnek óriási szüksége lenne új lendületre, dinamikára, amit jelenleg leginkább a régió országainak felvétele adhatna meg – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban Berlinben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a nyugat-balkáni államok európai integrációját gyorsítani hivatott berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján vett részt, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak napjaink turbulens változásaira tekintettel valahonnan új lendületet, frissességet, energiát kell nyernie, hogy meg tudja állítani versenyképessége csökkenését, és úrrá tudjon lenni a kihívásokon.

„Úgy látjuk, hogy a Nyugat-Balkán az a hely, ahonnan ez az új inspiráció, ez az új lendület majd jöhet. Ezért amikor összeállítottuk a magyar EU-elnökség programját, akkor a bővítés ügyét tettük a napirend élére” – mondta.

Majd sérelmezte, hogy a térség tagjelölt országai már átlagosan tizenegy éve és öt hónapja várakoznak a belépésre, a tagjelölti kérelmeiket pedig több mint tizenöt éve adták be.

„Nyilvánvaló, hogyha nem lépünk előre ezen folyamatban, akkor az Európai Unió bővítési politikájának hitelessége lesz oda”

– figyelmeztetett.

Arra is kitért, hogy EU-s kollégái gyakran hangoztatják egy érdemalapú folyamat fontosságát, de ha továbbra sem lesz előrelépés, azzal épp ezt az elvet fogják semmibe venni. „Hiszen jól látható, hogy hiába teljesítenek jól a tagjelöltek, mégsem megy előre a bővítési folyamat” – húzta alá.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az utolsó bővítésre akkor került sor, amikor Magyarország legutóbb töltötte be a soros elnöki tisztséget, akkor sikerült véglegessé tenni a horvát csatlakozási folyamatot.

„Az előttünk álló három hónapban Magyarország elnöklésével az Európai Unió kormányközi konferenciákat fog tartani az öt nyugat-balkáni tagjelölt országgal, legalábbis ez a nagyon határozott célkitűzésünk” – tudatta.

Albániával kerülhet sor legkorábban a kormányközi konferenciára október közepén, ahol végre az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitására majd sor kerül – tette hozzá.
Kiemelte, hogy Szerbia a régió kulcsállama, ezért elkerülhetetlen, rendkívül fontos lenne az integrációs folyamatának előrevitele.

Ennek nélkülözhetetlen eleme a kormányközi konferencia megtartása Szerbiával.

Mi azt gondoljuk, hogy Szerbiával a harmadik tárgyalási fejezetcsoportot meg kell nyitni. Ez a növekedésről és a versenyképességről szól. Ha valaki ellátogatott a közelmúltban Szerbiába, akkor láthatja, hogy miről szól a növekedés és miről szól a versenyképesség – folytatta.

A miniszter ezt követően Montenegróra tért rá, és úgy vélte, hogy nem csupán fejezetek megnyitására, hanem lezárására is lehetőség van. „Hosszú ideje nem került erre sor. Montenegró jól teljesít, legalább négy fejezet lezárására sor kerülhet” – jegyezte meg.

Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban közölte, hogy folyamatos egyeztetésben állnak, s az ország jól is teljesít, így reális lehet a csatlakozási tárgyalások keretének elfogadása, ezáltal világos lesz, hogy milyen mandátum alapján lehet majd tárgyalni.

Végül érintette Észak-Macedóniát is, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy egyes EU-tagországok kétoldalú problémák miatt blokkolják a folyamatot. „Észak-Macedónia is megérdemli az előrehaladást, ezért egy politikai kormányközi konferencia megtartása fontos lesz a következő három hónapban” – szögezte le.

„Magyarország továbbra is tehát bővítéspárti ország, továbbra is azt gondolja, hogy az Európai Uniónak szüksége van az új lendületre, az új dinamikára, a frissességre, és ez leginkább a Nyugat-Balkánról jöhet majd meg” – összegzett.